Számlázás miatt robbant ki a futárháború

Vágólapra másolva!
A Molnak írt nyílt levélben szürkefoglalkoztatással vádolja versenytársait a Hajtás Pajtás futárcég. Az [origo]-nak nyilatkozó konkurensek szerint náluk minden szabályosan történik, de a probléma szerintük is létezik. Az állami bevételeket csökkentő színlelt szerződések ellen legutóbb öt éve próbált látványosan fellépni az adóhatóság, úgy látszik, kevés sikerrel.
Vágólapra másolva!

"Tisztelt Mol Nyrt.! Köszönjük a megtisztelő felkérést, de a Hajtás Pajtás nem tud rajtvonalhoz állni futárszolgálati tenderükön. A futárpiac sajnos nem fehér" - így kezdődik a Hajtás Pajtás budapesti futárcég saját Facebook-oldalán nemrég megjelent bejegyzés. A rövid írás voltaképpen egy, a Molnak címzett nyílt levél, amelyben a szerzők arról értesítik az olajvállalatot, hogy az általa kiírt futárszolgálati tenderen azért nem tudnak rajthoz állni, mert - a piac más szereplőivel ellentétben - törvényesen működnek, és így pénzügyi mérlegükben a személyi kiadás az árbevétel 68 százaléka, míg a többi szereplő átlaga 13 százalék. A kifizetett többlet bérjárulék, fizetett szabadság, táppénz és iparűzési adó "akkora összegű, hogy lehetetlenné teszi cégünk sikerét egy árakat és szolgáltatásokat összemérő tenderen" - áll a szövegben. Az [origo]-nak nyilatkozó futárcégek általánosságban elismertlék a probléma létezését, de hangsúlyozták, hogy ők mindenkit tisztán alkalmaznak.

"Elkeseredésből írtuk ezt a levelet. Egy ideig rendszeresen indultunk hasonló tendereken, de másfél éve már nem fáradunk ezzel. Most is csak azért foglalkoztunk vele, mert hiába vagyunk az egyik budapesti piacvezető, elérhetetlen számunka az ország legnagyobb vállalata, a Mol, amely egyébként a tenderéért egyáltalán nem hibáztatható" - mondta az [origo] megkeresésére Kürti Gábor, a Hajtás Pajtás ügyvezetője. Szerinte ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy a versenytársak túlnyomó többsége most is színlelt szerződésekkel, kiszervezve, egyéni vállalkozóként, minimálbérre bejelentve, vagy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatja futárjait. Így kevesebb fizetett szabadságot, táppénzt, nyugdíjat, bérjárulékot kell kitermelniük, tehát olcsóbban tudnak szolgáltatni. Kürti Gábor szerint a versenytársak eredménykimutatásaiból ez világosan látszik, de konkrét példákat nem említett.

Kürti elmondta, hogy a Hajtás Pajtás 2006-ban jelentette be futárait, mielőtt lejárt az APEH (ma már NAV) által a munkaviszonyt leplező, színlelt alvállalkozói szerződések büntetésére meghirdetett, többször meghosszabbított moratórium. Azt állítja, ez számukra akkor 20 százalékos áremeléssel járt, az ügyfeleik tíz százalékát azonnal elvesztették. "A jelek szerint a piaci szereplők többsége nem követte példánkat, mi pedig azóta sem kapunk védelmet azért, hogy tisztességesen adózunk. Az állam magára hagyja a szabálykövetőket, és ezzel persze rosszul jár: minden évben kevesebb adót fizetünk, mert egyre kisebb a forgalmunk" - tette hozzá Kürti.

A Hajtás Pajtás bejegyzése a Facebookon

"Tisztelt MOL Nyrt.,
Köszönjük a megtisztelő felkérést, de a Hajtás Pajtás nem tud rajtvonalhoz állni futárszolgálati tenderükön.
A futárpiac sajnos nem fehér. Cégünk pénzügyi mérlegében a személyi kiadás az árbevétel 68%-a, míg a többi piacvezető átlaga 13%. Az így kifizetendő többlet bérjárulék, fizetett szabadság, táppénz, iparűzési adó akkora összegű, hogy lehetetlenné teszi cégünk sikerét egy árakat és szolgáltatásokat összemérő tenderen.
Erről természetesen nem Önök tehetnek, így köszönjük a meghívást, és kérjük továbbra is értesítsenek tendereikről. Reméljük változik a piacunk, de mivel a szürkealkalmazás több nyert tenderrel, a járulékfizetés viszont piacvesztéssel jár, erre sajnos nem sok esély mutatkozik."



A Mol sajtóosztályán kérdésünkre közölték, nem kívánnak reagálni a facebookos bejegyzésre, de a valódi címzett vélhetőleg nem is az olajvállalat volt, hanem a milliárdos nagyságrendűre becsülhető fővárosi futárpiac legnagyobb szereplői. Az [origo] többet is megkeresett, háromtól érkezett visszajelzés.

