A helyszíni bírságok egyharmadát nem fizetik ki

2010.03.30. 17:24

Tavaly 3,6 milliárd forint helyszíni bírságot szabott ki a rendőrség, amelyből 1,2 milliárdot nem fizettek be 2009-ben a szabályszegők. A megbüntetett külföldiektől jogi lehetőség híján be sem lehet hajtani a pénzt, a magyarokkal szemben az illetékes önkormányzatok próbálkoznak, nem túl nagy sikerrel. Magyarországon nincs semmiféle nyilvántartás arról, hogy a jogosan kiszabott bírságok közül mennyi marad befizetetlen, a fenti számokat az ORFK munkatársai összesítették az [origo] kérésére.

Több mint tízmilliárd forintnyi helyszíni bírságot rótt ki a rendőrség csak az elmúlt három évben több más szabálysértés mellett például a piroson áthajtó, bekapcsolt öv nélkül vagy éppen a megengedettnél gyorsabban közlekedő autósokra. Az összeg viszonylag nagyokat ugrott egyik évről a másikra: míg 2007-ben 3,11 milliárd volt, 2008-ban felment 4,02 milliárdra, majd némi csökkenést mutatva 2009-ben 3,66 milliárd forint lett.

Nem fizetik be a büntetés harmadát

A helyszíni bírságot - részben a rendőri korrupció csökkentése érdekében - 1999 óta már nem lehet az autót megállító egyenruhásnak kifizetni, ehelyett a sofőr csekket kap. Amit aztán vagy befizet, vagy nem. Magyarországon jelenleg nincsen központi nyilvántartás arról, hogy a bírságok közül mennyit nem fizetnek be; kérésünkre az ORFK munkatársai "egy összetett, többlépcsős munkafolyamat során" begyűjtötték, majd megyénként összegezték a 2009-ben kirótt, de be nem fizetett bírságokat.

Önmagában is meglepő, hogy a 3,66 milliárd forintnyi bírságból tavaly 1,2 milliárdot nem fizettek be a lebukott autósok, de további érdekességek is kiolvashatók a számsorokból: megyénként mind a kiszabott büntetések nagyságát, mind a befizetési hajlandóságot nézve óriási a szórás, helyenként tízszeres a különbség. 

Bírság: Pest megyében a legtöbb, Somogyban a legkevesebb

Magasan a Pest megyei rendőrök osztották ki a legtöbb csekket tavaly, összesen 489,5 millió forint értékben. Kérdésünkre, hogy mi lehet az oka ennek, a megyei kapitányságtól azt a választ kaptuk, hogy "munkatársaink a közúti ellenőrzések során fokozott figyelmet fordítanak a szabálysértőkre. Illetékességi területünkön rendszeresen hajtunk végre fokozott ellenőrzéseket, preventív jelleggel."

Nyilván vannak adottságbeli okai is Pest megye elsőségének, például, hogy az összes hazai autópálya innen indul, és valószínűleg itt a legnagyobb a forgalom, még úgy is, hogy a budapesti adatok (387,1 millió forintnyi helyszíni bírság) a megyein felül számolandók. Az úthálózatból fakadó méretbeli és forgalmi különbségek sem indokolhatják ugyanakkor azt, hogy Somogyban a Pest megyeinek mindössze a nyolcada a helyszíni bírságok összege (61,2 millió forint).

Kérdésünkre, hogy mi állhat a kirívóan alacsony összeg mögött, a Somogy megyei rendőrkapitányság a következő választ adta. "Azért szabtak ki rendőreink 2009-ben 61,2 millió forint értékben helyszíni bírságot közlekedési tárgyú szabálysértések kapcsán, mivel mérlegelésük alapján ekkora bírságösszeg volt arányban az elkövetett jogsértésekkel."

Óriási különbségeket mutat megyénként a befizetési hajlandóság is. Vasban a 102 milliós bírságból 11,2 millió forint maradt befizetetlen, ami országosan a legjobb arány. A határmegye elsősége azért is figyelemre méltó, mert a kiosztott csekkekre fittyet hányók között jelentős a külföldiek aránya.

Forrás: MTI

Főleg a külföldiek tépik szét a sárga csekket. Más országokban is probléma a bírság behajtása

A kirótt bírság nagyságához képest arányában a legtöbb befizetetlen csekk Csongrádban (228,8 millió forintból 126,1 millió), Jász-Nagykun-Szolnok megyében (112,1 millióból 63,9 millió) és Békésben (178,7 millióból 87,2 millió) volt tavaly.

