Ez a legegyszerűbb megoldás arra, ha nem jól hűt a klíma autójában

2020.07.14. 21:27

A nyár első forró szakaszát már magunk mögött tudhatjuk, sokan ekkor ébredtek rá, hogy nem működik megfelelően a légkondicionáló az autójukban. Eláruljuk, hogy mi állhat a hűtési képesség gyengülése mögött, és hogy mit lehet tenni ellene.

A feltöltés szakszervizben nagyjából egyórás műveletFotó: Gulyás Péter

„Működik a klíma, csak fel kell tölteni" – áll gyakran a használtautó-hirdetésekben, amire az érdeklődőnek csak egy kérdése lehet: „és akkor miért nem töltötték fel?". A töltés és átvizsgálás ugyanis pár tízezer forintból megúszható, és az autó utána garantáltan többet fog érni,  pláne a nyár közepén. Sokan egy drágábban javítható hibát akarnak a gyanús szöveggel palástolni, ugyanis ha tényleg csak a feltöltés miatt nem menne a légkondicionáló, akkor azt valószínűleg már megoldották volna.

A klímát csak járó motornál kapcsoljuk be, és az út vége előtt kapcsoljuk ki. Ha a ventillátor 0-s állásban van, nem indul el a kompresszorFotó: Csudai Sándor

Egy ismerősöm kétlaki életet él, Milánó és Budapest között ingázik. A koronavírus-járvány miatt azonban tavaly karácsony óta nem járt Magyarországon, ezért megkért, hogy nézzek már rá az utcán parkoló autójára, egy 2001-es Toyota Yarisra. A japán kiskocsi egyből indult több hónap állás után is, viszont a manuális klímája alig hűvösebb levegőt fújt, mint a kinti, ezért elvittem az autót egy szakszervizbe, hogy ellenőrizzék, esetleg töltsék fel a rendszert.

UV festék mutatja, hol szökik a gázFotó: Gulyás Péter

Egy ennyire öreg kocsinál a működő klímaberendezés önmagában komoly értéknövelő tényező, és a biztonság szempontjából is előnyös, hogy akkor sem bágyad el az ember a kocsiban, ha nem szereti a huzatot, vagy amikor a nagy sebesség miatt már nem lenne kellemes lehúzott ablakkal közlekedni. Ráadásul a klíma nemcsak hűt, hanem párátlanít is,  ami csapadékos időben sokat javít a láthatóságon.

Ha nincs gáz, nincs hideg

Az autó légkondicionálója a hűtőszekrényekével ellentétben nyitott rendszerű, de abban megegyeznek, hogy csak akkor tudnak hatékonyan hűteni, ha elegendő hűtőközeg áramlik a rendszerben. Ha ez szép lassan szivárog, akkor csökken a légkondicionáló hatékonysága, és előbb-utóbb eljuthatunk oda, mint a Yaris esetében, hogy világító hópihés (A/C) gombnál sem lesz már hűvös az autóban.

A klímagép csatlakozóiFotó: Gulyás Péter

A gáz halmazállapotú, magasnyomású hűtőközeg szivárgása több okra vezethető vissza: az egyik főképp akkor jelentkezik, ha keveset, a másik pedig akkor, ha sokat használják az adott kocsit.
Sokan elfelejtik, hogy a klímát még a hűvösebb napokon is (ha nem megyünk sehova az autóval, szintén) célszerű legalább heti egyszer bekapcsolni járó motor mellett azért, hogy áramolhasson a rendszerében a hűtőközeg. Ez azért fontos, mert a belekevert speciális olaj gondoskodik az alumíniumcsövek, szelepek, a tömítések, a kompresszor és a hőcserélő tömítéseinek kenéséről.  Ha sok ideig nem kering a hűtőközeg, a tömítések kiszáradnak, repedeznek, porózussá válnak, és ereszteni kezdenek.

A régi autók mind eresztenek, de nem mindegy, mennyit

Egy rendszeresen használatban lévő autó légkondicionálója viszont azért eresztheti a gázt, mert a bonyolult rendszer nagy igénybevételnek van kitéve a mozgásból adódó rázkódások, vibrációk, és a hőmérséklet-ingadozások miatt. Ezenkívül a gázszivárgás oka lehet téli sózás miatt kilyukadt hűtőradiátor, anyagfáradás, kidörzsölődés, szakszerűtlen szerelés, valamint sérülésből származó törés, repedés is.

Minden pontos adatot kiír a gép kijelzője. 319 gramm töltőgáz volt a kocsiban 430 helyettFotó: Gulyás Péter

Évente 10-20 százalék hűtőközeg-vesztés még nem számít kiugrónak öreg autók esetén, viszont kánikulában már ennyitől is érezhetően csökken a légkondicionáló teljesítménye. Ráadásul, ha kevesebb a hűtőközeg, akkor a rendszernek ezt kompenzálva jobban kell dolgoznia  azonos hűtési szint eléréséhez, ami még jelentősebb többletfogyasztáshoz vezet.

Egy autóklíma főbb részegységeiForrás: Origo

1998 előtt az autóklímákban - a hűtőszekrényekhez hasonlóan - a hűtőközeg jellemzően R12, azaz freongáz volt, amely remek hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkezett, de a légkör ózonrétegét extrém módon károsította. GWP értéke (Global Warming Potential, azt mutatja, hogy a szén-dioxidhoz képest mennyire rombolja a légkört) 2400 volt! 1998-tól kezdve már az 1300-as GWP-indexű R134a jelzésű hűtőközeget használták az autógyártók,  amelyet 2015-ben váltott le a környezetet nagyságrendekkel kevésbé károsító, mindössze 4-es GWP-értékű R-1234yf gáz, amely az amerikai Honeywell és a Dupont cégek fejlesztése.

Hanggal jelzi a Bosch gyártmányú gép, ha végzett a lefejtésselFotó: Gulyás Péter

Egy olyan autóban, amelynek kellemesen hűs levegőt fúj a klímája, fölösleges a gáznyomást ellenőrizni, ugyanis mint a gumiabroncs szelepénél, úgy a klímarendszerénél is csekély szivárgással jár a nyomáspróba, a hűtőközeg pedig nem olcsó: a régi R134a grammját például van, ahol 20 forintért mérik, egy autóba összesen 400-900 gramm kell belőle.  Azt is érdemes tudni, hogy egy kis motoros, gyenge autó (mint például ez a Toyota Yaris 1.0) kis teljesítményű légkondija sosem fog olyan hideget fújni, mint egy erősebb, nagyobb kocsié, és a bekapcsolt klímával a menetteljesítmények is érezhetően romlani fognak (sok autóban padlógáznál ezért magától ki is kapcsol a klíma).

Klímatöltés egy óra alatt

A klímatöltés nagyjából egy órát vesz igénybe, ezért akár meg is várható a szervizben. Otthon (a rendszer alapszintű tisztításával ellentétben) nem érdemes próbálkozni vele, szaktudást és speciális eszközöket igényel, nem is beszélve a gyúlékony, nagy nyomáson tárolt töltőgáz veszélyességéről.

Egy kevés gáz elszökhet a nyomáspróbánFotó: Gulyás Péter

Először a szerelő rácsatlakoztatja a légkondicionáló rendszer fém csöveire az ún. klímagépet, amely egy kereken guruló, kb. 1 méter magas berendezés, nyomást mutató analóg órákkal, műszerekkel, digitális kijelzővel, sok gombbal, olaj- és gáztartályokkal. A csatlakozás után kezdődik a régi hűtőközeg és a használt kenőolaj lefejtése a rendszerből, valamint a teljes légtelenítés, ami összesen 25-30 percig tart.

A kis, ezres motor érezhetően elgyengül bekapcsolt klímávalFotó: Gulyás Péter

Ezután a gép kiírja, hogy pontosan mennyi gázt szívott ki az autóból, amiből már lehet következtetni arra, hogy egyszerű szivárgás miatt csökkent-e a klíma teljesítménye,  vagy más gond lehet a háttérben. A képeken látható Yarisból 319 gramm R134a-t fejtett le a gép, ami jelentősen kevesebb, mint a Toyota által előírt 430 grammos töltési mennyiség. Utoljára három éve töltötték fel a rendszert, ennyi idő alatt normálisnak tekinthető, hogy a töltőgáz negyede elillant.

Az alsó adaléktartályok sorban: használt olaj, friss olaj, UV-festékFotó: Gulyás Péter

Miután üres és légmentes a rendszer, kezdődhet a feltöltés, amely valamivel gyorsabb művelet a lefejtésnél. A töltőgázba nem csak kenőolajat, hanem zöld UV-festéket is kevernek  szabadon választható arányban, ami azért hasznos, mert így a következő karbantartásnál a festék megmutatja majd, hogy hol szökik el a drága gáz. Nemcsak így, hanem gyorsabb módszerekkel, spray-vel, nitrogéngázzal is lehetne keresni a szivárgást: ahol bugyborékolni kezd, ott ereszt.

A töltés után újra hideget fúj a ventilátorFotó: Csudai Sándor

A klímatöltés a rákospalotai HNH Autószervizben 31 ezer forintba került, és tényleg hatásos volt, sokat csökkent az utastérbe befújt levegő hőmérséklete, de azért a mai autók hűtési képességét még így sem érte el.

A helyes autóklíma-használatról, a pollenszűrőről, a szükséges fertőtlenítési módszerekről és az egyéb karbantartási lehetőségekről korábbi cikkünkből tájékozódhat.

Köszönjük a cikk elkészítéséhez a HNH Autószerviz segítségét!

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK