A felvétel az ALMA távcsőhálózatot ábrázolja a Tejútrendszerrel.

Több patinás autógyár márkajelzése stilizált csillagot ábrázol, így többek között a Daimler AG, vagy a Chrysler jól ismert logója. A japán Subaru azonban nem elégedett meg egyetlen csillaggal, hanem egy egész csillagképet tett meg autómárkái jelzésének.

Földünk túloldalának ege varázslatos objektumokat rejt: irány az ausztrál tavasz és a déli csillagképek világa!

Az elmúlt évek egyik legnagyobb meteorzáporát láthatjuk majd az augusztus 12-éről 13-ára virradó éjszakán.

A tavasz folyamán fényesen ragyog az alkonyati égen a szerelem istennőjének bolygója, a Vénusz. A virágba boruló természet felett érdemes az égre is egy pillantást vetnünk!

Szerda este 345 ezer kilométerrehaladt ela Földtől a 2014 DX110 jelű aszteroida. A harminc méter átmérőjű szikla ugyan a Föld-Hold rendszeren belül került, de biztonságos távolságban maradt a Földtől. Csütörtök este egy újabb aszteroida ennél is jobban megközelíti a Földet.

A Lascaux-barlangban talált rajzok meglepően pontosan ábrázolnak egy olyan csillagképet, amely a legújabb horror sci-fi, a Prometheus barlangrajzain is feltűnik. Őseinknek azonban nem volt szükségük mozibeli ufók segítségére a pontos csillagászati ábrák elkészítéséhez.

A téli csillagképek közül a legismertebb és sokak szerint a legszebb az Orion, azaz a Vadász. Ismerje meg a csillagkép legszebb alakzatait, és keresse meg élőben is az égbolton!

Az elméleti fejtegetések alapján régóta feltételezett ősi és aktív galaxismagok, bennük pedig fekete lyukak nyomára akadtak a szakemberek a távoli Világegyetemben.

Rendkívüli kitörésen ment keresztül a Holmes-üstökös, amely zavaró fényektől mentes, vidéki területről könnyen megfigyelhető szabad szemmel is.

A szokásos augusztusi csillaghullás, a Perseida-meteorraj maximuma idén a hét legvégére, 12-éről 13-ára virradó éjszakára esett. A kedvező holdfázis miatt az elmúlt 4-5 év egyik legszebb csillaghullását láthattuk volna, ha az időjárás is kedvezően alakul. A következő néhány éjszakán azonban még érdemes próbálkozni a megfigyeléssel.

A Hubble-űrteleszkóppal közel 50 ezer távoli csillagvárost örökítettek meg egy olyan kutatási program során, amelynek eredményei hozzájárulnak a galaxisok tömege és csillagaik keringési sebessége közti kapcsolat megállapításához.

A Spitzer-űrteleszkóppal a Világegyetem távoli részében lévő, és ezért annak korai állapotát képviselő objektumokat tanulmányoztak. Az Ősrobbanás után mindössze 400-700 millió évvel létezett csillagok észlelése az úgynevezett sötét időszak végét jelölheti.

A Spitzer-űrteleszkóppal egy a Sagittarius (Nyilas) csillagkép irányában lévő, sötét és sűrű csillagközi felhőt tanulmányoztak.

Egy ősi törpegalaxis vagy egy közeli csillaghalmaz szétszórt tagjait azonosították az északi égbolton.

Ezen a héten egy sűrű, ezért átlátszatlan csillagközi anyagfelhő, egy úgynevezett Bok-globula a hét asztrofotója.

A Spitzer-űrtávcső felvételein olyan infravörös sugárzást rögzítettek a Világegyetem távoli és ősi részében, amely a legelső csillagoktól származhat.

A Hubble-űrtávcső itt látható felvételén hatalmas, fényes szemként tündököl a Sas (Aquila) csillagképben látható NGC 6751 planetáris köd. A köd gázfelhőit a középen levő fényes csillag lövellte ki évezredekkel ezelőtt.