Hatalmas ellentétek feszítik az EU-t Ukrajna csatlakozási szándéka miatt

Csernyihiv, 2022. április 7. Szakadozott ukrán zászlók lobognak a szélben az északkelet-ukrajnai Csernyihivben 2022. április 7-én. MTI/EPA

Sem az Európai Unión belül, sem azon kívül nincsen egyezség arról, hogy megkezdjék Ukrajnával az esetleges csatlakozási tárgyalásokat. Az erről szóló döntést a jövő heti uniós csúcson kellene meghozni, de egyelőre semmilyen megoldás nem körvonalazódik. Az EU-hoz tartozni akaró balkáni országok úgy érzékelik, hogy az integrációs szervezet az ő rovásukra, az ő hátukon vinné be az Unióba Ukrajnát.

Ukrajna nem egyesíti az EU-t, mint azt az elmúlt hónapok politikai mantrázása sugallta, hanem éppen ellenkezőleg: megosztja. Ezt vélhetően az integrációs szervezet vezetői is egyre világosabban látják. Más kérdés, hogy nyíltan erről nem beszélnek - írta a Világgazdaság. Ukrajna se nem különösebben demokratikus, se nem liberális államberendezkedésű ország, viszont Oroszország legfontosabb szomszédja, amely Európa legtöbb, legjobb minőségű termőföldjeit birtokolja, és hogy ezek a földek ténylegesen kinek a tulajdonában vannak, nehéz megválaszolni.

Mégis az EU-csatlakozási sor elejére tették a moldávokkal együtt (Grúzia tartalékban: vélhetően a fő kritérium, hogy mennyire hajlandó elhatárolódni Moszkvától), miközben az EU-felvételre türelmesen várakozó balkániakban forr a düh a jobbról előzők láttán.

Ukrajna esetleges uniós csatlakozása alaposan megosztja a tagállamokat Forrás: MTI/EPA/-

Már nem Magyarország a fő kerékkötő, hanem Németország, Olaf Scholz német kancellár

– legalábbis a Politico szerint. A két éve a német Axel Springer Verlag ellenőrzése alatt működő Politico is azt írja, hogy noha a magyar kormányfő hosszú távon gondolkodik, a szlovákiai, hollandiai fejlemények rövid távon is őt támogatják. Berlin nem hivatalosan panaszkodik, hogy milyen álszentek az Ukrajnát segítő EU-tagállamok – Dánia, Hollandia –, amelyek saját, lecserélésre szánt, elavulóban lévő fegyverzetüket, miután megkapták az első, egy generációval újabb amerikai F–35-ösöket, az öregecske, Block 15-ös F–16-osokat segítségként odaadják Ukrajnának, miközben pénzeket kasszíroznak be ezért az EPF-ből, az Európai Béke Mechanizmusból.

Az EU-hoz tartozni akaró balkáni országok úgy érzékelik, hogy az integrációs szervezet az ő rovásukra, az ő hátukon vinné be az Unióba Ukrajnát.

A balkáni EU-csatlakozni kívánók csoportját az uniós csatlakozás mint szinte az egyetlen ragasztó köti össze. Ha ez az összetartó erő megszűnik vagy gyengül – például Ukrajna (Moldova) soron kívüli EU-csatlakozásával, ami a többiek, a „balkániak" hátrébb sorolásával, nagy problémák (etnikai, vallási, külgazdasági, területi) adódhatnak a Balkánon. A veszélyes folyamatot Bujar Osmani külügyminiszter, a Szkopjéban a minap tartott EBESZ-találkozó házigazdája „etnikai dominóeffektusnak" nevezte.