Visszaüt, ha innovatívnak nevezi a termékét

Businessman sitting at a desk and thinking

A sajtóközlemény olyan eszköz, amely csodát tehet egy vállalat ismertségével. Azonban buktatói is vannak, ha nem tudunk a sajtósok fejével gondolkodni. Mikor mondjuk a termékünkről azt, hogy innovatív, vagy azt, hogy a legnépszerűbb? Olyan pr-szakemberek tanácsait gyűjtöttük össze, akik a múltban újságírással foglalkoztak. 

A sajtón keresztül bármelyik vállalkozás ismertséget szerezhet, méghozzá ingyen. Ennek a legegyszerűbb módja, ha sajtóközleményben adunk hírt magunkról. Mivel nem tűnik bonyolultnak, a kisvállalatok gyakran szakmai segítség nélkül vágnak bele. Azoban könnyű elkövetni azt a hibát, hogy amikor jó benyomást szeretnénk kelteni, minél hangzatosabb szavakat választunk, és végül olyan iromány kerekedik, amelyet senkinek sincs türelme elolvasni és megérteni. Azt szokták mondani, hogy újságíróból lesz az igazán jó pr-os, ezért ilyen szakemberektől kértünk tanácsot.

A sajtóközleményt könnyű elrontani szakmai segítség nélkül Forrás: Photononstop/E. Audras

Kifejezések, amelyeket jobb kerülni

A SAKKOM kommunikációs ügynökség csapata mediátor szerepet vett fel a két oldal között azzal, hogy februárban készített egy felmérést az újságírók körében arról, mely szavak láttán dobják azonnal a kukába a sajtóközleményt. A lista élén a „legek” szerepelnek, ami arra utal, hogy nem szerencsés, ha a cég saját magát dicsőíti olyan szavakkal, mint leginnovatívabb, legeredményesebb vagy legnépszerűbb.

Az innovatív szó alapból tiltólistás, hiszen ma már mindenki szereti magát újítónak kikiáltani, így a kifejezés elvesztette a súlyát a sajtóközleményekben.

Az olyan modoros fordulatokat is érdemes kerülni, mint a megrendezésre került, illetve az egyedülálló és az exkluzív szavak használata is visszatetsző az újságírók visszajelzése alapján készített tiltólista szerint.

Világos üzenet és érvelés kell

R. Kovács Dániel, a Front Page Communications ügyvezetője egyetért azzal, hogy a fontoskodó és fontosnak tűnő szavakat érdemes mellőzni a sajtóközleményekben, miközben felhívja a figyelmet, hogy ez a műfaj túl összetett ahhoz, hogy egyszerűen tiltólistára tegyünk bizonyos szavakat. „Valóban vannak kifejezések, amelyek elcsépeltté válnak, mert rengeteg sajtóközleményben előfordulnak. Azonban más a helyzet, ha egyszer fordul elő a szó és tényleg igaz az adott cégre. Például ha egy vállalat valóban piacvezető (a piacvezető szó is szerepel a SAKKOM listáján – a szerk.), azt nehéz másképp mondani, másrészt miért is hallgatnánk el. Az más kérdés, hogy ezt az információt nem érdemes többször kiemelni egy sajtóközleményben, legfeljebb csak akkor, ha a közlemény éppen abból az apropóból született, hogy azt adott vállalat akkor lépett a piaci rangsor első helyére” – mondta a szakember az Üzletrésznek.

Azt is fontosnak tartja, hogy a stílust, nyelvezetet és a szókincset mindig az adott témához igazítsuk: egészen máshogy fogalmazunk egy hotel és egy gazdasági intézmény esetében.

Fontos, hogy hírértéke legyen a közleménynek, illetve, hogy világos legyen az üzenet, amelyet adatokkal is alátámasztunk.

„A leghasznosabb szűrő az, ha ellenőriztetjük magunkat: kérjünk meg valakit, hogy olvassa el az anyagot a kiküldés előtt, mert a saját írásunkkal szemben hajlamosak lehetünk kevésbé kritikusnak lenni, mint másokéval” – tette hozzá R. Kovács Dániel.

Tartalom is legyen a szavak mögött

Megyeri Dániel, az Indigo Communications Kft. ügyfélkapcsolati vezetője szerint is a szuperlatívuszokkal lehet kikergetni a világból az újságírókat. „Semmit sem kell nagy durranásnak beállítani, visszás lehet, ha a cég közleményt ad ki arról, hogy az ő terméke a legjobb vagy a leginnovatívabb. Ehelyett igyekezzük az adott témát nagyobb, tudományos vagy gazdasági kontextusba helyezni” – árulta el a pr-szakember.

Az is sokat számít, hogy milyen kísérőlevél megy a közlemény mellé: ebben érdemes kiemelni néhány gondolatot, hogy az újságíró rögtön láthassa a lényeget. Ezzel a néhány praktikus dologgal a vállalati és az újságírói oldal számára is gyümölcsöző kapcsolatot alakíthatunk ki. Azért hozzátette, hogy aranyszabály nincs: „Sokszor egészen kiszámíthatatlan, hogy milyen utat jár be egy hír a sajtóban. Ha például az MTI átvesz valamit, akkor az a téma önálló életre kelhet. A médiavilág élő organizmus, amely nagyon izgalmas, és meglepő dolgokat tud produkálni” – zárta a gondolatait Megyeri Dániel.