Szűk fél óra alatt 15 százalékot zuhantak az FHB részvényei június 8-án a Budapesti Értéktőzsdén. Az előző napi 680 forintos záróár után a papírok 600 forinton kezdték a kereskedést reggel 9-kor, majd 20 perc alatt 580 forint alá estek. Az áruk egy ideig 580 és 590 forint között ingadozott, 11 órára 578 forintra állt be.
Az FHB részvényei március óta lejtmenetben vannak, de a mostani mélypont jelenti az egyéves minimumot.
Június 7-én a Magyar Nemzeti Bank 105 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki az FHB Jelzálogbank Nyrt.-re tiltott piacbefolyásolás miatt. A jegybank szerint az FHB 2012 decemberében az eurókötvényeinek jegyzésekor félrevezető információt tett közzé.
Nem sokkal a bírság nyilvánosságra hozatala után a Budapesti Értéktőzsde felfüggesztette az FHB Jelzálogbank részvényeinek, jelzálogleveleinek és kötvényeinek kereskedését 13 óra 52 perctől. A BÉT honlapján közölt határozat indoklása szerint
olyan információk jutottak a tőzsde tudomására, amelyek a kibocsátó rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége alá esnek.
A tőzsde vezérigazgatója kötelezte az FHB-t, hogy a felfüggesztést kiváltó okkal kapcsolatos rendkívüli tájékoztatását a tőzsdei szabályoknak megfelelően tegye közzé.
Az FHB délután 5-kor tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, és közzétette, hogy az MNB megbírságolta.
Az FHB-papírok árfolyamára vélhetően nem csak az előző napi bírság és felfüggesztés van hatással. Az Országgyűlés egy nappal a beterjesztés után június 7-én megszavazta azt a jogszabályt, ami
a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá helyezi a takarékszövetkezeti rendszert (benne az FHB-t).
A jegybank a jövőben nem csak ellenőrizhet, de menet közben beavatkozhat majd. A jegybank hatáskörébe kerülnek a bírságok, a szankciók, a felfüggesztések, valamint az engedélyek visszavonása.
A törvénymódosítás előzménye, hogy Demján Sándor nyílt levélben azt írta, hogy a takarékszövetkezeti integráció célja a szövetkezeti szektor eredményének és vagyonának növelése volt, az eddigi események azonban ennek ellenkezőjét támasztják alá. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke szerint az FHB tőkeemelésénél bizonyos szövetkezeteket kényszerítettek, hogy "a névérték hétszeresén vegyenek új részvényeket".
Demján Sándor állította továbbá, hogy
egyes üzleti körök "céghálót szőnek" a takarékszövetkezeti szektor köré, és "parazitaként szívják ki erőforrásait".
A miniszterelnök válaszában azt közölte, a kormány sikeresnek ítéli, egyben lezártnak tekinti a takarékszövetkezeti rendszer átalakítását, "kétes ügyletektől való megszabadítását" és feltőkésítését. Jelezte azonban,
elfogadja Demján Sándornak azt a véleményét, hogy a takarékszövetkezeti rendszer nem működhet megfelelő felügyelet nélkül.
Azzal is egyetért – közölte –, hogy a felügyelet szempontjából a magyar bankszektornak versenysemlegesnek kell lennie.
Orbán Viktor azt is tudatta, a kormány ellenzi, hogy a takarékszövetkezetek további FHB-részvényeket vásároljanak. Ennek megakadályozására a szükséges lépéseket megteszik. Hozzátette, hogy a Demján Sándor nyílt levelében tudomására hozott feltételezett összefonódásokról alapos tényfeltárás után és kellő időben tájékoztatni fogja az OTSZ elnökét.