A forint és a tőzsde is meginoghat 2006-ban

Rendkívül érdekes év lesz 2006: a választások után ugyanis eldőlhet, merre tart a magyar gazdaság 2006-ban. A szakértők komoly kilengéseket várnak a tőzsdén és a forint árfolyamában is, viszont a kamatszint stabil maradhat.A makromutatóknál nem várnak jelentős eltérést a tavalyi évhez képest.

A gazdasági növekedés sebességének fennmaradására vagy gyorsulására számítanak idén a szakértők. A bruttó hazai termék (GDP) Karsai Gábor szerint 4,2, Bartha Attila szerint 4-4,5, Török Zoltán és Barcza György szerint 4,5 százalékkal lesz több, mint amennyi tavaly volt. Karsai Gábor úgy véli, a beruházások és a fogyasztás élénkülése egyaránt hozzájárul ehhez. Szerinte elsősorban az építőipar, Bartha Attila szerint viszont a feldolgozóipar teljesítménye lesz a fő hajtóerő.

A fogyasztói árak alacsony, az év elején csökkenő, majd később növekvő emelkedését várják a szakemberek. Karsai Gábor 2,3, Bartha Attila 1,9, Török Zoltán és Barcza György 1,0 százalékos éves inflációra számít. A drágulás mélypontja Bartha Attila szerint még április előtt 1,9 százalékos szinten lesz. Török Zoltán és Barcza György viszont 1,0, illetve 0,7 százalékos szinten nyárra várja az infláció minimumát. Karsai Gábor is úgy gondolja, hogy az év egy részében érezhetően 2 százalék alá csökken a drágulás üteme. Decemberre Karsai Gábor 3,0 Bartha Attila 2,4, Török Zoltán 2,0 Barcza György 1,4 százalékos inflációt vár.

Az év elején 250-255 forint közötti euróárfolyamra számít mind a négy megkérdezett. Bartha Attila úgy gondolja, az év egészében ezen a szinten stabilizálódik az árfolyam. Karsai Gábor és Török Zoltán szerint a reformok megindulása után erősödik a nemzeti valuta, és az euró értéke 250 forint környékére csökken. Egyes elemzők a forint árfolyamának jelentős ingadozására számítanak az év során. Ennek megfelelően az első és harmadik negyedévben 250 forint környékén lesz az euró értéke, a másodikban azonban 262, a harmadikban pedig 257 forint környékére emelkedik az árfolyam.

Volt amikor 30 százalék közelében volt a jelenleg 6 százalékos alapkamat

Karsai Gábor, Bartha Attila és Török Zoltán egyaránt úgy véli, hogy az év első felében változatlanul 6 százalék marad a jegybanki alapkamat, az év második felében azonban, ha választások után megkezdődnek a reformok, az irányadó kamat mérséklődhet. Bartha Attila és Török Zoltán 0,5 százalékos, Karsai Gábor viszont akár 1 százaléknál nagyobb mértékű alapkamatcsökkenést vár ilyen estben. Barcza György ezzel szemben azt gondolja, még az első negyedévben egy százalékkal nő az alapkamat, és akár az év végéig az így kialakuló szinten maradhat.

Az államháztartás magas hányát prognosztizálják a szakértők, a deficit mértékéről azonban alaposan eltér a véleményük. Karsai Gábor szerint idén kisebb, a többiek szerint nagyobb lesz a hiány, mint tavaly volt. Karsai Gábor 6,5, Bartha Attila 8, Barcza György 9-10 százalék GDP-hez viszonyított deficit kialakulására számít az Európai Unió módszertana szerint, a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos kedvezmény figyelembevétele nélkül. A GKI vezérigazgató-helyettese azonban előrejelzésébe beleszámol egy az év második felére várt, a GDP 1 százalékát kitevő, az államháztartás egyenlegét javító intézkedéssorozatot.

Kevésbé eltérő mértékűre, ám szintén magasra várják a szakemberek a folyó fizetési mérleg hiányát. Bartha Attila és Török Zoltán az idei érték közelében lévő, a GDP 7,0-7,5 százalékát kitevő deficitre számít. Karsai Gábor szerint kissé emelkedik, és az idei 7,2-ről 7,3 százalékosra nő a hiány. Barcza György viszont idén jóval nagyobb, 8 százalékos deficit kialakulásától tart.