Műbenzin, villanyturbó és egyliteres autó az Audi-laborban

Három titkos kísérleti autó vezetésével és egy világpremierrel kaptunk ízelítőt a jövőből az Auditól.  Hibridoffenzívára készülnek, sőt, még a kőolajbizniszbe is beleszólnának.

Forrás: Audi

A1 e-tron, második felvonás: helytakarékosan elhelyezett lítiumion akkuk, hibrid hajtás, TSI-motor

Egy liter. Nem a lökettérfogat, a fogyasztás

Bár laikusként furcsán hangzik, a kollégák és a kísérleti flottaüzemeltetők korábbi beszámolói alapján éppen a harmadik kipróbálható prototípus ígéri a legjobb szórakozást. Ez nem más, mint az A1 e-tron, amit a parkolóban körüljárva először a már megismert villanyautónak gondoltam. Kinyitom a csomagtartót, hogy megkeressem a hátra beépített, hatótávnövelésre szánt aprócska Wankel-motort, de mentődobozon kívül az égvilágon semmit sem találok benne. Rövid úton kiderül, az egész hajtáslánc elöl van, ez már az A1-evolúció következő lépcsőfoka, de vajon annak lehet-e nevezni egy elektromos autó helyett kifejlesztett kettős üzemmódú hibridet? Mint a próbaúton kiderült, igen: feltöltött akkumulátorok esetén városi tempónál csak a 85 kilowatt (116 lóerő) teljesítményű villanymotor hajtja, zéró lokális emisszió mellett, 55 és 130 km/óra felett pedig terheléstől függően a belső égésű motor is bármikor bekapcsolódhat a hajtásba. Ez utóbbi egy vadonatúj fejlesztésű, 1,5 literes (130 lóerős) TFSI, amit a már ismert kétliteresből alakítottak ki úgy, hogy egyszerűen megkurtították egy hengerrel. Ennek főleg helytakarékossági okai voltak, hiszen a benzinest egybeépítették egy kisebb teljesítményű (50 kilowattos, azaz 68 lóerős) második villanymotorral, ami elsősorban önindítóként és generátorként szolgál, de egy kuplunggal városi tempó felett bármikor bekapcsolható a hajtásba. Autópályán a 85 kilowattos elektromotor mindig leáll, az 50 kilowattos pedig állandó terhelésnél tér nyugovóra, de természetesen lassításkor szorgosan töltődik árammal a hátsó ülés és a kardánalagút alatt lakó lítiumion akkucsomag.

Bár a rendszer működése összetett, a valóságban kiválóan és észrevehetetlenül működik. Nyoma sincs trolibuszhangnak vagy nagyobb tempónál a háromhengeresekre jellemző búgásnak, a motorokat a hajtásba bevonó-lekapcsoló kuplungok is finoman működnek. Egyfokozatú lévén a váltó sem rángat, van viszont tisztességes parkolófokozata, így csak lejtőn kell a kézifék karjához nyúlni. Ráadásul a nagyobb kísérleti Audikál kiforrottabbnak tűnik a kis e-tron, bár ez is tele van zsúfolva mérőműszerekkel, a pohártartóban ipari kapcsolók meredeznek, kesztyűtartójában fémdoboz lapul. Aljas módon fel-le lépkedek a fedélzeti számítógépben, hogy valós adatokkal ellenőrizzem, hogy fest a valóságban a konnektoros hibridek mérési ciklusa alapján kalkulált 1,0 l/100 kilométeres átlagfogyasztás, de a menüben a legtöbb funkció le van tiltva. Annyit viszont megmutat a mellettem ülő tervező, hogy előre beállíthatjuk az aznap megtenni kívánt útvonalat a navigáción, majd a vezérlés a domborzati és útviszonyok alapján előre kiszámítja, milyen ütemben apasszák a villanymotorok az előző este felöltött áramot az akkumulátorból, így például hagyhatnak benne delejt a nap végére tervezett belvárosi kilométerekre. Nemcsak kifinomultsága, hanem fürgesége miatt is nagyon szimpatikus az e-tron, 177 lóerős rendszerteljesítményével szinte versenyautónak tűnik a hasonló méretű vagy akár egy számmal nagyobb ökoautók társaságában.

Szintetikus anyagon élő autók

A menetpróbák után alaposan körülnézhettünk az Audi jövőlaboratóriumában, amit persze ne úgy képzeljenek el, hogy fehér köpenyes professzorok szaladgálnak gőzölgő kémcsövekkel. Egy filmforgatásra használt régi csarnokot rendeztek be az elmúlt évek fejlesztéseivel, szigorúan egyetlen témára, a környezetvédelemre koncentrálva. Ennek jegyében a parányi Urban Concept tanulmányautó, a Nürburgringen 8:09 perces köridejével kategóriarekordot döntő R8 e-tron, sőt, még a Wörthersee névre keresztelt karbonbicikli is elektromos hajtású volt, ami alapján akár azt hihetnénk, befellegzett a belső égésű motoroknak. Az előadók azonban a futurisztikus tervek felvázolása közben nem győzték hangsúlyozni a TFSI és a TDI-motorokban rejlő további potenciált, majd lelepleztek egy autót, ami visszahozott a realitások talajára.

