Hogyan spóroljunk a fűtésszámlán?

A fűtésen úgy lehet a leginkább spórolni, ha passzívházat építünk, ám ez cseppet segít azokon, akik már meglévő, nem túl korszerű házuk, lakásuk fűtésszámláját szeretnék lejjebb tornázni. Minden esetben igaz, hogy a legnagyobb javulást mindig a nagyberuházás hozza, vagyis a külső szigetelés, a tetőszigetelés, az ablakcsere és a jobb kazán.

Szakemberek szerint a ház szigetelésénél csak a külső szigetelésnek van értelme és haszna, a belső szigetelés sokszor többet árt. A szigetelés mögött bepárásodhat és elkezdhet penészedni a fal, ráadásul a fal maga nem tud felmelegedni, ami rontja a fűtés hatékonyságát, és a falazatnak sem tesz jót.

Az egyenként is százezer forintos beruházások mellett

vannak apróbb megoldások és trükkök is, amelyekkel csodát ugyan nem lehet tenni, de a számlát akár 10-15 százalékkal is csökkenthetjük

– ez egy átlag családi ház esetében több mint tízezer forintot jelent. Ha nincs pénz ablakcserére és szigetelésre, érdemes az alábbi megoldásokhoz folyamodni.

Az ablakrések betömésével jelentős és azonnali eredményt lehet elérni, nem húz az ablak, nem mozog a függöny, nem vág be a hideg.

Sok helyen lehet kapni olyan gumiszalagot, amely az ablakkeretre ragasztva betömi a réseket.

Attól függően, hogy mekkora a rés a keret és az ablak között, különböző típusok vannak: a D betűt formáló elemet a vastagabb, az E-t formálót a keskenyebb résekhez érdemes használni. A szalagot magunk is fel tudjuk ragasztani, nem kell szakember hozzá. Az ablakkeret néhány pontjára rakott kis gyurmadarabbal könnyen le lehet mérni, hány milliméter a rés, ez alapján célszerű tömítőelemet választani.

Apró trükkökkel is csökkenthető a fűtésszámla Forrás: --

Mivel a legtöbb hő az ablakoknál szökik el, érdemes a redőnyöket leengedni, ezzel is javítható kicsit a ház szigetelése. Ha nincs redőny, a vastag sötétítőfüggöny is jobb a semminél.

A fűtőtest mögé is lehet tenni úgynevezett tükörfóliát, ezek visszaverik a hőt,

így az nem a falat fogja melegíteni, hanem a szobát. Fontos azonban, hogy a fűtőtest elé és fölé ne kerüljön semmi. Ízlés dolga, hogy mi a csúnyább: egy radiátor vagy egy radiátortakaró szekrényke, ám az egyértelmű, hogy a szekrényke a por mellett a hőáramlást is megfogja.

Nem a hőveszteség itt a gond, mert a meleg nem tűnik el, hanem a meleg levegő áramlása. Ideális esetben a fűtőtestből áramló hő összekeveredik az ablak felől benyomuló hidegebb levegővel, így megindul a meleg levegő áramlása, kellemes érzetet keltve a lakásban. Ha a radiátor előtt bútorok vannak – takarószekrény vagy fotel – akkor ez az áramlás nem fog kialakulni. Emiatt függönyt sem érdemes lógatni a radiátor elé.

Ha mindez megvolt, érdemes végiggondolni, mikor hány fok legyen.

Ha egy fokkal lejjebb csavarjuk a fűtést, az érezhetően csökkenti a fogyasztást.

Ez nem azt jelenti, hogy fázni kell, de ha nincs otthon senki, napközben felesleges 22 fokra fűteni a lakást. Kevesebb energiát igényel 18-20 fokról felnyomni a fűtést 22 fokra, mint folyamatosan meleget tartani. Ha valaki mindig van otthon, ez a megoldás nem jöhet szóba, éjszakára ugyanakkor szintén lehet kicsit hűvösebb a lakás – aludni egyébként sem jó melegben. Így legalább napi nyolc órát lehet spórolni kicsit.

A mobil termosztátokat úgy is be lehet programozni, hogy igény szerint kapcsoljon följebb vagy lejjebb a kazán, így nem kell állandóan manuálisan kapcsolgatni. Fontos azonban jó helyre tenni a termosztátot. Célszerű olyan helyiségbe tenni, ahol a hőmérséklet viszonylag állandó – vagyis ne olyan helyen legyen, amelyet reggel felforrósít a nap, majd délutánra visszahűl. Mivel a meleg levegő fölfelé száll, a termosztát ideális helye valahol derékmagasságban van árnyékos helyen.