Törékeny forint él a fejekben - alaptalanul

A forint eddig viszonylag jól viselte a válsághoz kapcsolódó piaci megpróbáltatásokat, ez arra utal, hogy ma már nem az a gyengülésre hajlamos, instabil deviza, mint korábban volt. Ennek ellenére a lakosság és a vállalkozások körében még most is sokan törékenynek látják a magyar fizetőeszközt, amelynek árfolyama több, egymástól független prognózis szerint is erősödésre van ítélve.

A forint meglepően jól állta a sarat az utóbbi napokban, a Lehman Brothers csődje után kialakult viharos hangulatban. A befektetők kockázatvállalási hajlandósága ugyan az ilyenkor szokásos módon megcsappant, és ez tényleg okozott némi gyengülést, ám nem került meredek lejtőre a forint.

Az árfolyam jövőbeli alakulását a szakértők eltérően ítélik meg: a Reuters hírügynökség által megkérdezett elemzők közül akad, aki 2009 végére 255 forintos eurókurzust valószínűsít - Pellényi Gáborról, az ICEG European Center szakértőjéről van szó -, ugyanakkor több 235 forintos előrejelzés is felbukkan. (A megkérdezett 14 szakértőből nyolc vár 235-240 forintos árfolyamot jövő év végére, a konszenzus pedig 240 forintos kurzust vetít előre.) Október és december végére vonatkozó árfolyamprognózisok egyébként 238 és 245, illetve 235 és 250 forint között szóródnak.

Törékeny forint él a fejekben

A forint viszonylagos stabilitását jelzi, hogy a válság súlyosbodása ellenére számos feltörekvő piaci devizához képest jóval kevesebbet veszített értékéből. A magyar fizetőeszköz egyik legfontosabb társa, a zloty más tészta, a lengyel deviza az euró bevezetéséről szóló varsói nyilatkozatokkal összefüggésben kapott támogatást a piactól, így szintén jól tartotta magát.

Ennek ellenére a fejekben még mindig a korábbi évek rendkívül törékeny, gyengülésre hajlamos forint él, akár a vállalati, akár a lakossági szféráról beszélünk. Kevesen mérték fel, hogy az árfolyamsáv eltörlésével a forint akár trendszerűen is erősödhet a jövőben, ahogy az a többi régiós országban is történt az elmúlt években - véli az MKB Bank vezető elemzője, Kondrát Zsolt.

Gyengülésekkel tarkított drágulás jöhet

Könnyen elképzelhető, hogy ha újabb áldozatokat szed a pénzügyi válság, akkor a piaci turbulenciák rövid időre gyengítik majd a magyar devizát, ám a forintra alapvetően erősödés vár. (Az amerikai képviselőház által kidolgozott, a pénzügyi válság rendezését célzó mentőcsomag elutasítása miatt a nemzetközi piacokon hétfőn és kedden eladási hullám söpört végig, ami gyengítette a forintot, de jelentős árfolyamsüllyedésről nincs szó. Az euró jegyzése a pénteki 240-241 forinttal szemben kedden délelőtt 242,80 forintnál járt. Ez 0,7-1,2 százalékos árfolyamsüllyedésnek felel meg a forint szempontjából, miközben több feltörekvő deviza jóval komolyabb esést volt kénytelen elkönyvelni, a dél-afrikai rand például 3,4, a brazil reál pedig több mint 6 százalékkal értékelődött le.)

A jelenlegi piaci helyzetben ugyanakkor nehéz pontos prognózist adni az árfolyamra - mondta Kondrát, aki úgy látja, egyéves távlatban az euró visszatérhet a 230-235 forintos árfolyam közelébe.

A forint árfolyama 2006 januárjától (Forrás: MNB)

Hogy a forintra erősödés vár, közel sem jelenti azt, hogy minden tekintetben rendben lenne a gazdaság. Igaz, a közgazdász bízik abban, hogy a következő években a döntéshozók változtatni fognak a helyzeten, a kérdés csak az, milyen időtávon. Kulcskérdés a gazdaság kifehérítése, mindenképpen további intézkedéseket kell tenni, ezt szolgálná egy bátor adóreform elindítása is.

Számos tennivaló van még a nyugdíjrendszerben is, folytatni kell az átalakításokat az egészségügyben és el kell indítani egy valódi oktatási reformot.

Mikor lesz euró Magyarországon?

Az [origo] kérdésére, hogy ezek alapján mikor cserélheti le az euró a forintot, az MKB vezető elemzője azt mondta: "a legpesszimistábbak közé tartozom, 2018-as csatlakozást várok".

Nem kell különösebben fifikás logikát vagy extrém bonyolult közgazdasági modellt sejteni a háttérben. Csupán arról van szó, hogy Kondrát Zsolt szerint a 2010-es választások utáni ciklus is jóval a maastrichti kritérium feletti hiánnyal indul, amit négy év alatt csak további nagy áldozatok árán lehet ledolgozni, és ennek politikai realitásában kételkedik. (A európai országok döntéshozói a kilencvenes évek elején állapodtak meg az euró bevezetéséhez szükséges feltételekről, a 1993-ban életbe lépett egyezségről szóló szerződést a hollandiai Maastrichtban írták alá.)

A piac átírhatja a forgatókönyvet

Az elemző szerint egy újabb lendületvétel kell majd ahhoz, hogy a 2014-ben megválasztott alakulat végigvigye a szükséges intézkedéseket, és így a következő évtized végén már az európai valutát használjuk a forint helyett.

Az előrejelzést persze bármikor átírhatja az előrehozott választás, a nemzetközi piacokon bekövetkező vihar, esetleg az euró lengyelországi bevezetése - csak hogy néhány példát említsünk a lehetségesek közül.