Váratlan eredmény a szívbarát étrendről

A szív legjobb barátjának tartott, többszörösen telítetlen zsírsavak egy csoportjáról kiderült, hogy közel sem olyan jó barát, mint azt eddig hitték. Elképzelhető, hogy a mostani eredmények hatására újra kell gondolni a szívbarát étrendről korábban alkotott elképzeléseket.

Közel fél évszázada ajánlják szakemberek, hogy a szív egészsége érdekében cseréljük le étrendünkben az állati eredetű telített zsírsavakat növényi eredetű, többszörösen telítetlen zsírsavakra, ami a nyugati étrendben leggyakrabban omega-6 zsírsavakat, jóval kisebb arányban omega-3 zsírsavakat jelent. A bmj.com szakmai portál most megjelent cikkéből azonban az derül ki, hogy az omega-6 zsírsavak fokozott bevitele szívbetegekben növelte a halálozási arányt.

Nagy-Britanniában már régóta óvatosan kezelik a napraforgó-, repce- és más étolajakban található omega-6 zsírsavak bevitelére vonatkozó ajánlásokat, ám az Egyesült Államok elismert egészségügyi szervezetei továbbra is minél több omega-6 zsírsav fogyasztását javasolják. Teszik mindezt annak ellenére, hogy az omega-6 zsírsavak szív- és érrendszerre gyakorolt jótékony hatásairól viszonylag kevés bizonyíték áll rendelkezésre (ellentétben az omega-3 zsírsavakkal, amelyek szívbarát mivoltát meggyőző adatok támasztják alá).

Rosszul ítélték meg?

A táplálékban előforduló összes omega-6 zsírsav közel 90 százalékát a linolsav adja, amelynek lebomlásakor gyulladáskeltő vegyületek is keletkeznek a szervezetben. Utóbbi miatt kutatók korábban felvetették, hogy a linolsav, esetleg általában az omega-6 zsírsavak akár növelhetik is a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, de erre vonatkozóan egyértelmű bizonyítékok nem születtek.

Amerikai és ausztrál szakemberek nemrég újra elemezték egy negyven évvel ezelőtt végzett nagy mintaszámú vizsgálat eddig nem publikált eredményeit. A vizsgálatba 458 olyan, 30 és 59 év közötti férfit vontak be, akik a felmérést megelőző időszakban szívkoszorúeret érintő krízisen (infarktuson vagy anginás rohamon) estek át. Az eredeti vizsgálatban a férfiakat véletlenszerűen két csoportra osztották: a tesztcsoportban a telített zsírsavak fogyasztását az energiabevitel 10 százalékában maximálták, a linolsavét pedig az energiamennyiség 15 százalékára emelték, míg a kontrollcsoport tagjai nem kaptak előírásokat az étrendjükre vonatkozóan. A linolsavat a résztvevők sáfrányos szeklicéből készült olaj és az ebből származó margarin formájában kapták, mert a szekliceolaj koncentráltan tartalmaz omega-6 zsírsavakat, omega-3 viszont nincs benne.

A résztvevők több mint 3 éven át tartó monitorozásából kiderült, hogy a sok omega-6 zsírsavat fogyasztó csoportban a kontrollcsoporthoz képest minden szempontból magasabb volt a halálozási kockázat, beleértve a koronáriás szívbetegségből és keringési betegségből fakadó okokat is.

A hiányzó láncszem

A kutatók szerint az eddig fiókban lapuló adatok közzététele új irányvonalakat jelölhet ki az omega-6 zsírsav táplálkozásban betöltött szerepével kapcsolatban. Elképzelhető, hogy előbb-utóbb megdől a telített (főleg állati) zsírok ártalmas voltát és a többszörösen telítetlen növényi olajok jótékony szerepét hangsúlyozó dogma, és a jövőbeli táplálkozási irányelvek az eddiginél megalapozottabb tudományos eredményeken nyugszanak majd.