A válság rejtett nyertesei

Hatalmas leépítéseket, bankcsődöket, gyárak bezárását, növekvő munkanélküliséget, részvényzuhanást hozott a válság világszerte. Mégis van olyan szektor és még részvény is, ami nyertesen jöhet ki a pénzügyi káoszból . Részvények, gyógyszergyárak, ételkiszállítók, az internet és egy-egy ország kaszálhat a pánikból.

A globális válság eddig kevéssé érintette az olaj- és nyersanyagkitermelő országokat. Most valószínűleg ők is nehéz helyzetbe kerülnek. A krízisből hosszabb távon talán Kína és India profitálhat a legtöbbet. Korábban lesajnált térségek, elmaradottnak hitt országok "profitálhatnak" a mostani krízisből.

Azok az országok ugyanis, amelyek eddig nem kapcsolódtak be igazán a globális pénzügyi rendszerbe, fejletlen volt a tőzsdéjük, és nem adósodtak el túlságosan - most relatíve előnyösebb helyzetbe kerülhetnek a fejlettebb államokhoz képest. Közéjük tartozik sok afrikai állam, Vietnam és néhány feltörekvő dél-amerikai és szegény dél-ázsiai, óceániai ország. Vietnamban a gazdasági növekedés idén elérheti a 7,3 százalékot, Indonéziában a 6,1 százalékot, Malajziában az 5 százalékot, a Fülöp-szigeteken pedig az 5,8 százalékot.

Új-Zéland és Ausztrália GDP-je idén várhatóan 2 és 3 százalékkal bővülhet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslései szerint, e két fejlett, de félreeső ország tehát nagyon jól kerülhet ki a mostani válságból.

A legnagyobb nyertesek: Kína és India lehet

A legnagyobb nyertes azonban a feltörekvő országok közül a Föld két legnépesebb állama lehet: a hatalmas devizatartalékokkal és exporttöbblettel rendelkező Kínáról és a dinamikusan fejlődő Indiáról van szó, amelyek most átrendezhetik a globális gazdasági hatalmi rendszert, ha élni tudnak a számukra kínálkozó lehetőségekkel.

Kínában óriásit bukott a sanghaji tőzsde egy év alatt (64 százalékot) és a hongkongi Hang Seng index is 54 százalékot zuhant. Ezzel egyidejűleg jelentősen lassult az ipar bővülése (10 százalék alá, 8,2 százalékra októberben, éves szinten), és a GDP-növekedés is várhatóan rég nem látott szintre, 10 százalékos bővülés alá mérséklődik, ám a hatalmas ázsiai ország még így is rendkívül dinamikusan fejlődik. A pekingi kormány éppen a napokban fogadott el egy tízpontos gazdaságélénkítő tervet, elsősorban a lakásépítés és az infrastruktúra fejlesztésére.

Indiában is csökken a GDP-növekedés üteme, de még így is irigylésre méltó a hatalmas dél-ázsiai ország teljesítménye. A bruttó hazai termék 2008-ban várhatóan 7,6 százalékkal bővül (a korábban tervezett 7,9 százalék helyett) az Unctad, az ENSZ szakosított szervezetének közlése szerint.

A fogyasztók is változtatnak

A váláság a fogyasztói szokásokat is felülírja. Az új módiból pedig - a vesztesek mellett - néhány iparág kaszáhat. Étterem helyett ételrendelés, autó helyett bicikli és tömegközlekedés, kultúrprogram helyett marad a könyvtár. Úgy tűnik péládul, hogy az éttermi étkezés helyett inkább pizzát rendelnek az emberek, mivel jóval olcsóbb ez a megoldás, főzni viszont így sem kell. Londonban emiatt kaszálnak a kínai, indiai és egyéb gyorséttermi kiszállítók és a pizzériák. Az éttermek sorra húzzák le a rolót, miközben például a Domino's több mint harmadával növelte féléves profitját.

