Ausztria lezárta határát a keleti áram előtt

A piacnyitás részeként a volt szocialista országokban termelt árambehozatal feltételeinek szigorítása is életbe lépett Ausztriában. Hogy valójában kire vonatkozik a 2002-től érvényes tiltás, nem tudni. Tény, hogy három magyar erőmű-kibocsátás magasabb az EU-előírásokénál - mondta Varró László, a Magyar Energia Hivatal (MEH) vezető közgazdásza -, ám az is, hogy a kormány ezen állapot megszüntetését szigorúbban szabályozta, mint az unió.

Legfőképpen a zöldek nyomására döntött úgy az osztrák kormány, hogy a hét elején életbe lépett, s az ottani árampiacot szabaddá tévő rendeletében 2002-től megtiltja a környezetszennyező módon termelt áram behozatalát az országba. A lépéssel Ausztria az első európai uniós tagállam, amely a korlátozás jogi eszközével élt. Annál többet azonban, hogy az importtilalom 2002-ben életbe lép, nem tudni. A MEH (melyet korábban nem kerestek meg) már felvette a kapcsolatot osztrák partnerével, s mint kiderült, a közeljövőben méri fel szomszédunk a térség erőműveinek állapotát. Az is bizonyos, hogy ha egyetlen, az EU kibocsátási direktívát nem teljesítő erőmű létezik egy országban, Ausztria már akkor is leállíthatja jövő januártól a teljes áramszállítást.

Hazánkban több erőmű - a barnaszenet, illetve a nehézolajat használók - nem felel meg az uniós direktíváknak. (A korábbi legnagyobb szennyező, a Mátrai Erőmű rekonstrukció keretében kikerült e kategóriából.) Varró László szerint azonban a pillanatnyi állapoton túl figyelembe kellene venni a magyar kormány kötelezettségvállalásait is. Merthogy az unió 2006-ig adott haladékot az országaiba szállító társaságok 1988 előtt épült áramtermelőinek. Öt év múlva kell tehát megfelelniük az uniós környezetvédelmi előírásoknak vagy bezárniuk. Ezzel szemben a magyar kormány már 2004-től lépteti életbe ezen előírásokat. Egyébiránt kivitelünk nagysága Ausztriába eléri az 1200 gigawattórát, azaz nagyságrendben 30 millió euró értékű.

A térség más országai nálunknál sokkal rosszabb helyzetben vannak. Gond van az atomerőműveikkel (az osztrák rendelet esetükben a biztonságra hivatkozva tilthatja le az importot), illetve olyan kedvezőtlen helyzetet örököltek, mint például Lengyelország, ahol a termelés 99 százaléka a leginkább környezetszennyező szén felhasználásával történik. Ám hogy konkrétan kit is érint az intézkedés, arról hivatalosan semmit sem lehet tudni. Varró László a Magyar Hírlap kérdésére válaszolva nehezen elképzelhetőnek tartja, hogy más országok is követnék az osztrák példát.

Kubik Pál

(Magyar Hírlap)