S&P: leállt a régió konvergenciája

Az EU-bővítés óta leállt a kelet-európai négy nagy EU-gazdaság adóskockázati minősítési konvergenciája, mivel a hangsúly elkerült a gazdasági reformokról. Magyarország számára azonban most már "nincs visszaút" a költségvetési konszolidációtól, hangzott el a Standard & Poor's csütörtöki londoni éves európai hitelfolyamat-elemző szakszemináriumán.

A térség országaiban "robbanékonyabbá vált a politikai elegy", és a "politikai populizmus megugrását" lehet tapasztalni, mondta a világ legnagyobb hitelminősítőjének európai szuverén minősítésekért felelős vezérigazgatója, Moritz Kraemer az idei adóskockázati folyamatokról rendezett konferencián. Mindeközben a politika már kevésbé összpontosít a gazdasági reformfolyamatra, hiszen az alapvető célt, az EU-csatlakozást már sikerült elérni - véli a Standard & Poor's vezető elemzője.

Ebben a környezetben stabilizálódott - vagyis nem javul - a térség átlagos adóskockázati osztályzati szintje, így nem is közelít a régi EU-15-ök átlagos besorolási szintjeihez - mondta Kraemer. "Nem zajlik adósbesorolási konvergencia a két országcsoport között", fogalmazott a vezérigazgató.

Kraemer szerint Magyarország volt "a tavalyi év legprominensebb esete". A költségvetési probléma továbbra is "masszív", ugyanakkor a kormány "figyelemre méltó fordulatot hajtott végre" - véli az igazgató. Ezt tükrözte, hogy a Standard & Poor's a múlt hónapban leminősítést valószínűsítő negatívról stabilra javította vissza a "BBB plusz" szintű magyar szuverén devizaadós-osztályzat kilátását, vagyis levette a napirendről Magyarország leminősítését.

A tavalyi második negyedévben Magyarország volt az egyetlen szuverén EU-adós, amelyet az S&P leminősített - "A mínusz"-ról a jelenlegi gyenge befektetői "BBB plusz"-ra - emelte ki Moritz Kraemer. "Jó hírnek" nevezte ugyanakkor, hogy a magyar kormány most már nem kerüli meg a költségvetési problémát. Az S&P vezető szakértője "összességében kedvező fejleménynek" nevezte a kiszivárgott Gyurcsány-beszédet, mert az végül is "szilárdan a reformfolyamat irányába kényszerítette a kormányt ... innen már nincs visszaút."

Kraemer szerint ha a magyar kormány ezek után ismét visszafordul, annak már súlyos ára lenne. Hozzátette ugyanakkor, hogy a következő választások közeledte "jelentős kockázat", különösen akkor, ha a kormánypártok népszerűsége addig nem kezd ismét növekedni. A következő időszakra nézve azonban reálisnak nevezte a költségvetési célkitűzéseket, és azt mondta: a magyar kormány költségvetési programja az utóbbi évek legjelentősebb konszolidációs programja az egész térségben.

A kérdésre, hogy az S&P által kedvezőnek ítélt költségvetési fordulat ellenére kitart-e azon álláspontja mellett, hogy Magyarország legkorábban 2014-ben csatlakozhat az euróövezethez, Moritz Kraemer igennel válaszolt, mondván: "nem szabad elfelejteni, hogy a költségvetésihiány-csökkentés 10 százalékról indul, és ott van a 2010-es választás kockázata is." Ennek alapján a S&P 2012-re tartja teljesíthetőnek az euróövezeti csatlakozás feltételeit.