Az Európai Központi Bank a múlt héten megmozgatta a piacokat

2019.09.16. 14:29

A múlt héten az Európai Központi Bank megmozgatta a tőkepiacokat: szinte minden olyan pénzügyi intézkedést meghozott, amire az elemzők és a befektetők számítottak. A testület csütörtöki kamatdöntő ülését követően emelkedésnek indultak a nemzetközi börzék.

Hétfőn az európai vezető index csökkenéssel zárta a kereskedést, amit alapvetően a londoni börze húzott le, miután az erősödő font csökkentheti az exportteljesítményt. Emellett a reggeli moderált emelkedést a nap végére az olyan defenzív szektorokból - mint az egészségügy és a közszolgáltatások - való kiszállási hullám is erodálta, ezen felül az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki stimulusára várt a piac.

Amerikában oldalaztak az indexek, ismét a kivárás kerekedett felül a vállalati híreken, a központi bankok iránymutatására vártak a befektetők. Illetve a kereskedelmi háborúk kimeneteleire, bár ezek vélhetően évtizedekig velünk lesznek, mivel jóval többről szólnak, mint önmagában a kereskedelem és a vámterhek.

Hathetes csúcson az európai részvények

A hét közepén hathetes csúcson zártak az európai részvények, mivel a befektetők világszerte monetáris és fiskális stimulusokban reménykedtek, emellett Kína kivett 16, számára létfontosságú termékkört a legújabb vámemelések alól, amit a befektetők a kereskedelmi feszültségek enyhüléseként értelmeztek.

A Londoni Értéktőzsdét üzemeltető LSE papírjai 6 százalékot emelkedtek, miután a hongkongi tőzsdeüzemeltető 39 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatott tett a börzére, igaz a deal életbe lépéséhez az LSE-nek el kellene engednie az augusztus elsején tető alá hozott 27 milliárd fontos Reuters Refinitiv pénzügyi adatszolgáltató felvásárlását.
Amerikában szintén emelkedtek a papírok, az S&P 3000 pont fölött zárt július óta először. A chipgyártók pedig külön is örültek szerte a világon, hogy az Apple bemutatta az iPhone 11-es szériáját, ami segíthet a gyengélkedő iparágnak, amennyiben lesz tartós kereslet egy alapvetően változatlan új termék iránt.

Brókerek a New York-i tőzsdénForrás: AFP/Bryan R. Smith

Csütörtökön emelkedéssel zártak az európai papírok az EKB érdemi lazítást bejelentő döntését követően, illetve az az amerikai döntés is jelentősen oldotta a hangulatot, amely szerint elhalasztják a kínai importtermékek vámemelését és sürgetik az újabb tárgyalási fordulót. A Wall Streeten szintén emelkedtek az indexek a jó hírek hatására, az S&P karnyújtásnyira járt a történelmi csúcsától, a kereskedelmi háború által leginkább érintett autóipari és techpapírok mutattak látható emelkedést.
A hetet végül 0,9 és 1,6 százalék közötti emelkedéssel fejezték be az amerikai indexek, a német DAX 2,3, a londoni FTSE 1,2, a milánói börze pedig 1,1 százalékkal zárta magasabban a hetet. A hazai tőzsde vezető indexe 0,1 százalékkal lejjebb csúszott a múlt héten, a magyar vezető papírok pedig -2,9 és +2,4 százalék között mozogtak.

Némileg csillapodtak a recessziós félelmek

A hét elején a jen 5 heti mélypontjára ért a dollárral szemben, miután az elmúlt hetekben a globális recessziós félelmek és az expanzív monetáris várakozások miatt összeszakadt kötvényhozamok érdemben elkezdtek visszakorrigálni a fejlett piacokon. Ezt látva, feléledt a befektetők kockázati étvágya, emellett az elmúlt hetekben túlreagált recessziós félelmek némileg csillapodni kezdtek.
Ennek jeleként többek között a német 30 éves (!) kötvény hozama is hajszálnyival visszatért a pozitív tartományba, illetve az amerikai benchmark hozamok is 3 hetes csúcsra értek, ami a dollárt is némileg erősödő pályára állíthatja. Továbbá a többi „pro growth" eszköznek és a részvénypiacoknak is adhat némi támaszt a nyári pánik tőkeáramlások egyelőre csillapodni/visszafordulni látszó trendje.

Forrás: Picture-Alliance/AFP/Jens Kalaene

Szerdán kissé lejjebb került az euró a csütörtöki kamatdöntő ülés előtt, és az 1,10-es szint alá ért a dollárral szemben. Igaz, a befektetők egy jó része a partvonalról figyelte csak az eseményeket az esetleges monetáris élénkítéssel kapcsolatos iránymutatásig.
A hónap elején 2 éves mélypontjára lecsorgó euró június óta 3 százalékot gyengült, mivel az egyre gyengébb képet mutató európai (német) gazdaság mindinkább indokolhatja az EKB részéről a lazító lépéseket, és habár a Fed is hasonló irányba indult el az év eleje óta, de továbbra is jelentős a két térség kamatdifferenciája.
A forint új, 333-as mélypontjára került tegnap az euróval szemben és a dollár ellenében is érdemi gyengülést szenvedett el, de a régiónkban is estek a devizák. Ugyanis a jegybanki bizonytalanságok, a globális recessziós félelmek árnyékában keresi a biztonságos menedéket a „tőke", és egyelőre nem látszik olyan esemény, amely elhozná a megnyugvást.

Az EKB tövig nyomta a gázpedált

Csütörtökön aztán az EKB kamatdöntő ülésén teljesen kiszolgálta a piaci igényeket: amilyen eszköznél tövig lehetett nyomni a gázpedált, ott meg is tette. A betéti kamatot 10 bázisponttal tovább vágta -0,5 százalékra, újra nekiáll eurózónás kötvényeket vásárolni, havi 20 milliárd euróért (habár a kibocsátói limit nem nőtt az eddigi 33 százalékról). Mindemellett érkezik a kettős kamatrendszer, így a bankok többletlikviditásának egy része mentesül majd a negatív kamatok alól.

Az Európai Központi Bank épülete FrankfurtbanForrás: Lex Van Lieshout ANP

A jegybank eurózónás növekedési előrejelzése az idei évre 1,1, jövőre 1,2, 2021-re pedig 1,4 százalék, míg az infláció idén 1,2, aztán 1, majd pedig 1,5 százalék lehet, ami nem túl izmos makroképet vetít előre alappályaként. A piacok az EKB döntését követően kezdetben nem igazán találták az irányt, meglepetést keltett, hogy minden „követelés" teljesült és a befektetők nem tudták eldönteni, hogy ez jó hír-e? Tovább száguldhat az ingyenpénz-vonat, vagy épp ellenkezőleg, ez jelzi azt, hogy az EKB is nagyon rossz állapotban lévőnek látja az európai (világ) gazdaságot és növekednek a recessziós kockázatok.
A régiós devizák, így a forint is kezdetben kifejezetten örült a döntésnek, aztán némileg visszaestek, de így is megmaradt egy érzékelhető erősödés. A hazai fizetőeszköz az euróval szemben a 331-es szint környékén is járt az EKB döntését követően. A dollár végül 0,4 százalékot gyengült az euróval szemben a hét folyamán, a forint pedig 0,3 százalékkal értékelődött le az euró ellenében és 0,1 százalékos lecsorgás a dollár ellenében, míg a régiós devizák szintén az iránykeresés időszakát élték a múlt héten.