Mennyivel nőttek a hazai reálbérek közel 10 év alatt?

Mennyire volt sikeres a gazdasági felzárkózás, csökkent-e Magyarország sérülékenysége, illetve milyen mértékben emelkedtek a reálbérek a környező országokhoz képest? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az MNB új tanulmánya, amelyet a Növekedés.hu ismertet.

A Matolcsy György jegybankelnök és Palotai Dániel főközgazdász és ügyvezető igazgató által jegyzett tanulmány beszámol hazánk 2010 óta fontosabb tendenciáiról. Kiemelik, hogy

rendkívül ritka az olyan időszak, amikor úgy tud régiós szinten is kiemelkedően növekedni egy ország gazdasága, hogy nem kíséri azt a külső adósság megugrása, és a folyó fizetési mérleg egyenlegének jelentős romlása.

Ilyen együttállásra Magyarország második világháború utáni időszakában csak egyszer, 1973-ban volt példa, miközben ez az állapot hazánkban már nagyjából 2012-től kedve folyamatosan fennáll. Emellett

a folyó fizetési mérleg egyenlege is pozitív tartományban van 2010 óta folyamatosan, ilyen hosszú szakaszra nem is igen volt példa eddig,

és a világgazdaság bővülését tartósan meghaladó növekedési időszakok aránya mindössze 6 százalék.

2013 és 2018 között a gazdaságpolitikai reformoknak, valamint a monetáris és fiskális politika összhangjának köszönhetően

a magyar GDP 23 százalékkal bővült.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság bővülési üteme évente átlagosan 2 százalékkal haladta meg az Európai Unió fejlett gazdaságainak átlagát.

A dinamikus gazdasági növekedés a reálbérek legnagyobb mértékű emelését eredményezte. 2010 óta nemcsak a régióhoz, hanem

az egész Európai Unióhoz képest is messzemenően hazánkban bővültek a legnagyobb mértékben a reálbérek.

Ez természetesen a hazai lakossági fogyasztás megugrásához és a megtakarítások emelkedéséhez is vezetett.

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

A reálbérek emelkedése mellett egy másik fontos mutatóban, a foglalkoztatottságban is kedvezően alakultak a számok. Míg 2010-ben az Európai Unió országai közül Magyarországon volt a legalacsonyabb a foglalkoztatottsági ráta,

a foglalkoztatás a következő évtől 2018-ig mérve összesen 750 ezer fővel nőtt, idén pedig már elérte az EU átlagát, a 4,5 millió főt.

Ez a változás egy 14,3 százalékos lemaradást hozott be az Európai Unió átlagához képest, a legutolsó, 2010-re az államcsőd közelébe került Görögország szintjéről indulva és felemelkedve egészen 70 százalékig.

Mindezek kihatottak az egy főre eső GDP-növekedésre is, mely a 2010-es szinthez képest mára 26 százalékkal nőtt, ezen belül 2013 és 2018 között 20 százalékkal.

Ez meghaladja az Európai Unió átlagát, sőt az unión belül a legmagasabb.

Összehasonlításul Németország mára mintegy 112 százalékkal növekedett az egy főre eső GDP tekintetében, míg Franciaország, a skandináv államok vagy Ausztria nagyjából 107 százalékon állnak.

Mint a tanulmányban kifejtik, a jövőbeli hasonló dinamikához fenntartható növekedési források szükségesek, melyek többek között a termelékenység és a versenyképesség fokozásában rejlenek.

Az Európai Unión belül hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a reálbér Forrás: Shutterstock

Az elmúlt bő nyolc évben jelentősen csökkent a gazdaság nettó külső adóssága, vagyis a vállalatok, bankok, lakosság és az állam külföldi szereplőkkel szembeni hiteltartozása. A magas külső finanszírozási képességnek köszönhetően

2021-re nulla százalék közelébe csökkenhet a már most is mindössze néhány százalékon álló mutató,

aminek következtében az ország sokkal védettebb lehet egy külső sokk időszakában. A tanulmány adatai szerint a fontosabb országok közül egyedül Németország előz meg minket ebben, a V3-országok (Csehország, Lengyelország, Szlovákia), Ausztria vagy éppen a skandináv államok pedig mögöttünk járnak, nagyjából 20 százalékos aránnyal a GDP-hez viszonyítva.

A kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően 2010 óta számottevően csökkent a költségvetési hiány is, amely hozzájárult a GDP-arányos bruttó államadósság süllyedéséhez.

Végezetül a tanulmány megemlíti azt is, hogy az egész Európai Unióban hazánkban a legalacsonyabb a társasági adó.

Az alacsonyabb adókulcs növeli a vállalkozási szellemet, fehéríti a gazdaságot, és egyúttal hatékonyabbá teszi a vállalati szektort is.

Forrás: Növekedés.hu