Itt az új prognózis, akár 20 millió gyári állást is elvehetnek a robotok

szalagmunka, gép, termelés, munkás, munkadarab, gyár, üzemcsarnok
Vágólapra másolva!
Újabb jóslat érkezett az automatizáció munkaerőpiaci hatásairól. Az Oxford Economics kutatói most arra jutottak, hogy 2030-ra akár 20 millió álláshely is eltűnhet a feldolgozóiparból a robotok terjedésével.
Vágólapra másolva!

Noha a 20 millió gyári álláshely elvesztése elsőre apokaliptikusnak tűnhet, az Oxford Economics kutatói szerint az ilyen munkakörökben dolgozók nagy valószínűséggel találnak majd nekik megfelelő pozíciókat a szolgáltatói szektorban – noha ezt a területet sem kerülik majd el az automatizáció hatásai.

Mindazonáltal a jelentés kiemeli, hogy a növekvő automatizáció egyúttal új munkahelyeket is teremt, illetve fokozza a gazdasági növekedést.

Ezzel együtt a szervezet felhívta a figyelmet arra is, hogy sürgősen el kellene kezdeni olyan intézkedéseket hozni, melyek visszafogják a változásokból adódó jövedelmi egyenlőtlenségeket.

Robogunk a jövőbe

A prognózis szerint minden egyes új ipari robot 1,6 feldolgozóipari álláshelyet tüntet el. A legnehezebb helyzetben azok az emberek lesznek, akik alacsony képzettséget igénylő feladatokat látnak el a gyárakban. Itt azonban súlyos kockázatok is felmerülnek, mivel a leginkább sérülékeny állapotban azok a gyengébb gazdaságok vannak, ahol a lakosság jelentős része nem rendelkezik megfelelő képzettséggel az átálláshoz, és ezáltal a munkaerőpiac igencsak rá van szorulva az éppen eltűnő álláshelyekre – tették hozzá.

Ezzel együtt a feldolgozóiparból kiszoruló dolgozók várhatóan találnak majd új munkahelyet olyan területeken, mint a közlekedés, az építőipar,

de az irodai és adminisztratív feladatkörök is komoly felszívó erőt jelenthetnek. Még úgy is, hogy ezek az iparágak szintén igen jelentősen ki vannak téve az automatizáció hatásainak.

A legtöbb munkahelyet elérik az automatizáció hatásai Forrás: KTS / Science Photo Library

A kutatás úgy számolt, hogy az alacsony képzettségű térségekben minden egyes munkába állított robot átlagosan kétszer annyi emberi munkahelyet szüntet meg, mint a fejlett térségekben – és ez igaz akkor is, ha egy országon belüli eltéréseket vizsgálunk.

Mindez pedig igen súlyos gazdasági, jövedelmi és politikai polarizációt is magával hozhat – figyelmeztettek a jelentés szerzői.

A kormányok legnagyobb feladata tehát az lesz, hogy úgy ösztönözzék az innovációt, hogy mindeközben ne generáljanak újabb megosztottságokat a társadalmakban.

Megnyíló lehetőségek

A konkrét számokat tekintve a jelentés kimutatta, hogy a robotok 2000 óta már nagyjából 1,7 millió emberi álláshelyet számoltak föl világszerte. Ebből 400 ezret Európában, 260 ezret az Egyesült Államokban és 550 ezret Kínában. Az Oxford Economics prognózisa szerint

Kínában várható a legnagyobb ütemű feldolgozóipari automatizáció, és csak ebben az egy országban akár 14 millió ipari robot is működhet 2030-ra.

Mindazonáltal a szervezet jelentésének végkicsengése korántsem pesszimista. A készítők hangsúlyozzák ugyanis, hogyha világszerte 30 százalékkal növekedne a munkába állított robotok száma, az 5 ezer milliárd dollárral növelné meg a globális GDP-t.

Az elemzők számításai szerint a robotállomány 1 százalékos növekedése a termelékenység 0,1 százalékos javulását eredményezi az egy alkalmazottra számított kibocsátási érték alapján mérve.

Ez önmagában érdemi növekedési hajtóerőt jelent, több millió új munkahely létrejöttét valószínűsítve.

Mi több, globális szinten ugyanolyan arányban keletkeznek majd új munkahelyek, mint ahogy az eddigiek megszűnnek.