A kiábrándító helyzetben egyes élelmiszer-kereskedők is hasznot húzhatnak az emberek gyengébb anyagi helyzetéből. A lakosság ugyanis az alapvető élelmiszereket legalacsonyabb áron kínáló áruházakban, illetve az úgynevezett keménydiszkont-láncokban szerezhetik be.

Így a hiperek helyett az Aldit és a Lidlt is többen választják a spórolni vágyók közül. Az Aldi - saját véleménye szerint - 25 százalékkal olcsóbb, mint a Tesco és máris nagyobb forgalommal bír, mint tavaly. Az emberek egyébként is kevesebbet szánnak a heti bevásárlásra, a mennyiségen azonban nem szeretnének spórolni, így nagyobb lett az olcsóbb és akciós termék iránt a kereslet.

Az egyik igazi nyertes az akciókkal operáló McDonald's, amely világszintű eladásait is növelni tudta. A világ legnagyobb étteremláncában az élelmiszerek relatív drágulása és a növekvő amerikai munkanélküliség hatásaként sokkal jobban fogytak az 1 dolláros termékek (a magyar 220 forintos ajánlat). A világ összesített eladásait nézve, az elmúlt 13 hónapban 8,2 százalékkal növekedett a gyorsétterem-lánc. Az elemzői várakozások csak 5,5 százalékos bővülést vártak - írja a Bloomberg.A növekedést egyébként nem is Amerika generálta elsősorban, hanem Európa a maga 9,8 százalékos bővülésével, de az Egyesült Államokban elért 5,3 százalékos növekedés is jelentősnek mondható.

Jim Skinner vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a növekedés hátterében Amerikában az 1 dolláros ételek és a kávé, Európában az új hamburgerek és a csirke-szendvicsek rendkívüli sikere áll.

Autó helyett tömegközlekedés, koncert helyett könyvtár

A benzinárak emelkedésével - illetve a fogyasztói benzinkiadások csökkentésével - nyertessé válhatnak a biciklis üzletek. Az emberek átszoknak a gazdaságosabb közlekedésre, így a biciklizés mellett a tömegközlekedési vállalatok is nagyobb bevételre számíthatnak a tél beálltával.

Érezhetően növelte összehasonlító időszaki eredményét például az angol National Express vasút- és busztársaság, megerősítve a várakozásokat, hogy a tömegközlekedés a gazdasági válság egyik haszonélvezője lesz - írja a Financial Times. A vasúton 9 százalékkal lett nagyobb a cég haszna, a buszközlekedésben 7, a távolsági buszok piacán pedig 5 százalékkal.

Egy kicsit továbbgondolva a pénzszűke hatásait, a kulturális szokások is megváltoznak. A KSH adatai alapján már 2005 óta visszaesett a színház-, múzeum- és mozilátogatás, csakúgy, mint a könyvre és koncertre költött pénz összege. A válság miatt ez a tendencia alighanem felgyorsul, valamint átalakul. A költségesebb programokra már nem lesz pénz, lassan a könyvvásárlás is luxusnak számít, ezek kiesésével pedig az abszolút nyertesek a könyvtárak lehetnek.

A reklámban az internet tarolhat

Az internet várhatóan megerősödve kerül ki az általános világgazdasági válságból, míg a nyomtatott sajtónak kell a legnagyobb veszteséget elkönyvelnie hirdetési szempontból - véli a francia Publicis reklámügynökség vezérigazgatója.

Maurice Levy szerint egyedül az interneten várható a reklámok növekedése 2009-ben, elsősorban azért, mert itt mérhető a hatás, és a hirdetők a jelenlegi válság közepette biztosra akarnak menni. Levy szerint bár jövőre nem várható az internetes reklámpiacon az ideihez hasonló 25-30 százalékos növekedés, kétszámjegyű bővülésre azonban számítani lehet, mind az Egyesült Államokban, mind Európában.

Általánosságban a reklámpiacon jövőre stagnálás, sőt akár visszaesés is lehet a Publicis vezetője szerint. A reklámbevételek különösen a nyomtatott sajtóban csökkennek meredeken, az Egyesült Államokban például eddig már 10 százalékkal estek.

A válság miatt nem lesz kevesebb beteg

A válság idején a jól teljesítő ágazatok közé tartozik a gyógyszerágazat, a medicinák forgalma ugyanis a nehéz gazdasági helyzet miatt nem esik vissza, vagyis nem kötődik szorosan a makrogazdasági környezethez. Másképpen fogalmazva, nem valószínű, hogy a válság miatt kevesebb lesz a beteg, sőt.

Ennek megfelelően borús piaci időszakban, amikor az árfolyamok lefelé tartanak, a gyógyszerrészvények a legtöbb esetben jobban teljesítenek társaiknál. Ezzel összecseng a Credit Suisse svájci óriásbank londoni vagyonkezelési részlegét vezető szakember véleménye, a spanyol Cesar Perez néhány héttel ezelőtt budapesti látogatásakor elmondta: stabilan növekvő cégekbe kell invesztálni, ilyen például a francia hátterű Sanofi-Aventis gyógyszergyártó.

A renitens részvények

Magyar részvényekbe nem fektetne a világ egyik legnagyobb bankjának londoni ügyvezető igazgatója. A Credit Suisse szakembere inkább stabil nyugat-európai cégeket vásárol a börzéken. Cesar Perez a mostani válság miatt kerüli a kockázatos piacokat, éppen ezért nem is nagyon foglalkozik magyar részvényekkel, hanem "európai" nagyvállalatokba fektet inkább.

Perez meggyőző eredményeit azzal érte el, hogy előre meghatározott néhány szempontot, és ezektől akkor sem tért el, ha a piac amúgy rövid távon ettől eltérő jelzéseket is adott.

Szerinte stabilan növekvő cégekbe kell invesztálni, olyanokba, amelyek bevételei és megítélése nem függ a nagy makrogazdasági mutatóktól. Ilyenek a gyógyszeripari cégek (például a Sanofi-Aventis) vagy a távközlési vállalatok (a holland KPN vagy a finn Elisa Oyj). Mindemellett olyan cégekbe is invesztál, mint az orosz Lukoil, amely jelenleg alulértékelt, és a szintén olajiparban tevékenykedő brit BP is jó választás szerinte. A jó bankok részvényeit továbbra is érdemes vásárolni, így a francia BNP Paribas-t is vásárolja a befektetési menedzser. Nem ajánlotta befektetésre ugyanakkor az autóipart és a közszolgáltató, illetve közművállalatokat a spanyol üzletember.

A maradék jól jár

Miközben bankárok százezrei kerülnek utcára, a hitelválság miatt megtépázott amerikai bankvilág legnagyobb cégei még mindig további 20 milliárd dolláros jutalmat osztanak szét munkatársaik, elsősorban a brókerek között. Még a gazdaságtörténet legnagyobb csődjét bejelentő Lehman Brothersnél is lesznek olyanok, akik bónuszt kapnak. Akik tehát megtarthatják munkájukat a pénzügyi szektorban, jól járnak.

Öt egymást követő negyedévben is veszteséges volt a Merrill Lynch & Co. befektetési bank, és az összeomlástól is csak egy felvásárlás mentette meg - a Bank of America kebelezte be a brókercégként is működő konglomerátumot. A Merrill árfolyama mindeközben 70 százalékot zuhant idén, ám ettől még a társaság összesen 6,7 milliárd dolláros jutalmat, bónuszt oszt szét munkatársai között.

A Goldman és a Morgan Stanley nyereséges évet zárhatnak valószínűleg, ám azért ezeket a cégeket is keményen megtépázta a jelzálogválság és a hitelkrízis. Mindennek ellenére a két vállalat 13 milliárd dollárt tett félre bónuszok juttatására.