A módosítással az alapdíj-hődíj aránya 48-52 százalékról 35-65 százalékra változott. Aki kéri, az maradhat azonban a magasabb alapdíjnál - tette hozzá Kovács Lajos. Az aránymódosítás miatt egy átlagosnál hidegebb télen több hődíjat kell fizetni. Az aránymódosítás azonban nem azt jelenti, hogy burkolt távhődíjemelés történt, csupán a díjszerkezet változott. Nyáron ugyancsak a belső arányok módosulása miatt a korábbinál kevesebbet kell majd fizetni.
A hatékony energiafelhasználás érdekében a cég öko-programot dolgozott ki, amely a távfűtéses lakások fűtésszabályozásának kialakítását, költségmegosztó felszerelését célozza, vissza nem térítendő támogatással. A vissza nem térítendő állami támogatás mértéke a költségek 35 százaléka, maximum 54 ezer forint lehet lakásonként, sikeres pályázat esetén. Ezenkívül Főtáv Öko Plusz Programja keretében a cég egyebek közt a 35 százalékos alapdíjból 10 százalékos csökkentést ad. Ez összességében egy 52 négyzetméteres átlaglakásnál éves szinten 8 600 forint megtakarítást jelent - hangsúlyozta a vezérigazgató.
A Főtáv Zrt. vezetői szerint a hatékonyság javításán túl, a távhődíjak érzékelhető csökkentéséhez arra is szükség lenne, hogy számos európai uniós országhoz hasonlóan nálunk is öt százalékra csökkenjen a távhőszolgáltatás áfája. A távfűtéshez szükséges gázt pedig ne lakossági áron, hanem nagyfogyasztói kedvezménnyel vehesse meg a Főtáv.
Budapest olcsóbb?
Kovács Lajos cáfolta azokat a híreket miszerint Budapesten lenne az ország legdrágább távfűtése. Mint mondta, Budapesten a Főtáv fizet sok olyan feladatért, amiért a vidéki városokban külön pénzt kér a helyi hőszolgáltató. Példaként említette, hogy a Főtáv ingyen légteleníti a hálózatot, illetve, hogy másutt a fogyasztók fizetik meg az áram költségét annak a hőközponti szivattyúnak, amely a vizet keringeti a házban.
A cég 14 milliárd forintos évi működési költségéből idén 3 milliárd forint megtakarítását tervezi, hogy ebből finanszírozhassák a 10 százalékos alapdíjcsökkentést - közölte Kovács Lajos.