Így adóztat, így költ az állam 2013-ban

2012.07.12. 15:22

654 milliárd forinttal költ többet az állam, mint amennyi bevétele lesz papíron. A költségvetésbe most beszavazott módosítók egy része fiktív, erősen remélt bevételre vagy túlbecsült megtakarításra alapoz. A jövő év az önkormányzatoknak fog igazán fájni, lesz öt új adónk, de a kisvállalkozók örülhetnek.

Mi, magyarok jobban kezeljük a válságot, mint mások, ezt pedig a 2013-as költségvetéssel is bizonyítjuk - ezzel vezette fel Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a jövő évi költségvetés egyik legfontosabb szavazását. Matolcsy a felszólalásában abban is biztos volt, hogy érzékelhető emelkedést fog hozni a jövő évi büdzsé Magyarország számára. A képviselők ma az első körös módosító javaslatokról határoztak, ezzel pedig kialakultak a jövő évre jóváhagyott hiány, a bevételi és kiadási főösszegek, a minisztériumi keretszámok.

A honatyák fegyelmezetten voksoltak. A kormánypárti többség minden olyan indítványt elfogadott, amelyet a kormány is szeretett volna, de nem ment át egyetlen javaslat sem, amelyet a kormány nem kívánt átengedtetni.

Fiktív bevételek

A költségvetésbe beépített módosítók áttekinthetetlenebbé, ingatagabbá teszik az állam jövő évi gazdálkodási tervét. Úgy mozgatnak meg sok százmilliárd forintot az átengedett indítványok, hogy a beírt számok egy része fiktív, vagy kockázatos feltételezésre alapul, ám a papíron megteremtett pénzre máris kiadásokat alapoznak.

Ilyen például az, hogy az adóhivatal jövőre hirtelen annyival javítja az adóbeszedési hatékonyságát, hogy 160 milliárd forinttal több bevétel folyik be az államkasszába. A kormány arra is számít, hogy meg fog állapodni az IMF-fel, ettől pedig 100 milliárd forinttal kisebb kamatkiadása lesz az államnak, noha a jegybank szakértői átszámolták a költségvetést, és ők 30 milliárdos spórolást láttak reálisnak.

A megszavazott módosítók másik része egy-egy kisebb feladatra ad pluszpénzt. Így például 35 millió forinttal több jut jövőre erdei kisvasutakra, 670 millió forint a ferihegyi út felújítására, egymilliárd forint az önkormányzati belterületi utak leaszfaltozására, 350 millió forintot kap a fertődi Esterházy-kastély, 50 millió forint pluszforrás jut az agrármarketingre, félmilliárd tanyafejlesztésre. A földalapkezelő szervezetnek adnak 640 millió forintot, hogy munkatársakat vegyen fel. Félmilliárdot lobbizott ki Pécs, mert ennyit juttatott a parlament a kormány akaratával egyetemben a Zsolnay Kulturális Negyedre és a Kodály Központra.

Az LMP-nek is tetszett valami

A módosítók közül hármat az LMP is megszavazott. A fogyatékosok országos szervezeteinek támogatását a kormány az eredeti javaslatban le akarta csökkenteni, de végül is megmarad a juttatásuk a tavalyi szinten. Az óvodáztatási támogatást a közigazgatási minisztériumtól az önkormányzatokhoz telepítik vissza, mert jövőre az eredeti tervekkel ellentétben mégsem a járási kormányhivatalok hatáskörébe tartozik a juttatásnak a megítélése, hanem a jegyzőknél marad. Egy harmadik indítvány, amit az LMP is jóváhagyott, a vízügyi igazgatóságokhoz és a vidékfejlesztési minisztériumhoz csoportosít át forrást a belügyi tárcától.

Még előkerülhet ősszel

A módosítók 260 milliárd forinttal dobták meg a kiadásokat, de ennél nagyobb összegben, 283 milliárd forinttal a bevételeket. Így a költségvetés hiánya 23 milliárd forinttal kisebb lesz papíron, mint amennyit a kormány egy hónappal ezelőtt a beterjesztett költségvetésben tervezett. Az állam jövőre 654 milliárd forinttal költ többet a bevételeinél. Ez az uniós módszertan szerinti deficitet nem mozgatja meg, az továbbra is a GDP 2,2 százaléka, legalábbis a kormány ezt mondja.

Nem kizárt persze, hogy hiába iktatta törvénybe ezeket a számokat az Országgyűlés, ősszel hozzájuk kell nyúlni, és ismét le kell folytatni a vitát, mert a fent említett kockázatos, fiktív tételekről kiderülhet, hogy valóban nem tarthatók. Az IMF-fel és az Európai Bizottsággal a jövő héten, július 17-én kezdődnek a hivatalos tárgyalások, a költségvetési hiány kérdése pedig része lehet a tárgyalásoknak. Ráadásul a Költségvetési Tanács az ősszel esedékes végszavazás előtt még átszámolja a költségvetést á-tól z-ig, ha megbízhatatlannak tartják a tervet, akkor kötelezik az átdolgozására a kormányt, illetve a parlamentet.

A költségvetés teljes véglegesítése mindenesetre odébb van, mert ugyan az első körös módosítókat most lezárták, de a második körös - a minisztériumokon belüli átcsoportosításokról szóló - módosítók őszre maradnak, ahogyan a zárószavazás is. (A 2013-as költségvetés tervezéséről, formálódásáról, a körülötte kirobbant vitáról itt olvashatja a cikkeinket.)

Két fontos változás

A jövő évi költségvetésnek két pillére van. Az egyik, hogy az önkormányzatoktól több száz intézményt vesz át az állam, ennek fejében pedig eddigi önkormányzati bevételeket is magához von a központ, és nem lesz szükség egy sor önkormányzati juttatásra. Durván 40 százalékkal, úgy 400 milliárd forinttal kevesebb központi támogatást kapnak a helyhatóságok, mint idén, de a feladatátrendezésből nem jönnek ki jól: a jegybank szakértői a minapi elemzésükben arra jutottak, hogy 40 milliárd forintos megszorítást kell valahogyan lenyelniük jövőre, beleszámolva azt is, hogy a kevesebb feladatuk lesz.

A 2013-as költségvetés másik fő karaktere, hogy az adóoldalt is rendesen megmozgatja. Számos új adót és adóemelést is magában foglal: jön a telefonadó, a sárgacsekk-adó, a biztosítási adó. De adócsökkentés is lesz más területeken: a munkahelyvédelmi akcióterv keretében egyes nehéz helyzetű munkavállalói csoportok után a cégek adókönnyítéseket  kapnak, és a két új vállalkozói adó, a kisvállalkozói adó és a kisvállalatok tételes adója egy sor mostani adót kiváltva vonzóbb lehet a vállalkozók nagy része számára.