A revizorok azt is figyelni kezdték, hogyan élnek a csaló cégek tulajdonosai és vezetői. Az adóhatóság az idén csaknem 1500 ilyen vizsgálatot indított.

Az adóhatóság az idén a vagyonosodási vizsgálatoknál korábban nem alkalmazott kiválasztási szempontokat is figyelembe vesz, köztük a csaló cégek tulajdonosainak és vezetőinek vagyongyarapodását is figyeli - írja a Napi Gazdaság. A lap azt írja, hogy az adóhatóság két éve 1864, tavaly 1082, az idén az első háromnegyedévben 1452 ilyen vizsgálatot indított. A találati arány viszonylag magas, a vizsgálatok 78-83 százaléka megállapítással zárul. Az egy főre, vizsgálatra jutó adókülönbözet egyre nagyobb értéket képvisel: 2010-ben kilencmillió, tavaly tízmillió, az idén az első háromnegyed évben 11,5 millió forint volt.

A revizorok a korábbi kiválasztási szempontok mellett - óriási lakóház, drága autó vásárlása, tagi kölcsön nyújtása - azt is figyelni kezdték, hogyan élnek a csaló cégek tulajdonosai, vezetői és az ezekből hasznot húzók. Ez főleg annak fényében fontos változás, hogy a közelmúltban bírósági ítélet is született, amely kimondta, hogy a vállalkozásban elkövetett csalásokért nemcsak az ügyvezetés, hanem a cégből hasznot húzók is felelősségre vonhatók. Egy-egy ilyen fülön csípett csaló duplán rosszul jár: egyrészt felelnie kell a céges csalásokért, a jövedelemeltitkolásokért, másrészt azért is, mert magánszemélyként sem adózott a vagyona után - írja a lap.