Adó '09: Összevont szja-kedvezmények, egyszerűbb cégkönyvelés

Szinte a cégautóadó átalakítása a legnagyobb sikertörténet a törvényhozáshoz másodjára is benyújtott adócsomagban. A befektetők és a cégek átmenetileg lemondtak az adócsökkentésről, de jó lenne, ha a kormány közölné, hogy a gazdasági helyzet normalizálódása után mi változhat. A jelenlegi gazdasági helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy januártól további szigorítást terveznek az adóellenőrzés és a bírságolás tekintetében, a kisebb tartozások esetében pedig bevezetnék a pótlékmentes részletfizetést. Nagyot lehet bukni az áfával, és a pénzügyi válság is hordoz egy sor adókockázatot.

Az átdolgozott adócsomagban elsősorban egyszerűsítési és gazdaságfehérítési javaslatok maradtak. A vállalkozói adónemeken belül a társasági adó a tervekkel ellentétben érdemben nem változik, az áfamódosítások azonban tartogatnak meglepetéseket, különösen a számlázási gyakorlatban. A jövedéki adózásban kötelezővé teszik az elektronikus nyomtatványok használatát.

A jövedéki adó módosításai elsősorban az adminisztráció csökkentését célozzák: a jövedéki adatszolgáltatási, jelentési, bejelentési kötelezettségek jórésze jövőre már csak elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül lesz teljesíthető. Így például a zárjegyfelhasználók kizárólag elektronikusan rendelhetik meg a zárjegyet a vámhatóságtól, és ezentúl a zárjegykészletükben bekövetkezett valamennyi változásról is folyamatosan, elektronikusan tájékoztatniuk kell a vámhatóságot. Ezzel csökkenni fog az adminisztráció is, ugyanis külön zárjegynyilvántartást már nem kell vezetni.

Egyszerűbbé válnak az ingatlan- és gépjármű forgalmazók, illetve a lízingcégek illetékkedvezményére, mentességére vonatkozó eljárások, akárcsak a gépjárműveknél a vagyoni értékű jog értékmeghatározása. Az éves bevallások és befizetések határideje 10 nappal hosszabbodik. A határidő az adóévet követő február 15-ről, február 25-ére változik.

Nem sok előnnyel járna a fiktív számlázás

Az áfamódosítási javaslatok tovább szigorítják a számlázási gyakorlatot. A hatályos szabályozás szerint áfafizetési kötelezettség keletkezik akkor is, ha egyébként teljesítés nem történik, de ennek ellenére a számlát kiállítják.

A tervezet annyiban szigorítaná az előírásokat, hogy a számla kibocsátója kizárólag akkor mentesülhet az áfafizetési kötelezettség alól, ha a számláját érvényteleníti, vagy amennyiben nem ő volt a számlakibocsátó (csak a nevében valaki más állított ki nem valós gazdasági eseményről szóló számlát), akkor a számla címzettjét értesíti, hogy teljesítés nem történt.

A fiktív számlázás így nem sok előnnyel járna, amennyiben ugyanis a számlakibocsátó az új feltételeket nem teljesíti, úgy a nem valós ügylet utáni fizetendő adó tőle lesz követelhető. Ha pedig teljesíti, akkor neki ugyan nem kell adót fizetnie, de az érvénytelenített számla birtokában már a számlabefogadó sem tudja levonni a fiktív számlákban feltüntetett, előzetesen felszámított áfát. Ha pedig mégis levonta, akkor utólag - az érvénytelenített számla vagy a kapott értesítés alapján - korrigálnia kell, egyébként a levont áfa nála pótlólag fizetendő adóként követelhető.

Egyszerűb iparűzési adóbevallás kisvállalkozásoknak

A helyi iparűzési adó alapja annyiban módosul, hogy a külföldi telephelyek bevétele után nem kell itthon megfizetni a helyi adót, amennyiben a másik országban fizetnek valamilyen vállalkozást terhelő önkormányzati adót. Az adóalap egyszerűsített megállapítása jelenleg az evásokra, az átalányadózó magánszemélyekre és azokra a vállalkozásokra vonatkozik, amelyeknek az árbevétele nem haladja meg a 4 millió forintot. Ez a lehetőség csökkenti a mikrovállalkozások adminisztrációs terheit, hiszen nincs szükség a nettó árbevétel-csökkentő tételek külön gyűjtésére, az adó alapja a nettó árbevételből kiindulva - annak 80 százalékában - egyszerűen számítható. A 4 milliós árbevételi határ 2001 óta változatlan, a tervezet most 8 millió forintra emeli, így jóval több kisvállalkozás tud majd élni a lehetőséggel.

