Elkallódott szavak, kiesett pillanatok, zavartság, elveszettség, bezárkózás – ezek a tünetek ötven magyarból egy életét megkeserítik. Az idős korosztályban a demencia ma már népbetegségnek számít, lassan alig van olyan család, amelyet valamilyen formában ne érintene a szellemi leépülés jelentette probléma. Ráadásul nem csak az öregeket fenyegeti az „értelem nélküli állapot”, ritkábban, de előfordul fiataloknál, akár 30–50 éves korban is. 

„Bankmenedzserként dolgoztam, templomba járó, aktív közösségi életet folytató embernek számítottam. Egyik délután éppen a munkából indultam volna hazafelé, de hirtelen arra eszméltem, hogy nem tudom az utat a házunkig. Innentől fogva az állapotom zuhanórepülés-szerűen romlott, alámerültem az Alzheimer kegyetlen világába. Egy olyan világba, ahol a zavartság, a kimerültség és sokszor az erős fájdalom az úr.” 

A fenti beszámoló egy amerikai betegtől származik, és jól érzékelteti, milyen szenvedéseken kell keresztülmenniük a szellemi leépülés sújtotta embereknek. 

Hirtelen arra eszméltem, hogy nem tudom az utat a házunkigForrás: AFP / BSIP / Fernando Da Cunha

A feledékennyé válás, a szellemi képességek lassú, fokozatos elvesztése természetes folyamatok, az öregedés velejárói. Betegségről akkor beszélhetünk, ha ez a folyamat a normálisnál gyorsabban, radikálisabban játszódik le. Ilyen az Alzheimer-kór, a demenciák 60-70 százaléka vezethető vissza rá. Kialakulása az egészséges agyszövet fokozatos elsorvadásával jár. 

Különleges konferencia

Prof. dr. Kálmán János, a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának intézetvezetője 26 éve foglalkozik a demencia különböző típusainak kutatásával. Részben személyes érintettség is vezérli: édesanyja és annak testvére Alzheimer-betegségben szenvedett, így első kézből tapasztalhatta meg a kór borzalmait. A szakember oroszlánrészt vállalt abban, hogy Kelet-Európában először Magyarországon tartották április 21. és 24. között a Nemzetközi Alzheimer Társaság 31. világkonferenciáját. 

Dr. Kálmán JánosForrás: Nemzetközi Alzheimer Társaság

„Ez a legnagyobb hozzátartozói civil fórumokat és szakembereket egyesítő kongresszus Alzheimer-vonatkozásban” – mondta a professzor. A rendezvényen lényegében a betegek és családtagjaik tapasztalatai találkoztak a kutatói elképzelésekkel,  ami jelentősen előrelendítheti a szellemi leépülés ellen vívott, sokszor kilátástalannak tűnő küzdelmet. 

„A napi nyitóelőadásokon például egy-egy alzheimeres beteg és hozzátartozója mesélt tapasztalatairól. Ez azért fontos, mert éppen az érintettek képesek a leghitelesebben beszámolni az állapotukról, így ha ők belefolynak a kutatásokba, jelenlétük előrelendítheti a gyógyszerek, terápiák fejlesztését. Ez a hozzáállás már most látszik az demenciát érintő tudományos munkában, de a jövőben más kutatásokban is hasonló lesz tapasztalható” – vázolta a kongresszus jelentőségét a szakértő, aki egyúttal kiemelte a civil szervezetek fontosságát. 

Fontos, hogy betegek is részt vegyenek a kutatásokbanForrás: AFP / BSIP / MAY

Erre konkrét példával is szolgált a szakember. „Angliában a betegszervezetek olyan regisztert csináltak maguknak, ami jelenleg 13-15 ezer fővel működik, és a benne szereplők önként jelentkeznek klinikai vizsgálatokra, gyógyszerkipróbálásokra, gyakorlatilag a saját testüket ajánlják fel tudományos célra. Korábban ilyen nem volt, úgy kellett nehezen összevadászni az embereket egy-egy vizsgálathoz.” Kálmán János szerint nálunk is erősödnek a szellemi leépüléssel küzdő embereket támogató szervezetek (ilyen például a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága), de Nyugat-Európához viszonyítva még lemaradásban vagyunk, elsősorban támogatásra lenne szükség.

