A szél terjesztheti a titokzatos japán gyermekbetegséget

Első ízben találtak összefüggést egy emberi betegség és a légkör magasabb részeiben zajló légmozgások között. Amerikai kutatók úgy vélik, hogy a ritka, ám veszélyes gyerekbetegséget, az elsősorban japán kisgyerekeket sújtó Kawasaki-kórt a szél terjeszti, ami megmagyarázza a betegség gyakoriságának szezonális hullámzását is.

Sok orvos jelentéktelen vírusfertőzésnek véli a Kawasaki-kóros gyermekek tüneteit, amelyek közül legjellemzőbb a több napon át tartó, magas láz, a gyulladt szájnyálkahártya, bőrpír, hámlás, repedezett ajkak, a kéz és a láb megdagadása és a nyirokcsomók megnagyobbodása. Bár a tünetek idővel enyhülhetnek, vagy akár el is múlhatnak, az érgyulladás - és az ennek következtében kialakuló szív- és érrendszeri problémák - továbbra is fennmaradnak, ha nem kezelik. A szívkoszorúér gyulladása pedig akár szívinfarktushoz is vezethet.

Mindezidáig nem sikerült felderíteni, hogyan és miért alkul ki a Kawasaki-kór. Jane C. Burns, az amerikai San Diegoi Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekkórház professzora és munkatársai most új eredményeket tettek közzé az évtizedek óta zajló kutatássorozatban. A nemzetközi kutatócsoport feltételezései szerint a betegség hátterében olyan kórokozó áll, amelyet a szél terjeszt.

A kutatócsoport, hogy a környezeti tényezőket elemezni tudja, olyan szakemberekkel egészült ki, akik a légkör vizsgálatával foglalkoznak. Eredményeik magyarázatot adtak egy korábbi észrevételre, mely szerint a betegség szezonális. Úgy találták ugyanis, hogy a nyári hónapokban, amikor a szél jellemzően dél felől fújt, a Csendes-óceán felől Japán felé, alacsony volt a vizsgált területre eső betegek száma. Amikor azonban az uralkodó szélirány délnyugati irányba fordult, meredeken nőtt a Kawasaki-kóros betegek száma - egészen addig, amíg újra déli szelek nem kezdtek fújni.

A kutatók a Csendes-óceán másik oldalán, San Diegoban és Hawaiiban is vizsgálatokat végeztek. Elemzéseik alapján mindhárom területen egymással szinkronban üti fel fejét a betegség, elsősorban a novembertől márciusig terjedő időszakban. A kutatók felhívták a figyelmet, hogy a széláramlatok egy hét alatt átszelhetik a Csendes-óceánt, ami megmagyarázza a szoros szinkronizációt.

A felső troposzférában terjedhet a fertőzés

Burns szerint a Kawasaki-kór terjedésére az eddigi legmeggyőzőbb magyarázat, hogy a vírusok az óceán feletti légáramlatok által, a felső troposzférában (8-10 kilométer magasan) jutnak el az érintett területekre. Ugyanakkor úgy véli, nem szabad figyelmen kívül hagyni a levegőben található szennyezőanyagok vagy más, semleges részecskék hatását sem.

Az elmélet bizonyítására újabb vizsgálatokra van szükség. A levegőmintákat a New York-i Columbia Egyetemen fogják vizsgálni, miközben nyomon követik az újonnan diagnosztizált Kawasaki-kóros eseteket az érintett régiókban. Mindezt a regionális troposzférikus szélmintákkal fogják összevetni, hogy választ kapjanak a súlyos gyermekbetegség kialakulására és terjedésére.