Rendszeresen erőszakolnak meg nőket Észak-Koreában a katonák

Phenjan, Észak-Korea, koronavírus
A bus passes in a street in central Pyongyang on December 23, 2022. (Photo by KIM Won Jin / AFP)
Vágólapra másolva!
A Koreai Nemzeti Egyesítési Intézet jelentése aggodalmát fejezte ki az észak-koreai nők ellen egyre nagyobb számban elkövetett szexuális erőszak, a halálbüntetés kiterjesztése és az élelmiszerhiány súlyosbodása miatt. 
Vágólapra másolva!

A Koreai Nemzeti Egyesítési Intézet egy a dél-koreai kormány által létrehozott szervezet, ami főleg a két Korea újraegyesítési módszereire és megvalósíthatóságára koncentrál. 1990-ben az intézetet az Észak-Koreával kapcsolatos kutatások központjaként hozták létre. 2010-ben az intézet 33 észak-koreai disszidenssel készített interjút, és megállapította, hogy a Hallyu, vagyis a koreai hullám terjedése volt az egyik fő tényező, amely arra ösztönzött néhány észak-koreait, hogy életüket kockáztatva Dél-Koreába meneküljenek. A koreai hullám vagy Hallyu egy kulturális jelenség, melynek során a dél-koreai populáris kultúra globális népszerűsége drámaian megnőtt az 1990-es évektől.

A mai napig jelentős számú észak-koreai nő válik molesztálás, szexuális zaklatás vagy erőszak áldozatává az országban, miközben drámaian csökkent a szexuális jellegű bűncselekményekért kiszabott büntetések száma Kim Dzsongun rendszere alatt - olvasható Koreai Nemzeti Egyesítési Intézet legfrissebb jelentésében.

"Egyre több hír szivárog ki arról, hogy katonák erőszakolnak meg civil asszonyokat azokon a területeken, ahol észak-koreai csapatok állomásoznak" - nyilatkozta Joung Eun-lee, a Koreai Nemzeti Egyesítési Intézet (KINU) kutatója a 2023-as észak-koreai emberi jogi fehér könyv megjelenése alkalmából tartott sajtótájékoztatón, amelyet a KINU rendezett a Korea Press Centerben.

"A szexuális erőszakkal foglalkozó törvények közelmúltbeli módosításai rávilágítanak a szexuális erőszak súlyosságára, valamint a szex megítélésével kapcsolatos problémákra Észak-Koreában" - magyarázta Joung, utalva Észak-Korea büntető törvénykönyvére.

Míg Észak-Korea 2015-ös büntetőtörvénykönyvének 297. cikke kimondja, hogy "az erőszaktevőt legfeljebb tízéves munkatáborra ítélhető", addig Észak-Korea 2022-es, felülvizsgált büntetőtörvénykönyvének 319. cikke enyhíti a szexuális erőszakért kiszabható büntetést, és kimondja, hogy még a legsúlyosabb szexuális bűncselekményt, a sorozatos nemi erőszakot, szeméremsértést elkövetők is legfeljebb kilenc évre kerülhetnek munkatáborba."

"Úgy tűnik, hogy Észak-Korea még mindig nem ismeri fel teljes mértékben a nők elleni erőszak súlyosságát, és ennek következtében az áldozatvédelemmel és megelőzéssel kapcsolatos eljárások nem működnek megfelelően" - mondta Joung.

Egy észak-koreai busz a fővárosban (illusztráció) Forrás: AFP/Kim Won Jin

A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy az észak-koreai hatóságok a halálbüntetést olyan különleges törvények elfogadásával terjesztik ki, amelyek veszélyeztetik az észak-koreaiak élethez való jogát.

"Korábban csak a büntető törvénykönyv és annak az általános bűncselekményeket taglaló kiegészítése írta elő a halálbüntetést. Az egyes törvények nem határozták meg a büntetéseket, így az embereket a büntető törvénykönyv alapján büntették" - mondta Lee Kyu-chang, a KINU emberi jogi kutatási részlegének vezetője. "A közelmúltban azonban már egyre több törvényben is szerepel a halál, mint büntetési forma, ilyen a vészkaranténtörvény, a reakciós ideológia és kultúra elutasításáról szóló törvény, a phenjani kulturális nyelv védelméről szóló törvény, és a kábítószer-bűnözés megelőzéséről szóló törvény."

"Ez sérti az észak-koreaiak élethez való jogát, mivel ez egy túlzott intézkedés, és nem arányos az állítólagosan elkövetett bűncselekményekkel."

Ahogy arról az Origo is beszámolt, Észak-Koreában nyilvánosan végezték ki azokat, akik a koronavírus világjárvány alatt megszegték a karanténintézkedéseket. Az elmúlt években azonban a disszidensek tanúvallomásai szerint Észak-Koreában nem kerül sor nyilvános kivégzésekre. "Az észak-koreai disszidensek vallomásainak átfogó felülvizsgálata azt sugallja, hogy a nyilvános kivégzések körülbelül 2010 óta csökkennek, de nem tűntek el" - mondta Lee. "Azt azonban nehéz meghatározni, hogy ezek a számok igazak-e, hiszen az is lehet, hogy azóta már titokban hajtják végre a halálbüntetéseket" - tette még hozzá.

Lee Woo-tae, a KINU Globális Stratégiai Kutatási Osztályának kutatója disszidensek tanúvallomásai alapján arra is rámutatott, hogy "a Kim Dzsongun rezsim által az élelmiszertermelés növelése érdekében bevezetett területi felelősségi rendszer (FRS) hozzájárult Észak-Korea folyamatos élelmiszerhiányához, mivel eredménytelennek bizonyult: nem vette figyelembe a helyszíni realitásokat, és azt sem, hogy a tisztviselők között elharapózott a korrupció."

Az Origo már azt is megírta, hogy állítólag sejteni lehet, ki lehet Kim Dzsongun utódja. Az Észak-Koreában uralkodó éhínségről lapunk folyamatosan beszámol.

Forrás: Daily NK