A leszbikusság részben genetikai okokra vezethető vissza, ám a szexuális beállítottság olyan tényezőktől is függ, amelyekről a mai napig keveset lehet tudni.

A szakemberek régóta vizsgálják, hogy miért lesz egy nő leszbikus, ám erről egyelőre csak feltételezések léteznek. Korábban genetikai okokra gyanakodtak, de ez az elmélet hamar megdőlt: mivel a leszbikusok körében a teherbe esés valószínűsége jóval kisebb, mint a heteroszexuális nők esetében, a gének továbbörökítése kisebb eséllyel következik be. Amennyiben tehát igaz lenne az a feltételezés, hogy a homoszexualitás kizárólag genetikai okokra vezethető vissza, a szóban forgó géneknek már régen el kellett volna tűnni az emberekből.

A gének szerepe mégsem alábecsülendő. Egy brit vizsgálatban tavaly megállapították, hogy a leszbikusság legalább 25 százalékban a gének miatt alakul ki. A lány ikertestvérek bevonásával végzett kutatás szerint az egypetéjű, tehát azonos génekkel rendelkező ikrek körében nagyobb a valószínűsége annak, hogy az ikerpár mindkét tagja leszbikus, mint a DNS-ük 50%-ában megegyező kétpetéjű ikrek esetében, azaz amennyiben minden más környezeti tényezőt azonosnak tekintünk, a géneknek igenis van szerepe a homoszexualitásban.

Férfi nemi hormonok

A nők szexuális irányultságát befolyásoló, nem genetikai tényezők közül kiemelkedik az, hogy a magzat az anyaméhben milyen mértékben találkozott férfi nemi (androgén) hormonokkal. A magzatkorban magasabb androgénhormon-szintnek kitett kislányok nagyobb eséllyel mutatják a nemi nonkonformitás jeleit, azaz nem a saját nemüknek megfelelő a magatartásuk, "fiúsan" viselkednek. Holland kutatóknak a Journal of Sexual Medicine című szaklapban közelmúltban megjelent vizsgálatából az derült ki, hogy a nemükkel kapcsolatban magukat kényelmetlenül érző gyermekek 10-12 százaléka vallja magát felnőttként homoszexuálisnak, szemben a nemiségükkel könnyen azonosuló gyerekeknél tapasztalt 1-2 százalékos aránnyal.

Képlékeny irányultság

Tovább árnyalja a képet a Utahi Egyetem pszichológusainak kutatása, amely szerint a nők szexualitása a férfiakéval összehasonlítva sokkal inkább képlékeny: míg a férfiak a pubertáskort követően legtöbbször vagy csak a nőkhöz, vagy csak a férfiakhoz vonzódnak, a nők szexuális irányultságát kulturális hatások, pozitív vagy negatív élmények, szerelemmel vagy kötődéssel kapcsolatos érzések is befolyásolják. Ennek megfelelően sokkal gyakoribb a nők esetében a késői coming out, akár heteroszexuális házasságot követően is. A legtöbb nő mind férfiak, mind nők képétől képes nemi izgalomba jönni, míg a férfiak túlnyomó részének vágyát csak nemi irányultságuknak megfelelő képek keltik fel.

A fentiek alapján elképzelhető, hogy a leszbikusság okainak vizsgálata helyett célszerűbb lenne nagyobb hangsúlyt helyezni a szexuális képlékenység vizsgálatára. Az, hogy ennek milyen evolúciós magyarázata lehet, valamint a túlélés és a szaporodás szempontjából bír-e valamilyen jelentőséggel, a jövő kutatásai döntik majd el.