A költségvetés módosításáról vitázik az OÉT

A költségvetés módosítása a fő témája az Országos Érdekegyeztető Tanács szerdai ülésének. Az OÉT először október végén tűzte napirendjére a költségvetést: akkor annyi volt bizonyos, hogy  a munkavállalók nem fogadják el a konvergenciaprogramot. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók ugyanakkor folytatják a minimálbér összegéről megkezdett vitájukat is. Olvassa élő tudósításunkat az ülésről!

A munkavállalói oldalról Szabó Endre elmondta: ahogy a konvergenciaprogramban, úgy a költségvetésben sem fogadják el a munkavállalók a lakosság terheit fokozó intézkedéseket. "Azok a megszorítások, amelyek a közszférában foglalkoztatottakra vonatkoznak, azok kifejezetten ellenünkre valók" - jelentette ki Szabó. A közszféra intézményrendszerében tervezett megszorítások a munkavállalók szerint veszélyeztetik az intézmények működését. Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartják, hogy a közszférában a jövő évben nem lesz bérfejlesztés - jelentette ki Szabó.

Az alkotmányellenes törvények helyett is a munkavállalók fizetnének

Ugyanakkor a költségvetés számol a közszféra változtatásának terheivel, de nincsenek hatástanulmányok arra, hogy ezek a prognózisok valósak-e - ismertette a munkavállalók aggályait Szabó. A munkavállalók elnöke felhívta a figyelmet, hogy több beadványról még nem döntött az alkotmánybíróság. A munkavállalók tiltakoznak az ellen, ha az AB-döntések nyomán kieső bevételeket a kormány a terheik növelésével pótolná.

A járulékemelés többlete csak a költségvetésben jelenik meg, de nem kerül át a Munkaerő-piaci Alapba - kifogásolta Szabó. A munkavállalók keveslik a közoktatás támogatását a tudásalapú társadalom kiépítéséhez. A munkavállalók azt ajánlják, hogy a családi pótlék esetében is legyen inflációs felülvizsgálat novemberben, mint a nyugdíjaknál. A munkavállalók szerint az adómentesen adható juttatásoknak is követni kellene az inflációt.

A munkavállalók szerint a kormány a közellátás átalakításában az öngondoskodás elvével lassan felmorzsolja a szolidaritási elvet - jelentette ki Pataki Péter. A munkavállalók kifogásolják a párbeszéd hiányát az átalakítások előkészítésében. A konkrét ügyekről szólva elmondta: a költségvetést megalapozó törvényekben a munkavállalók kifogásolják a passzív táppénz negyvenöt napra csökkentését, és javasolják, hogy ez ne kerüljön be a költségvetésbe. A hozzátartozói járulékfizetést kidolgozatlannak tartják a munkavállalók, véleményük szerint pontosabban meg kellene határozni a célcsoportot, amelyről szó van.

Pataki Péter szerint félmegoldás az, hogy mindenki jelentkezzen be valamilyen ellátórendszerbe. Jobb rendszert kellene kitalálni a nagycsaládok és a háztartásbeliek problémáira. Az önkéntes kiegészítő egészség- és nyugdíjpénztárak kapcsán több kedvezményre volna szükség, ez fokozná az öngondoskodást. Ugyanakkor a klasszikus segélypénztárak kapcsán Pataki elmondta, nem célszerű, hogy ezektől is a nagybiztosítók infrastruktúráját követeli meg a kormányzat. A K+F kedvezmények kapcsán az elvet az egyénekre is alkalmazni kellene, például a felnőttképzés adókedvezményével.

A kormányoldal felvetéseire reagálva, a képzések támogatása kapcsán Pataki elmontda: a megváltozott világban az állampolgári befektetés a tudásba ma már a boldogulás alapfeltétele. Az állam nem képes ugyanakkor ezeket a vállalásokat teljesíteni, utalt a munkavállalók képviselője például az elég hiányos nyelvoktatásra.