Átverte a Quaestor a Külügyminisztériumot

A Kereskedőház vezetőit is meglepte, hogy a Quaestortól a számlájukra nem állampapír, hanem készpénz érkezett, tudta meg az Origo a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól.

Miután szerdán kiderült, Orbán Viktor kormányfő adott utasítást arra, hogy a tárca vegye ki a Quaestornál tartott pénzét, megkérdeztük a külügynél, hogy mit kértek vissza. „A kötvényeket kérték vissza, vagy arra kérték a Quaestort, hogy eladja azokat, és 3,8 milliárd forintot utaljanak át?” – tettük fel a kérdést a KKM-nek.

Állampapír helyett készpénz

„A Kereskedőház vezetői a tőke kivétele során meglepve tapasztalták, hogy a Quaestortól a számlájukra nem állampapír, hanem készpénz érkezett” – válaszolta az Origónak a külügy. Mint írják, a Kereskedőház és a KKM jogászai és pénzügyi szakemberei elemezték a helyzetet, és arra jutottak, ez felveti annak a gyanúját, hogy a Quaestor nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően kezelte a Kereskedőház tőkéjét.

Meglepődtek a külügy kereskedőházánál Forrás: Origo

Megtették az első jogi lépést

A helyzet tisztázása érdekében a Kereskedőház vezetői tegnap megtették az első jogi lépést, és magyarázatot kértek a történtekre a Quaestortól. Ha a Quaestornak nincs elfogadható magyarázata a történtekre, akkor a Kereskedőház vezetői megteszik a szükséges további jogi lépéseket.

Hogy került a külügy pénze a Quaestorhoz?

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 2013 márciusában kötött szerződést a Quaestorral. A Quaestor a szerződésben foglaltak alapján az MNKH tőkéjét kizárólag állampapírban tarthatta. Az MNKH tehát a legbiztonságosabb megoldást választotta, soha nem kezdeményezett kockázatos pénzügyi ügyleteket, közölte a tárca.

Olcsó volt a Quaestor Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

A külügy szerdán azt válaszolta az Origónak, hogy a minisztérium részéről a Quaestornál az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segítő számla, úgynevezett értékpapírszámla volt. Erre azért volt szükség, mert az állam, azaz a KKM ezen értékpapírok alapján gyakorol tulajdonosi jogokat az Exim felett.

Mi az az Eximbank?

A KKM-et tavaly úgy alakították át, hogy az exportra nagyobb prioritás jusson. Ehhez egy három pillérből álló intézményi háttér áll a már exportáló, illetve a leendő exportáló cégek segítségére. Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és a Magyar Nemzeti Kereskedőház mellett a harmadik pillér az Eximbank, amely a magyar exportőrök számára biztosít finanszírozási lehetőségeket.

A Kereskedőház így 3,8 milliárd forintnyi állampapírt helyezett el a Quaestornál. A külügy közlése szerint a Kereskedőháznak egy értékpapírszámlája volt, és a szerződés szerint ezen csak állampapír lehetett. Mivel a pénz nem a Quaestor vállalati kötvényeiben, hanem állampapírban volt, a tőke kivétele nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez, válaszolta az Origónak a külügy.

A kormányfő utasítására

A Buda-Cash bedőlése után a szakértők azt mondták, hogy dominóhatás várható, így a miniszterelnöki utasításnak megfelelően a Kereskedőház vezetői úgy döntöttek, hogy a tőkét kiveszik a Quaestortól, közölte a külügy. A minisztérium szerint a döntés helyességét igazolta az is, hogy egyértelműen látszott, az ügyfelek bizalma megrendült a brókercégekkel kapcsolatban, és az ügyfelek jelentős része veszi ki a pénzét a brókercégektől, így a Quaestortól is.

Orbán Viktor utasította a külügyet Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Nem gyanúsítanak senkit

Noha már Tarsoly Csaba előzetes letartóztatásáról hallani, a Quaestor élére visszatérni kívánó üzletember egyelőre nyugodtan aludhat, ugyanis a rendőrség az Origo kérdésére közölte: a csalás gyanújával folyó nyomozásnak egyelőre még gyanúsítottja sincs.