Mind gyakoribb a nem fizetés az építőiparban

Az építőiparban egyre gyakoribb, hogy a cégek egyszerűen nem fizetnek a szállítóknak, alvállalkozásoknak. Az ÉVOSZ tervezi, hogy nyilvántartást vezet a notórius nem fizető cégekről. Építésügyi Minisztérium nem lesz, de az államigazgatási feladatok átrendeződnek. Az új kormány 15 éves lakásprogram kidolgozását tervezi. Egyebek mellett ezek hangzottak el az ÉVOSZ tegnapi tájékoztatóján, amelynek apropója a hét végi építők napja volt.

A választások előtt és után is vitatéma, hogy az építésügyek egy vagy több minisztérium felügyelete alatt legyenek. Tolnai Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke csütörtöki tájékoztatóján elmondta, hogy a Belügyminisztériumé lesz a szabályozás, valamint az építésügyi hatósági felügyelet, míg a Gazdasági Minisztériumban marad az építő- és építőanyag-ipar, valamint az ezekhez kötődő kutatás-fejlesztés. Az FVM területfejlesztési feladatköre is a Belügyminisztériumba kerül. Létrejön egy kormánymegbízotti hivatal, amely a tárcák közötti koordinálást végzi. Ez a hivatal saját forrásra is támaszkodhat. A kormány tervezi egy 15 éves lakásprogram kidolgozását, mert 1990 óta nagy az elmaradás az építésben.

Az uniós csatlakozás várhatóan növeli az építőipar megrendeléseit. Az EU-ban ugyan a 90-es évek közepe óta csökken az építőipar termelése, de ha országonként figyeljük a változást, akkor a peremországokban (ide tartozik például Spanyolország és Portugália), évről évre nagyobb az építési teljesítmény. Várható az is, hogy a külföldi konkurencia megjelenik a hazai piacon, de a közbeszerzéseknél nem jelentenek különösebb veszélyt, mivel az unióban kialakult az a szabályozási technika, hogy az építési beszerzéseket többnyire hazai vállalkozók nyerjék.

A hazai építésügy anomáliái közé tartozik a felügyelet gyakorlati hiánya. Jogilag létezik felügyeleti szervezet, de megyénként általában egy ember feladata lenne az összes magán- és intézményi építkezés felügyelete. Amint a tájékoztatón a mérnökkamara képviselője elmondta: az épületek terveit magán a tervezőn és a kivitelezőn kívül nem ellenőrzi senki, ami Európában elképzelhetetlen. A kormány most tervezi a jogi keret kitöltését.

A Magyar Hírlap úgy értesült, hogy az építőiparban újra gyakoribb lett a szállítók, az alvállalkozók kisemmizése. Tolnai Tibor megerősítette ezt, és példákkal is szolgált. Valaki megvásárol egy kis építőipari céget, majd 5-8 társasháznál leszerződik - a piaci árnál jóval olcsóbban - betonszállításra. A szállítóknak nem fizet a beton átvételekor, mert a szokásos rend az, hogy a számlát azután egyenlítik ki, miután a végső felhasználó fizetett. A példában szereplő cég viszont felveszi a társasháztól a pénzt, majd a betonszállítót kifizetetlenül hagyva felszívódik a ködben. Az ilyesmi egyre gyakrabban fordul elő. Másik tipikus példa az, amelyben már közép- és nagy cégek is érintettek. Azért, hogy életben maradjanak, alacsonyabb áron vállalják el a kivitelezést, mint amennyiből az kihozható. Így aztán gyakran kifizetetlenül maradnak az alvállalkozóik. Ezért tervezi az ÉVOSZ, hogy nyilvántartást vezet a notórius nem fizető cégekről. Hallgatólagosan a társaságok egy része ma is vezet - saját használatra - ilyen listát.

Szintén gyakori jelenség, hogy amikor elkészül a projekt, a megrendelő mondvacsinált, egy-két millió forintos vitatott követelés okán lehívja a 150 milliós bankgaranciát. Ilyenkor csak perrel lehet visszaszerezni a pénzt, de addigra az épület kikerül a cég tulajdonából, egy 3 milliós Kft.-n pedig nem hajtható be 150 millió forint. Ezért szeretné a szakmai szervezet elérni azt, hogy egyetlen tagja se szerződjön visszavonhatatlan bankgaranciához kötött közbeszerzésen.

(Magyar Hírlap)