Stratégia kell

A demencia problémájával világszerte foglalkoznak, ezért a WHO ajánlása alapján minden országban úgynevezett „Nemzeti Demencia Stratégia” kialakításán dolgoznak. A professzor szerint a tervet mindenképpen a döntéshozók elé kellett tárni, ugyanis hazánkban mostanáig az érintettek ellátása eléggé elhanyagolt területnek számított. „Nagy gond, hogy hiányoznak a pácienseket ellátó demenciaközpontok, emiatt az alzheimeres betegeknek csupán 3-5 százaléka kapja meg a jelenleg rendelkezésre álló kezelést” – hívta fel a figyelmet Kálmán János. 

IllusztrációForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Uwe Anspach

„A másik, hogy hazánkban későn fordulnak az emberek orvoshoz, a középsúlyos-súlyos eseteknél pedig már nem lehet hatékonyan közbeavatkozni. További gond, hogy a magas rizikójúak sem hajlandóak sokszor tudomást venni az állapotukról, a tagadással elfordulnak a szakmai segítségtől” – tette hozzá. 

A professzor elmondta, hogy az általuk készített felmérések alapján a háziorvosok nyitottak az alapellátásban az Alzheimer és más demenciaformák szűrésére, ugyanakkor hiányoznak a megfelelő diagnosztikai eszközök, és nincs idő, hogy alaposabban megvizsgálják a betegeket. 

Kattintson a képre a nagyobb méretértForrás: Origo

De mit is foglal magába a problémákat orvosolni igyekvő stratégia? A terv 16 főbb célt jelölt meg: többek között felhívnák a figyelmet a demenciára és a korai diagnózis fontosságára, fejlesztenék a demens betegek ellátását mind háziorvosi, mind kórházi, gondozóotthoni szinten, valamint világos képet nyújtanának a demencia okainak és lehetséges gyógymódjának kutatásáról. 

„Magyarországon körülbelül 250 ezer ember szenved szellemi leépülésben, de ha a családtagjaikat is számításba vesszük, akkor valójában egymillió ember érintett, akiknek a támogatását meg kell oldani. A hozzátartozók ugyanis – az ápolással járó stressz miatt – gyakrabban szenvednek depresszióban, valamint szív- és érrendszeri betegségekben, így hamarabb halhatnak meg, mint azok, akiknek nem kell szembenézniük ilyen jellegű kihívással” – mondta a szakember. 

Kiemelte, hogy a hazai szervezetek munkájának megbecsülését biztosítani kell, valamint az életmód-módosító programok részévé kell tenni az Alzheimerre való felkészülést, illetve a betegség kivédését. 

Kattintson a képre a nagyobb méretértForrás: MTI

„Nagyon fontos üzenete az elmúlt nyolc év kutatásainak, hogy bár jelen pillanatban gyógyíthatatlan betegségről van szó, legalább hét-nyolc olyan faktor van, aminek már kismértékű módosítása javíthat az Alzheimer-kór kimenetelén. A korai felismerés, a prevenció a terápiás kudarcok miatt egyelőre nagyobb hangsúlyt kap” – emelte ki a szakember. 

A genetika és a külső hatások is közrejátszanak

Az Alzheimer-kór lefutását és megjelenésének idejét az öröklött tényezők és az életünk során minket ért hatások egyaránt befolyásolják. Egyrészt léteznek rizikógének, közülük a legfontosabb szerepe a betegség kialakulásában az APOE (apolipoprotein E) nevűnek van. Ez egy koleszterinszállító fehérjét kódol, és egyúttal felel az agyi idegsejtek közötti kapcsolatok regenerációjáért is. Aki ennek a génnek egy bizonyos formáját örökli, nagyobb eséllyel lesz alzheimeres. Paradox módon a veszélyes génvariáns fiatalabb korban előnyt jelent, az ezt hordozó egyének jobban teljesítenek egyes gondolkodási feladatokban. Ami a külső hatásokat illeti, fejsérülések, fertőzések, autoimmun folyamatok nyithatják meg az úgynevezett vér-agy gátat. Ez egy olyan szorosan kapcsolódó sejtekből álló hálózat, amely számos anyag bejutását lehetetlenné teszi az agy területére, miközben mások mozgásának szabad teret enged. Úgy működik, mint egy kapu, amely az agyba vezet. E gáton tehát olyan anyagok juthatnak át, amelyek elindítják az Alzheimer-kór kialakulásához vezető folyamatokat.

Okostelefonokban rejlik a jövő

Már csak azért is fontos a korai felismerés, mert a szellemi képességek hanyatlásához vezető neuropatológiai eltérések, azaz az idegsejtek kóros elváltozásai és a szinapszisok (az idegsejtek közötti kapcsolatok) számának csökkenése 30-40 éves korban indul el. 

