OÉT: extra adókulcs 6 milliós jövedelemnél

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén a kormány kétkulcsos szja táblára vonatkozó javaslatával szemben a munkavállalók több kulcsos rendszer bevezetését javasolták. Ez utóbbinál az évi 6-7 millió forintos jövedelemet akár 46 százalékos adókulccsal is megsarcolnák.

A munkavállalók kevesellték a jövő évi költségvetésben szereplő, 3,5-4 százalék közötti bruttó béremelési elképzeléseket, a munkaadók pedig mértéktartó bérnövekedési ütemet javasoltak a kormánynak. Veres János hangsúlyozta, hogy a jövőre várhatóan 2 százalékra csökkenő infláció és az adóváltozások miatt ugyancsak 2 százalék körüli adóteher-csökkenés mellett szolid mértékű, a reálbér-növekedéssel megegyező bruttó bérnövekedéssel számol a költségvetés. Szavai szerint a 3,5-4 százalékkal emelkedő munkatermelékenységgel megegyező mértékű reálbérnövekedésre van lehetőség, amihez elegendő egy ugyanekkora bruttó bérnövekedés.

Az idei folyamatokról szólva elmondta: az infláció alacsonyabb, a bérnövekedés azonban magasabb lett a megállapodásban szereplőnél, így az éves reálbérnövekedés is vélhetően meghaladja a korábban tervezettet. A pénzügyminiszter szerint a bérfolyamatokat továbbra is "kézben kell tartani", de nincs szükség olyan mértékű korrekcióra, mint 2004-ben.

A minimálbér valamilyen módon kötődjön a létminimumhoz - ebben az elvben egyetértett az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) a testület pénteki ülésén a jövő évi minimálbérről folytatott vitán. Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter elmondta: a kormány 15 év után úgy változtatná meg a szabályozást, hogy a minimálbért a létminimumhoz kötné.

Wittich Tamás, a munkavállalói oldal szóvivője egyetértve a javaslattal hangozatta: a minimálbérnek nemcsak kötődnie kell, hanem magába kell foglalnia a létminimum mértékét. Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szóvivője sem tagadta, hogy a minimálbér meghatározásakor "figyelni kell" a létminimum szintjére, ugyanakkor túlzott mértékűnek találta a teljes felzárkóztatást. Különböző szociális mérőszámok figyelembe vételével lehetne összekapcsolni a létminimumot a minimálbérrel, de nem 100 százalékos mértékben - vélekedett. A minimálbér végzettség szerinti differenciálásában már csak a kormány és a munkavállalói oldal értett egyet.

Vita van a diplomások, és a fizikai munkások béréről is

A munkaadói érdekképviseletek szerint eleve nagy terhet jelent az alap minimálbér-emelés, a szakmunkás és diplomás minimálbér pedig elviselhetetlen terheket róna a vállalkozásokra. A három elemű minimálbér főként a kis- és közepes vállalkozások számára lenne drasztikus - vélekedett a KISOSZ-t képviselő Antalffy Gábor a munkaadói oldal részéről. Szerinte a döntéssel a feketemunka terjedését, valamint a munkanélküliség emelkedését idézné elő a kormány. Csizmár Gábor szerint a minimálbér-terhek növekedésével párhuzamosan csökkennek jövőre az adó- és járulékterhek. A gazdaság kifehérítéséért és a bérek növekedéséért minden oldalnak egyszerre kell tennie - közölte a miniszter.

A tanácskozáson nem közeledtek az álláspontok a 2006. évi béremelések mértékéről. Csizmár Gábor a GKI Gazdaságkutató Intézet logikájára hivatkozva kifejtette, hogy a jövő évre kalkulált 4 százalékos GDP- növekedésből 3-3,5 százalékos reálbér-növekedés engedhető meg, 0,5-1 százalékot a foglalkoztatás bővítésére kell fordítani. Nem kell csodálkozni, hogy stagnál a foglalkoztatás, ha termelékenységet meghaladóan emelkedtek a reálbérek - hangoztatta a miniszter. Wittich Tamás jelezte, hogy a munkavállalói oldal 4 százalékos emelést javasol. Szerinte nincsen összefüggés a foglalkoztatás-bővítés és a béremelés között, ezért az emeléstől függetlenül bővülhetne a foglalkoztatottak köre. Dávid Ferenc jelezte, hogy a munkaadói oldal addig nem áll elő javaslattal a béralku vitájában, ameddig az adókról és a költségvetésről szóló vita tart a parlamentben. Wittich Tamás szerint ez időhúzás, hiszen minden főbb szám ismert már az adók és a költségvetés kapcsán. Csizmár Gábor a munkavállalói oldallal egyetértve rámutatott, hogy ha a részletek időközben meg is változnak, azt a vita közben még lehet korrigálni. A miniszter azt kérte a tárgyalópartnerektől, hogy október 14-ig konkretizálják módosítási igényeiket a megtárgyalt javaslatokhoz.