A Redda Motor Futárszolgálat ügyvezetője, Bachrathy Kornél a Hajtás Pajtás által felvetett jelenségről általánosságban azt mondta, a magyarországi adószabályok és más körülmények miatt kevesen engedhetik meg maguknak, hogy "patyolattisztán működjenek". Hozzátette ugyanakkor, a Reddánál mindenki be van jelentve, sőt már 2006 előtt is be volt. "Ennél az üzemméretnél már túl nagy a kockázat. Emiatt drága cég vagyunk, de nem olyan ügyfelekért versengünk, akiknek csak az ár számít" - jelentette ki. A Pikk-Pakk Futárszolgálat tulajdonos-ügyvezetője, Beney Péter kérdésünkre egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a személyi ráfordítások arányából világosan látszik, egy cég alkalmazottként vagy kényszervállalkozóként foglalkoztatja a futárait. Ő is azt mondta, saját vállalkozásánál mindenki alkalmazottként dolgozik.

Mit mutatnak a számok?

"Egy olyan tevékenységi körben, ahol jelentős az élőmunka-szükséglet, a személyi jellegű ráfordítások húsz százalék alatti aránya arra utal, hogy a dolgozókat vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják" - mondta érdeklődésünkre Vira Sándor, a pénzügyi tanácsadással foglalkozó Saldo Zrt. igazgatóhelyettese, hangsúlyozottan általánosságban, nem az egyes cégek gyakorlatát minősítve. A korábban az APEH-nél másfél évtizedig osztályvezetőként dolgozó szakember megjegyezte, ez nem jelenti azt, hogy az ilyen foglalkoztatottak mindegyike maga is vállalkozó, a gyakorlatban sokan egy másik vállalkozástól visznek számlát, amely így természetesen fiktívnek minősül.

A nyilvánosan elérhető eredménykimutatások valóban azt mutatják, hogy a futárcégeknél többnyire 12 és 18 százalék között van a személyi jellegű ráfordításoknak a nettó árbevételhez viszonyított aránya, legalábbis a legfrissebb, 2009-es adatok szerint. Tíz cég adatait ellenőriztük, és csak egyet találtunk, amelynél az arány a Hajtás Pajtás esetében is érvényes, 60 százalék fölötti tartományba esett, az Elit Expresszt. A Redda-Motor és a Pikk-Pakk esetében viszont 20 százalék alatt volt, ezért a két ügyvezetőt e-mailben arra kértük, regáljanak arra, miért ilyen alacsonyak a személyi kiadásaik. Bachrathy Kornél azt írta, "nálunk rendezettek a viszonyok, az alkalmazottaink rendesen vannak bejelentve. Emellett már régóta alvállalkozókat alkalmazunk elsősorban a futárteljesítésekre. Ezek nagyobb kft.-k jellemzően, nincsenek közöttük kényszervállalkozók." Beney Péter azt ígérte, válaszol, de cikkünk megjelenéséig nem tette meg.

"Az adóhatóság csak ijesztget"

Az adóhatóság annak idején 2006. június 30-áig adott haladékot a színlelt szerződés keretében foglalkoztatott magánszemélyek jogállásának végleges rendezésére. A még élő régi APEH-honlapon ma is olvasható tájékoztató szerint "a színlelt szerződéseket leggyakrabban foglalkoztatott egyéni vállalkozóval kötik, de nem ritka az sem, hogy egy másik társasággal, ahol a másik társaság személyesen közreműködő tagja (jellemzően bt. és a bt. beltagja) a foglalkoztatott. (...) nem csak a sajtó és előadóművészi területen tekinthetők jellemzőnek, jelentős a számuk az ipar, a kereskedelem területén is, de találkoztunk ilyen esetekkel az áruszállítás, a vendéglátás, az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság, a sport, sőt a pénzügyi vagy a jogi (ügyvédi) területen is."

Vira Sándor szerint az adóhatóság ismétlődő fellépései a színlelt szerződések ellen rendre kudarcba fulladnak, nem lehet ugyanis annyi vizsgálatot elvégezni, amennyi értékelhető eredményt produkálna. "Inkább ijesztgetésről van szó, mert egyszerűen túl sok szerződést kellene átvizsgálni, hatalmas költséggel" - jelentette ki. Megkérdeztük a ma már Nemzeti Adó- és Vámhivatal néven működő adóhatóságot a színlelt szerződések elleni, öt évvel ezelőtti fellépés tapasztalatairól. Egyebek között arról érdeklődtünk, hogy a statisztikák szerint mennyire sikerült visszaszorítani a jelenséget, voltak, illetve vannak-e célzott vizsgálatok, illetve jellemzően mely iparágakban kellett büntetni. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett meg a válasz.