Jövőre összehangolják az önkormányzati és az állami adóhatóságok ellenőrzési gyakorlatát is, az iparűzési adóellenőrzést folytató önkormányzatnak értesítenie kell majd az ellenőrzés eredményéről az állami adóhatóságot is.

A válság adókockázatai

A jelenlegi gazdasági környezet miatt a vállalkozásoknak újra kell gondolniuk a rövid és hosszú távú pénzügyi terveiket. Ennek keretében azt is meg kell vizsgálniuk, hogy a megváltozott gazdasági helyzetnek, az újragondolt pénzügyi terveknek, és a hazai gazdaság aktuális állapotának, milyen hatásai lehetnek az adókötelezettségekre - figyelmeztet Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója.

Azoknál a vállalkozásoknál, ahol a devizás ügyletek nagyságrendje kiemelkedő, a jelentős ingadozást mutató forintárfolyamok lényegesen eltéríthetik a számviteli eredményt a tervezettől, illetve a társasági adóalaptól - figyelmeztet Veszprémi István. Szerinte a társasági adóalapban az árfolyam-különbözetek hatását néhány esetben semlegesíteni lehet. Az év végi értékelés kapcsán, például bizonyos feltételek teljesülése esetén el lehet halasztani az összes befektetett eszközre, és a hosszú lejáratú kötelezettségre elszámolt, nem realizált árfolyam-különbözet társasági adóban való érvényesítését.

A társasági adóalapban nem érvényesíthető ráfordításként a vállalkozások devizában fennálló, bejelentett részesedéseihez, vagy ellenőrzött külföldi társaságban levő részesedéseihez kapcsolódóan elszámolt árfolyamveszteség, más esetekben a társasági adóalapot is érintik az árfolyam-ingadozás miatt elszámolt nyereség és veszteség jellegű tételek - hangsúlyozza Veszprémi István. Az adószakértő hozzátette: a különadó esetében a devizában fennálló eszközök és kötelezettségek miatt adódó árfolyamveszteség, vagy nyereség az adóalapra olyan hatással van, mint a számviteli eredményre. Ezért, ha az üzleti év során a vállalkozás a devizában fennálló bejelentett részesedése kapcsán árfolyamveszteséget, vagy árfolyamnyereséget számol el, azok hatását a szolidaritási adó alapjában semlegesíteni kell.

Az áfával is nagyot lehet bukni

Pénzügyi kockázatot jelenthet, hogy az adóhatóságnak bevallott és megfizetett áfa árfolyamcsökkenés esetén alacsonyabb összegben térül meg. Azaz a vevő által kifizetett összeg forintra átszámított értéke kevesebb, mint a teljesítés napján érvényes árfolyam alkalmazásával számított, és bevallott áfa összege - mondta Veszprémi István. A szakértő szerint a külföldi pénznemben lebonyolított adóköteles ügyleteknél kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az áfa átszámítása az alkalmazott árfolyamtörvénynek megfeleljen, mivel a helytelen teljesítési időpont szerinti árfolyam alkalmazása jelentősen eltérítheti a fizetendő áfa összegét, és áfahiányt okoz.

A külföldi pénznemben kiállított, előzetesen felszámított áfát tartalmazó számla befogadásakor is mérlegelni kell a számlán feltüntetett teljesítési időpont, illetve az adó kiszámításához alkalmazott árfolyam szabályszerűségét. Ez azért fontos, hogy az áfalevonás összege ne legyen magasabb, mint amit a jogszabályi előírás megenged. Figyelembe kell venni azt is, hogy a levonásba helyezhető áfa, és a szállítónak a számla pénzügyi rendezésekor megtérített adó összege is okozhat veszteséget, amennyiben a teljesítés időpontjában érvényes forintárfolyam alacsonyabb, mint a pénzügyi rendezéskor érvényes árfolyam - tette hozzá a Deloitte szakértője.