Megússzák a külföldiek

A rendőrség szerint sokan az anyagi helyzetük miatt egyszerűen nem tudják kifizetni az olykor több tízezres bírságot, de megússzák a fizetést a regisztrációs adó elkerülése miatt nem magyar rendszámmal közlekedő vagyonosabb magyarok is. A rendőrség tapasztalatai szerint ugyanis "meghatározó számban" büntetnek külföldieket, akik viszont simán megússzák, ha befizetés helyett széttépik és kidobják a csekket. Ugyanis "jelenleg nincs arra jogi lehetőség, hogy külföldi állampolgártól helyszíni bírságot hajtson be a rendőrség" - írta az ORFK az [origo]-nak.

Ugyanakkor azt is hozzátették, hogy a magyar rendőrség nemzetközi fórumok igénybevételével igyekszik eljárni a közösségi államok jogsértő polgáraival szemben, amelyekhez - mint írták - nemzetközi szerződések, együttműködések szükségesek. A bírságbefizetést hanyagoló nem uniós állampolgárokkal szemben beutazási és tartózkodási tilalom rendelhető el - hogy mennyi ilyet rendeltek el az elmúlt években, arról viszont sem az ORFK, sem a felette álló Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) nem vezet statisztikát.

Megkérdeztük a tárcától, miért nincs jogi lehetőség külföldiektől behajtani a bírságot, és ki a felelős azért, hogy évi egymilliárd forinttól elesik a költségvetés. Az IRM válasza szerint "helyszíni bírság kiszabása esetén annak teljesítésére elsődlegesen bankkártyával van lehetőség, és csak ha ennek feltételei nem állnak fenn, akkor kerül sor a postai csekkes befizetésre".

Más országokban is probléma

Tény, hogy január 1-jei hatállyal bekerült a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvénybe: "a kiszabott helyszíni bírság megfizetését - ha annak feltételei adottak - a helyszínen bankkártyával is teljesítheti" a megbírságolt. Csakhogy amint azt elsőként megírtuk, a technikai feltételek még nem adottak. Csak néhány hete indult el Magyarországon a kártyás fizetés tesztüzeme, és egyelőre csak két megyében (Békés és Csongrád), és azokban is csak 15-15 járőrnél lehet a csekk helyett azonnal kiegyenlíteni a büntetést. A tavalyi adatokkal kapcsolatban erre hivatkozni tehát nem szerencsés.

A problémát magyarázva az IRM hozzátette: a pénzbírságok behajtásának legfőbb akadályai elsősorban az egyes tagállamok közötti adatszolgáltatással kapcsolatos gondok. Mint írták, Ausztriával már megkezdődött egy kétoldalú szerződés kidolgozása, ami után "a helyszíni bírsággal sújtott gépjárművezetőkkel szembeni eljárás lefolytatása könnyebbé válik, mivel az adatcsere szabályozott lesz, aminek alapján sor kerülhet a bírság végrehajtásának átadására".

Fotó: Vanik Zoltán [origo]

Hiába a helyszíni bírság, hiába kapják meg a jegyzők a renitensek adatait, alig sikerül a behajtás


A minisztérium szerint a probléma és megoldási lehetőségei rendszeresen szerepelnek a különböző európai uniós fórumok napirendjén, mivel nem kizárólag Magyarország számára jelent gondot a jelenség kezelése.

A végrehajtás sem sikeres

A kiegyenlítetlen csekkek magyar gazdáitól elvileg nagyobb eséllyel lehet a pénzt követelni, az adataikat ugyanis a rendőrség átadja a lakhelyük szerint illetékes önkormányzatnak, ahol a jegyzőnek kötelessége végrehajtást indítani. Csakhogy az adatok azt mutatják, nem nagyon járnak sikerrel ezek a behajtási kísérletek.

Mint említettük, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Csongrádban és Békésben a legrosszabb a befizetési hajlandóság. A megkeresett megyeszékhelyek közül Szolnok és Békéscsaba tudott használható adatokat szolgáltatni. Utóbbinál 1700 darab helyszíni bírságot adott át tavaly a rendőrség az önkormányzatnak, amely minden esetben elindította a végrehajtást. 790 alkalommal jártak sikerrel, 3,4 millió forintot begyűjtve (a megyében 87,2 millió forintot nem fizettek be).

Még ennél is sokkal rosszabb eredménnyel jártak a szolnoki önkormányzat munkatársai. 2009-ben 1300 helyszíni bírsággal kapcsolatban kérte őket a rendőrség, hogy adóként hajtsák be a ki nem egyenlített bírságokat, amelyekből mindössze 828 ezer forintot tudott beszedni utólag a jegyző. Ez egy bírságra lebontva 637 forint, ami nem tűnik soknak, tudva azt, hogy a helyszíni bírság összege a háromezer forintos minimumtól húszezerig terjedhet.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK