Bán Zsófia

Van-e az irodalomnak neme?

Ezt a nők/férfiak vonatkozásában hagyományosan természetesnek, univerzálisnak és megfellebezhetetlennek tételezett társadalmi rendet egyesek már a 18. században megkérdőjelezték (4. ábra), így például egy Olympe de Gouge nevű nő 1791-ben, a francia forradalom idején A Nők Jogainak Nyilatkozata című írásművében indulatosan kritizálja az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát, amelyből szerinte kirekesztették a nőket. Később egy másik, hasonlóan radikális írásáért sietve le is fejezték a jakobinusok. Egy évvel később Angliában (5. ábra) Mary Wollstonecraft fejti ki ez irányú gondolatait A nők jogainak követelése című írásában, majd jóval később, 1869-ben a már idézett John Stuart Mill A nők alárendeltsége című művében száll szembe a fent kifejtett esszencialista gondolkodásmóddal. (Mill írása magyarul már 1876-ban olvasható volt.) A 19. század végén már létezik egy meglehetősen erős nőmozgalom, amely a nők társadalmi szerepének újragondolását szorgalmazta. A huszadik század első feléből csupán két kiemelkedő művet említenék, melyek továbbvitték a nemi szerepekről való másként gondolkodást (6. ábra)Virginia Woolf 1929-es Saját szoba című művét (az íráshoz "saját szoba és évi 500 font biztos jövedelem" szükséges), és (7. ábra) Simone de Beauvoir Második nem című, 1949-ben kiadott nagyhatású munkáját (amelyben kifejti, hogy a társadalomban a nő mint "nem-férfi", mint "a Másik" konstruálódik).

4. ábra

5. ábra

6. ábra

7. ábra

women's studiesgender studiesgendergender studies

8. ábra

társadalmi nem a hatalmi kapcsolatok