Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Egyetlen biztosító sem kért eddig engedélyt a pénzügyi felügyelettől jelzálog-hitelezési üzletága beindítására, bár azt a törvény 2001 eleje óta megengedi. Ugyan több biztosító is készül a lépésre, ám a bankoknak attól sem kellene tartaniuk, ha az összes elindulna saját jelzáloghitelezéssel. A felügyelet szerint ugyanis legfeljebb 18,4 milliárd forintos jelzáloghitel-állományt halmozhatnának fel.
A biztosítók tavaly kitartóan lobbiztak azért, hogy a tevékenységüket szabályozó törvénybe bekerüljön a jelzáloghitel-nyújtás lehetősége. A törekvés eredménnyel járt, a biztosítási törvény 2001. január eleje óta megengedi, hogy a társaságok az életbiztosítási díjtartalék 5 százalékát jelzáloghitelként kihelyezhessék. Az év elején életbe lépett az a kormányrendelet is, amely részletesen szabályozza a tevékenység folytatásához kellő tárgyi és személyi feltételeket. Korábban ugyan szó volt arról, hogy további szabályozást jelentet meg a Pénzügyminisztérium (PM) a kockázat- és fedezetértékelésre, de mint a tárcánál a Magyar Hírlap kérdésére elmondták, a napokban ez lekerült a napirendről. Csak akkor vennék újra elő, ha a tevékenység beindulásával olyan problémák jelentkeznének, amelyek indokolnák a meglévő előírások pontosítását.
Egyelőre azonban a pénzügyi tárcának nincs mit vizsgálnia, a biztosítók ugyanis nem vágtak bele a saját hitelezésbe. A PM szerint ez nem a túl szigorú szabályozásnak tudható be, bár több biztosító nagyon alacsonynak tartja azt az 5 százalékot, amelyet az életbiztosítási díjtartalékból hitelre fordíthatnak. A tárca úgy tartja, a mérték önmagában nem kicsi, hiszen Németországban például csak 3 százalékot engedélyeznek.
A probléma ott van, hogy a fejlett nyugati országokhoz viszonyítva még kicsi a piaci állomány, azaz az életbiztosítási díjtartalék tömege. A tavalyi adatokból kiindulva például legfeljebb 18,4 milliárd forintot érhetne el a hitelállomány, hogyha az összes biztosító élne a törvény adta lehetőségekkel.
A biztosítók azonban nem tettek le a hitelezési szándékról. Mint a Hungária Biztosítónál elmondták, elvi álláspontjuk, hogy részt vesznek a jelzáloghitelezésben, de jelenleg még mérik a piacot, hogy összejönne-e az a hiteltömeg (a nagyság üzleti titok), amely mellett megéri elindítani az üzletágat.
Tény, hogy a rendelkezések szerint nem kis beruházást kíván a hitelezéshez kellő infrastruktúra előteremtése. Az óvatosságot azonban nem is elsősorban a fejlesztés költsége, mint inkább a tapasztalat hiánya magyarázza. Így látják ezt az NN Biztosítónál is, ahol tervezik a saját forrásból való hitelezést is, de ebbe nem vágnak bele, amíg a kellő piaci ismeretekre szert nem tesznek. Ezért első lépésben az ING Bankkal közösen összekapcsolták a megtakarításos életbiztosítást a hitelezéssel. Májustól kínálják az ügyfeleiknek a "terméket". A jelzálog- és a kölcsönszerződést a bank írja alá, s a hitel kamata a jelenlegi piaci feltételekkel egyezően 15 százalék körüli lesz. Az ügyfél fizeti a kamatot, de a tőketörlesztést a biztosítási díjfizetés fedezetével a biztosító vállalja magára a bank felé.
Hasonló módszert választott az AXA Colonia is saját megtakarításos életbiztosítására alapozva, a banki partner ebben az esetben a Földhitel és Jelzálogbank. A kamatot itt is az ügyfél fizeti, a tőketörlesztést pedig a biztosító vállalja magára a jelzálogbankkal szemben. A fedezet az az összeg, amelyet a biztosító fizetne az ügyfélnek az életbiztosítási szerződés nyomán. Május első hetében jelenti majd be az ÁB Aegon is a Raiffeisen Bankkal kötött - hasonló hátterű - megállapodása részleteit.
Papp Emília
(Magyar Hírlap)
Ajánlat:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete