Magyarország a sereghajtó az EU új tagjai között

Az Európai Unió új tagállamai közül Magyarország a sereghajtó a gazdasági növekedést tekintve a 2004-es bővítés óta - derült ki a német statisztikai hivatal legfrissebb jelentéséből.

Erőteljesen bővült az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott tíz ország gazdasága a belépés óta eltelt időben - állapította meg az évfordulóra kiadott elemzésében a német statisztikai hivatal. A GDP változatlan árakon számolva átlagosan 22,5 százalékkal nőtt.

Az átlag azonban nagy eltéréseket takar: a legnagyobb mértékű, 35,8 százalékos növekedést Szlovákia mutatta fel, a legkisebb mértékben Magyarország gazdasága nőtt, 9,9 százalékkal.

A szlovákok után a második legnagyobb növekedés Litvániában (30,5 százalék) és Lettországban (30,3 százalék) volt mérhető. A csehek negyedikek 25,6 százalékkal, az észtek ötödikek 23,5 százalékkal. A hatodik Lengyelország 23 százalékkal, majd a szlovének következnek 22,2 százalékkal. Magyarországot megelőzi még Ciprus 17,2 százalékkal és álta is 14,3 százalékkal.

A wiesbadeni statisztikai hivatal elemzése szerint az eltelt öt évben a régi uniós tagországok hazai összterméke az újakénál jóval kisebb mértékben, 8,3 százalékkal gyarapodott. Németország GDP-je 7,7 százalékkal nőtt például.

Mindamellett az elemzés kitér arra is, hogy a globális gazdasági válság az EU új tagországaiban is erősen érezteti hatását, már tavaly jelentősen lassult a növekedés üteme, és sok országban csökkent a gazdasági teljesítmény 2008 végén.

Mindehhez hozzátehetjük, hogy a balti államokban az utóbbi hónapokban jelentősen zuhant a GDP, de lassult a szlovák gazdaság növekedése, és erősen csökkenében van a magyar GDP is. A litván gazdaság például az utolsó negyedévben az Európai Unió legrosszabb mutatójával rendelkezik, ott ugyanis 12,6 százalékkal zsugorodik a nemzeti össztermék.