Az agyban tehát már ekkor kimutathatók a kedvezőtlen történések, 

azonban a betegek többségénél csak későn, idős korban veszik észre a bajt, amikor már nem lehet hatékonyan közbeavatkozni. Sajnos a szűrés jelenleg eléggé nehézkes, mivel a rendelkezésre álló tesztek, vizsgálatok vagy nem elég érzékenyek, vagy túlságosan drágák, körülményesek, és fájdalommal járnak. 

Az Alzheimer-kóros beteg agyi idegsejtjei között, azok felszínén a béta-amiloid nevű fehérjetöredék összecsapódása képez oldhatatlan aggregátumokat, úgynevezett plakkokat, amelyek károsítják az idegsejteketForrás: AFP / Science Photo Lib / Juan Gaertner

A diagnosztikai vizsgálatok jövőjét itt is az okoskütyük jelentik. A Szegedi Tudományegyetemen már nyolc éve kutatják az Alzheimer-kór nyelvi sajátosságait. Több munkacsoport összefogásával sikerült a páciensek beszédében olyan sajátosságokat felismerni, amik segíthetik a betegség korai diagnózisát. Az egyetem dolgozói olyan számítógépes analizáló programot készítettek, ami e nyelvi jellegzetességek alapján szűri ki a veszélyeztetett személyeket. 

A szoftver fejlesztése jelenleg ott tart, hogy alkalmazásával spontán beszédből nyolcvanszázalékos érzékenységgel tudják felismerni a korai demenciát. A szegedi szakemberek most azon dolgoznak, hogy fejlesztésük telefonos alkalmazás formájában is elérhető legyen. Kálmán János tapasztalatai pozitívak, szerencsére vannak érdeklődő befektetők, valamint külföldi tudósok, akik beszállnának a munkába, és idegen nyelven is kipróbálnák az egyelőre csak magyarul elérhető találmányt. 

A bal oldalon egy egészséges idegsejt van, középen egy olyan, amin kóros fehérjelerakódások találhatók, a jobb oldali idegsejt pedig elpusztultForrás: AFP / Science Photo Lib / Juan Gaertner
Miért fontos a korai diagnosztizálás?

Tény hogy ma még nem létezik hatékony gyógymód az Alzheimer-kórra, egyelőre csak tüneti kezelések ismeretesek. Nagyon sok gyógyszeres próbálkozás az utóbbi tíz évben megbukott a klinikai vizsgálatok szintjén, annak ellenére, hogy állatkísérletekben jól működtek. Ez arra vezethető vissza, hogy a páciensek többsége olyan stádiumban jár már, amelyben a készítmények érdemi hatást nem tudnak kifejteni, ezért is szükséges a korai felismerés. A másik, hogy egyszerű életmódbeli változtatásokkal is javíthatóak az esélyek: a vérnyomás, a vérzsír szinten tartása, a mozgás és mentális fittség biztosítása sokat segíthet. A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának megelőzése, kezelése ugyancsak fontos jelentőséggel bírhat, mivel egyes elméletek alapján az Alzheimer az agyi cukorfelhasználás egyfajta drasztikus zavara.

A változó életmód főleg a következő generáción segíthet 

A Nemzetközi Alzheimer Társaság becslése szerint 46,8 millió demenciával küzdő ember él világszerte, számuk viszont a század közepére 130 millió fölé is ugorhat. 

Béta-amiloid lerakódások az idegsejtek közöttForrás: AFP / Science Photo Lib / Juan Gaertner

A jelenség részben az elöregedő társadalom számlájára írható. „A közelmúltban azonban több tanulmány is született, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy az alzheimeres esetek számának növekedése nem minden országban egyforma, vannak olyan térségei a világnak, ahol stagnálás figyelhető meg” – állítja a professzor. 

Kálmán János szerint ez az egészségtudatosabb életmód terjedése miatt lehet.  Míg Nyugat-Európában ez a szemlélet már érezteti a hatását, Magyarország még csak most kezdi magáévá tenni. Ennek ellenére a professzor úgy véli, van esélyünk arra, hogy „felpörögjünk”, és utolérjük őket, ezt szolgálják a hazai prevenciós stratégiák, és a nemzeti demenciaprogram is. Mindebből elsősorban a következő generáció profitálhat. „Egyre több fiatal figyel a mozogásra, az egészséges táplálkozásra, ez pedig jó és követendő. Már elindult valami az országban” – mondta Kálmán János.