Vesztegetési vádakból lett a Hernádi-ügy

2011.07.05. 14:10

Az állítólagos kenőpénzek miatt Horvátország akár fel is mondhatja a Molnak a korábbi kormánnyal kötött szerződését. A Mol elleni támadások erősödhetnek őszig, amikor választásokat tarthatnak Horvátországban. A Mol vezérigazgatója körül kirobbant korrupciós vádak mögött az Ivo Sanaderrel szoros kapcsolatban álló befolyásos horvát üzletember vallomása állhat.

A horvát sajtóban megjelent, súlyos vesztegetési vádak állnak Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának állítólagos horvát kiadatási kérelme mögött. A Népszabadság keddi számában jelent meg, hogy a horvát hatóságok Hernádi kiadatását kérték. A hírt azóta a magyar és a horvát igazságügyi minisztérium is cáfolta.

Egy héttel ezelőtt a Vjesnik című zágrábi napilap internetes kiadása ezt írta: Ha Ivo Sanader volt miniszterelnök kenőpénzt fogadott el azért, hogy többségi jogokhoz jusson a Mol az INA-ban, a horvát kormány megvizsgálhatja annak a lehetőségét, hogy felmondja a Molnak a korábbi kormánnyal aláírt szerződését.

Jadranka Kosor jelenlegi kormányfő beszélt a lapnak arról, hogy egyeztetni fog az államügyészséggel a kérdésben, mert "a kormánynak nagyon is érdekében áll további lépéseket tenni az ügyben". Kosor szerint ugyanakkor az eset nem fogja károsan befolyásolni a horvát-magyar kapcsolatokat.

A Mollal szemben a horvát sajtóban felmerült vádak több pontja is bizonytalan, de az ügynek így is nagy jelentősége lehet. A horvát kormány július elején állította fel azt a bizottságot, amely a szerződés felülvizsgálatát és tervezett újratárgyalását végzi.

Befolyásos üzletember vallomása állhat a vádak mögött

A horvát kormányfő az után nyilatkozott, hogy a Vecernji list horvát lap nem hivatalos forrásokra hivatkozva azt írta, Hernádi Zsoltot, a Mol vezérigazgatóját azzal gyanúsítja, hogy tízmillió eurót juttatott el a korábbi horvát kormányfőnek, cserébe pedig a Mol megkapta az INA irányítását és a nyereséges gázüzletágát. A Jutarnji list pedig már akkor azt írta meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, hogy a horvát ügyészség kérni fogja Hernádi kiadatását. A Mol azonban a múlt héten közleményben utasította vissza a lap állítását, és közölte azt is, hogy semmilyen hivatalos értesítést nem kapott az ügyről.

A Vecernji list feltételezése szerint az állítólagos vesztegetési pénzek Robert Jezic üzletemberen keresztül jutottak el Ivo Sanader volt kormányfőhöz. Jezic a tulajdonosa a XenoplastShipping AG-nak, amelynek két ciprusi cég, a Cerena Holding Limited és a Hungary Oil Product Limited fizette ki a pénzeket. A két cég azonban nincs a Mol tulajdonában, mint azt korábban az [origo] is megírta.

A Jutarnji list meg nem nevezett forrásai szerint Jezic vallomása állhat a Molt és Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót érintő horvátországi korrupciós vádak mögött. Robert Jezic üzletember a horvát politikai és gazdasági élet egyik legbefolyásosabb alakja volt. Több eljárás zajlik ellene, és bár szoros kapcsolatot ápolt a horvát olajcéget privatizáló kormánnyal, a Mol terjeszkedése sérthette üzleti érdekeit. Robert Jezic a jobboldali HDZ párthoz kötődő befolyásos pénzemberek egyike, aki hosszú évekig közeli kapcsolatban volt Ivo Sanaderrel.

Az üzletember pénzátutalásokat is bemutató dokumentumokkal támasztotta alá vallomását, és a legfőbb ügyészség felügyelete alatt működő korrupcióellenes iroda, az USKOK hitelesnek találta azokat. Ha valóban így van, akkor feltételezhetően vádalku született a horvát üzletember és a nyomozók között. Jezicet ugyanis december elején őrizetbe vették, és a letartóztatását többször meghosszabbították, azzal az indokkal, hogy összebeszélhet a tanúkkal, április 21-én azonban szabadon engedték.

A választási kampánynak is része a Mol-INA-ügy

Az ügyben szerepet játszik a horvát belpolitika is, és a Mol elleni támadások erősödhetnek őszig, amikor választásokat tarthatnak Horvátországban. A Mol-INA-kapcsolat a választási kampány részévé vált, az USKOK horvát korrupcióellenes hivatalt pedig eszközként használhatja a kormány - mondták az [origo]-nak a régióval foglalkozó elemzők.

A Mol 2009 nyarán vette át az irányítást az INA-ban, vagyis úgy vehette át a cég menedzsmentjét, hogy nem volt meg a részvényesi többsége. A megállapodás rövid időn belül a támadások kereszttüzébe került, akkori nyilatkozatok szerint a Mol sok érdeket sérthetett az irányítás átvételével, mert közel 80 fő leváltásával vagy áthelyezésével "lefejezte" az addigi vezetést. Az [origo]-nak korábban nyilatkozó, névtelenséget kérő magyar olajipari szakember szerint a horvát cég állami pénzszóróként működött mindaddig, amíg a Mol le nem állított több, a cég szempontjából ésszerűtlen kifizetést, ami nem tette népszerűvé a magyar társaságot a horvát politikusok körében.

Horvátországban "ma az emberek többsége azt gondolja, hogy a horvát kormánynak ugyanúgy vissza kellene vásárolnia a Mol INA-részvényeit, ahogy a magyar kormány megvette a Szurgutnyeftyegaztól az orosz cég Mol-pakettjét" - mondta májusban az [origo]-nak Ljubo Jurcic volt horvát gazdasági miniszter.

KAPCSOLÓDÓ CIKK