Míg korábban a citromlével kevert szódabikarbóna volt a házi fogfehérítés hívei körében a sláger, az elmúlt években az eperszósszal kevert szódabikarbóna számított a legnépszerűbb módszernek. Egy új kutatás szerint azonban ez utóbbinak is több a hátránya, mint az előnye.

A házi, természetes fogfehérítés hívei körében sokáig az egyik legnépszerűbb megoldásnak számított a citromlével elkevert szódabikarbóna, amelyet puha fogfekével vittek fel a fogak felszínére, majd néhány percig a fogakon hagyták. Az eljárástól a fogak valóban fehérebbnek tűntek, azonban hamar ismertté vált az is, hogy a citromsav erőteljesen roncsolja a fogzománcot, így az eljárás nagybam növeli a fogszuvasodás kockázatát.

Az eper csak kívülről fehérít

A természetes megoldások kedvelői ezért néhány éve a citromot felcserélték az eperre, és szódabikarbónával kevert eperszószt visznek fel a fogakra. A hatás hasonló, azonban egy új kutatás szerint ennek az eljárásnak is nagy hátránya, hogy az eper ugyancsak magas citrom- és almasav tartalma miatt ez az eljárás is erodálja a fogzománcot.

A kép illusztrációForrás: AFP

Hogy megértsék, hogy a szódabikarbónás eperszósz hogyan fejti ki fehérítő hatását, az amerikai Iowa Egyetem kutató 20 közelmúltban eltávolított emberi őrlőfogat kentek be a kencével öt percre, és az eljárást tíz napon keresztül, naponta háromszor megismételték - pont úgy ahogy, a legtöbb recept ajánlja.

A vizsgálat eredménye szerint a fogak a szósztól valóban fehérebbek lettek, ám csak a külső rétegük. A szódabikarbónás eperszósz ugyanis csak a felszíni lerakódásokat, plakkokat tünteti el, a mélyebb rétegekbe nem hatol be. Ez csak akkor történne meg, ha a kence tartalmazna hidrogén-peroxidot illetve karbamid-peroxidot is - tartós, belülről fakadó fehérséget ugyanis ezek nélkül nehéz elérni.

A fogorvosi fogfehérítés tartósabb

Egy 2011-es EU-s direktíva értelmében Magyarországon a nagy koncentrációjú hidrogén-peroxid használata fogfehérítési célra csak fogorvosok számára engedélyezett.

A fogorvosi fehérítés lényege, hogy a fogzománcon áthatoló hidrogén-peroxid kémiai reakciókat indít el, amelyek során az elszíneződést okozó foltok szénmolekuláinak kötései felbomlanak, és ahogy megváltozik a kémiai szerkezet, a színárnyalat is változik. A legtöbb vizsgálat eredménye szerint a hidrogén-peroxid még igen magas koncentrációban sem károsítja a fogzománc felszínét és szerkezetét, ismételt alkalmazás mellett sem. Akadnak azonban olyan kutatások, amelyek szerint a hidrogén peroxid gyengíti a fogzománcot is, ám nem jobban, mint a rendszeres citromlé-, gyümölcslé-, kólafogyasztás.

Nem mindegy azonban, hogy milyen elszíneződésről van szó: ismert például, hogy a sárgás elszíneződések esetén általában kedvezőbb eredmény érhető el, mint a barnás elszíneződések esetében. A szürkés elszíneződéseknél pedig előfordulhat, hogy egyáltalán nem hatékony a fogfehérítés.