A 2017-es költségvetés kapcsán bejelentette a kormány, hogy jövőre 0,9 százalékkal nőnek a nyugdíjak. Az érdekvédelmi szervezetek felháborodtak, az ellenzék cinikusnak minősítette, miközben a kabinet és a kormánypártok a törvény szövegével védekeznek, illetve az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését emlegetik. A Policy Agenda megnézte, hogy mi is történt a nyugdíjasokkal 2010 óta.

2010 és 2015 között az átlag öregségi nyugdíjak 26 százalékkal nőttek, és a már nyugdíjasok nyugdíja is 21 százalékkal nőtt. Ez az infláció feletti, azaz reálnövekedést jelent. Erre mondható, hogy nemcsak megőrizte a kormány a nyugdíjak reálértékét, hanem több mint egyhavi mértékben növelte is – írja a Policy Agenda.

Eddig valóban nőttek a nyugdíjak

A múlt héten közölt létminimumadatok is mutatják, hogy a kormány priorizálta a nyugdíjasokat. 2010-ben az egyfős nyugdíjas háztartásoknál 70 862 forint volt a létminimum értéke. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság állománystatisztikája alapján 2010-ben az öregségi nyugdíjasok 41 százaléka kapott ennél alacsonyabb összeget.

2015-ben 79 214 forint lett a létminimum ebben a körben, ugyanakkor már csak 19 százaléka volt az öregségi nyugdíjasoknak ez alatt. Ez vitathatatlan eredmény, és megmutatta, hogy van eszköz a kormány kezében, ha kezelni akarja egy társadalmi csoport nehéz helyzetét.

Ezzel az emeléssel nem tudnak sokkal többet költeni a nyugdíjasokForrás: Thinkstock

2015-ben, miközben a társadalom 41,5 százaléka olyan háztartásban lakott, ahol a létminimum alatt volt a család jövedelme, a nyugdíjas háztartások esetében ez az arány csak 16 százalék volt. Azaz ha a háztartásban „csak” nyugdíjasok élnek, akkor ők a többiekhez képest nagyobb valószínűséggel élnek létminimum felett. A helyzetük relatíve jobb.

A 2017-es emelés 0,9 százalékos lesz

A vonatkozó törvény alapján az infláció mértékével kell emelni a nyugdíjakat. Amennyiben a várakozások feletti az infláció, akkor novemberben kiegészítő emelésre kerül sor, ha felültervezte a kormány a költségvetés megalkotásakor az árak romlását, akkor a különbség kvázi nyereség a nyugdíjasoknak.

Ez utóbbi egy politikai eszköz volt, amivel élt is a kormány, és ezért is lehetett, hogy a reálnövekedés mértéke olyan jelentős, hogy lényegében a 13. havi nyugdíj beépült a rendszerbe. De ennek a varázspálcának elfogy az ereje, ha a kormány reálisan kezdi tervezni az inflációt egy olyan környezetben, amikor valóban nem nőnek az árak. Ez történik jövőre, és ezért lett bejelentve a 0,9 százalékos emelés.

Két gombóc fagyi árával lesznek beljebbForrás: MTI/Rosta Tibor

Miután a nyugdíjasokat hozzászoktatta a kormány ahhoz, hogy az infláció és a nyugdíjemelés között valójában nem kell összefüggést keresni, ezért sokként érte az embereket az egy százalékot el nem érő mértékű emelés.

Azzal próbálja menteni a helyzetet a kabinet, hogy az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését kvázi nyugdíjemelésnek számítják be. A tej, a tojás és a baromfihús áfakulcsának mérséklése, amennyiben az értékesítési láncban nem tűnik el a csökkenés, számításaink szerint nem jelent többet havonta 614 forintnál. Ez nyugdíjas háztartásra vetítve kb. 840 forint. Ez, ha így valósul meg, olyan, mintha 0,5 százalékos emelést hajtana végre a kabinet.