Forrás: Audi

Hosszabb a tengelytáv, mint a háromajtós A3-nál, de a lényeg a két CNG-tartály a lökhárító mögött

Dióhéjban az új A3 Sportback plusz két oldalajtajában, más farkialakításában, tíz literrel nagyobb csomagterében és kombistílusú tetősínjeiben különbözik a háromajtós alapmodelltől. Hogy ne csak beszállni legyen könnyű hátra, hanem tisztességesen el lehessen férni, a modellsorozat történetében először most hat centiméterrel megnyújtották a tengelytávot, ami az új MQB-padlólemezzel nem okozott különös bonyodalmakat. De ha csak ennyi különlegességet tudna a nagyközönségnek Párizsban bemutatkozó Sportback, nem sok keresnivalója lenne a jövőlaborban, ráadásul ugyanúgy a Greenpeace-karikatúra célpontjává válhatna, mint a vele rokon hetes Golf. A nagy dobást ez esetben az új, 1.4 TCNG változat jelenti, amely a márka első autójaként földgáz-benzin vegyes üzemű, az ismert TSI-motor 110 lóerőre lebutított változatát kapja, és már jövőre kapható lesz. Mivel ennél az olcsóbbik fajta, csatolt lengőkaros hátsó felfüggesztést alkalmazzák, bőven maradt hely a csomagtartó padlója alatt két gáztartálynak, amelyek háromrétegűek és egyeként 27 kilóval könnyebbek hagyományos acéltársaiknál.

Forrás: Audi

A hidrogén kisebbik része üzemanyagcellás autóba tankolható, a nagyobbik e-földgázzá alakul

Magyarországon sajnos ezzel a változattal nem sokra megyünk, hiszen míg Németország területét 900 CNG-kút fedi le, itthon mindössze öthöz lehet elmenni tankolni - nálunk az LPG vált egyeduralkodóvá. Globális szinten azonban nagy jelentőségűvé válhat ez az energiahordozó, különösen úgy, hogy nem a föld mélyéről hozzák fel, hanem mesterségesen állítják elő. Erre vonatkozóan az Audi nagyratörő terveket szőtt, partnereket keresett, és a közeli jövőben az autóiba tankolt minden egyes kiló földgázt szintetikussal fogja pótolni - első lépésként a német hálózatban. Az e-gáz előállítására alkalmas gyár már javában épül Werlte városánál, és kémiai összetételében a metánnal megegyező anyagot termel majd. Mindehhez az északi-tengeri szélkerekek által termelt áramfelesleget és vizet használnak fel, amiből elektrolízissel oxigént és hidrogént nyernek. Utóbbi egy biomassza-erőműből odavezetett szén-dioxid segítségével óriástartályokban szintetikus földgázzá alakul, ami autóba tankolva a benzinnél tisztábban, vagyis alacsonyabb emisszió mellett ég el. Figyelembe véve, hogy az alternatív üzemanyag előállításakor az amúgy a légkörbe kerülésre ítélt szén-dioxidot használják fel, mindössze 30 g/km-es CO₂-kibocsátást emleget az Audi az A3 TCNG kapcsán. Vagyis harmadannyit, mint a legtakarékosabb dízelnél...

Forrás: Audi

Meine Damen und Herren, elkészítettük a szintetikus üzemanyagot, jövőre indul a próbagyártás

Még érdekesebb terveket szőnek a németek a benzin és a gázolaj jövőjével kapcsolatban: bekapcsolódtak egy amerikai cég, a Joule Unlimited kutatásaiba, hogy az ingadozó minőségű biomassza vagy az élelmiszeriparban fontos kukorica és napraforgó helyett szintetikus úton állítsanak elő alternatív üzemanyagot. Néhány összetevőre persze ehhez is szükség van, mindenekelőtt vízre, ami származhat nyugodtan a tengerből vagy a háztartások lefolyóiból is. Vígan eléldegél benne ugyanis az a mikroorganizmus, amely szén-dioxid hozzáadásával, sok-sok napfény hatására az átlátszó csővezetékekben szénhidrátokat termel, melléktermékként pedig a vízből veszi ki az oxigént (tetszik érteni?). A tudósok úgy módosították a fotoszintézis folyamatát, hogy a CO₂ közvetlenül etanollá és a gázolaj egyik alapösszetevőjévé, alkánná alakuljon. Állítólag a kísérletek során már bizonyítottak a dizájner-üzemanyagok, a próbagyártás pedig az e-benzin esetében idén, az e-gázolaj esetében pedig jövőre indulhat meg. Meg is néztem és szagoltam őket (kóstolót nem ajánlottak) egy-egy átlátszó flaskában, a vegyészek szerint - megfelelő támogatás esetén - 2020-ra már mindkettő a kőolajszármazékokkal egy árban értékesíthető. Persze azt még a jövőlaborban sem tudnák megjósolni, nem lenne-e ehhez egy-két szava a világpolitikának...