Hétfőn az európai vezető index csökkenéssel zárta a kereskedést, amit alapvetően a londoni börze húzott le, miután az erősödő font csökkentheti az exportteljesítményt. Emellett a reggeli moderált emelkedést a nap végére az olyan defenzív szektorokból - mint az egészségügy és a közszolgáltatások - való kiszállási hullám is erodálta, ezen felül az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki stimulusára várt a piac.
Amerikában oldalaztak az indexek, ismét a kivárás kerekedett felül a vállalati híreken, a központi bankok iránymutatására vártak a befektetők. Illetve a kereskedelmi háborúk kimeneteleire, bár ezek vélhetően évtizedekig velünk lesznek, mivel jóval többről szólnak, mint önmagában a kereskedelem és a vámterhek.
A hét közepén hathetes csúcson zártak az európai részvények, mivel a befektetők világszerte monetáris és fiskális stimulusokban reménykedtek, emellett Kína kivett 16, számára létfontosságú termékkört a legújabb vámemelések alól, amit a befektetők a kereskedelmi feszültségek enyhüléseként értelmeztek.
A Londoni Értéktőzsdét üzemeltető LSE papírjai 6 százalékot emelkedtek, miután a hongkongi tőzsdeüzemeltető 39 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatott tett a börzére, igaz a deal életbe lépéséhez az LSE-nek el kellene engednie az augusztus elsején tető alá hozott 27 milliárd fontos Reuters Refinitiv pénzügyi adatszolgáltató felvásárlását.
Amerikában szintén emelkedtek a papírok, az S&P 3000 pont fölött zárt július óta először.
A chipgyártók pedig külön is örültek szerte a világon, hogy az Apple bemutatta az iPhone 11-es szériáját, ami segíthet a gyengélkedő iparágnak, amennyiben lesz tartós kereslet egy alapvetően változatlan új termék iránt.
Csütörtökön emelkedéssel zártak az európai papírok az EKB érdemi lazítást bejelentő döntését követően, illetve az az amerikai döntés is jelentősen oldotta a hangulatot, amely szerint elhalasztják a kínai importtermékek vámemelését és sürgetik az újabb tárgyalási fordulót. A Wall Streeten szintén emelkedtek az indexek a jó hírek hatására,
az S&P karnyújtásnyira járt a történelmi csúcsától,
a kereskedelmi háború által leginkább érintett autóipari és techpapírok mutattak látható emelkedést.
A hetet végül 0,9 és 1,6 százalék közötti emelkedéssel fejezték be az amerikai indexek, a német DAX 2,3, a londoni FTSE 1,2, a milánói börze pedig 1,1 százalékkal zárta magasabban a hetet. A hazai tőzsde vezető indexe 0,1 százalékkal lejjebb csúszott a múlt héten, a magyar vezető papírok pedig -2,9 és +2,4 százalék között mozogtak.
A hét elején a jen 5 heti mélypontjára ért a dollárral szemben, miután az elmúlt hetekben a globális recessziós félelmek és az expanzív monetáris várakozások miatt összeszakadt kötvényhozamok érdemben elkezdtek visszakorrigálni a fejlett piacokon. Ezt látva, feléledt a befektetők kockázati étvágya, emellett az elmúlt hetekben túlreagált recessziós félelmek némileg csillapodni kezdtek.
Ennek jeleként többek között a német 30 éves (!) kötvény hozama is hajszálnyival visszatért a pozitív tartományba, illetve
az amerikai benchmark hozamok is 3 hetes csúcsra értek, ami a dollárt is némileg erősödő pályára állíthatja.
Továbbá a többi „pro growth" eszköznek és a részvénypiacoknak is adhat némi támaszt a nyári pánik tőkeáramlások egyelőre csillapodni/visszafordulni látszó trendje.
Szerdán kissé lejjebb került az euró a csütörtöki kamatdöntő ülés előtt, és az 1,10-es szint alá ért a dollárral szemben. Igaz, a befektetők egy jó része a partvonalról figyelte csak az eseményeket az esetleges monetáris élénkítéssel kapcsolatos iránymutatásig.
A hónap elején 2 éves mélypontjára lecsorgó euró június óta 3 százalékot gyengült, mivel az egyre gyengébb képet mutató európai (német) gazdaság mindinkább indokolhatja az EKB részéről a lazító lépéseket,
és habár a Fed is hasonló irányba indult el az év eleje óta, de továbbra is jelentős a két térség kamatdifferenciája.
A forint új, 333-as mélypontjára került tegnap az euróval szemben és a dollár ellenében is érdemi gyengülést szenvedett el, de a régiónkban is estek a devizák. Ugyanis a jegybanki bizonytalanságok, a globális recessziós félelmek árnyékában keresi a biztonságos menedéket a „tőke", és egyelőre nem látszik olyan esemény, amely elhozná a megnyugvást.
Csütörtökön aztán az EKB kamatdöntő ülésén teljesen kiszolgálta a piaci igényeket:
amilyen eszköznél tövig lehetett nyomni a gázpedált, ott meg is tette.
A betéti kamatot 10 bázisponttal tovább vágta -0,5 százalékra, újra nekiáll eurózónás kötvényeket vásárolni, havi 20 milliárd euróért (habár a kibocsátói limit nem nőtt az eddigi 33 százalékról). Mindemellett érkezik a kettős kamatrendszer, így a bankok többletlikviditásának egy része mentesül majd a negatív kamatok alól.
A jegybank eurózónás növekedési előrejelzése az idei évre 1,1, jövőre 1,2, 2021-re pedig 1,4 százalék, míg az infláció idén 1,2, aztán 1, majd pedig 1,5 százalék lehet, ami nem túl izmos makroképet vetít előre alappályaként.
A piacok az EKB döntését követően kezdetben nem igazán találták az irányt, meglepetést keltett, hogy minden „követelés" teljesült és a befektetők nem tudták eldönteni, hogy ez jó hír-e?
Tovább száguldhat az ingyenpénz-vonat, vagy épp ellenkezőleg, ez jelzi azt, hogy az EKB is nagyon rossz állapotban lévőnek látja az európai (világ) gazdaságot és növekednek a recessziós kockázatok.
A régiós devizák, így a forint is kezdetben kifejezetten örült a döntésnek, aztán némileg visszaestek, de így is megmaradt egy érzékelhető erősödés. A hazai fizetőeszköz az euróval szemben a 331-es szint környékén is járt az EKB döntését követően. A dollár végül 0,4 százalékot gyengült az euróval szemben a hét folyamán, a forint pedig 0,3 százalékkal értékelődött le az euró ellenében és 0,1 százalékos lecsorgás a dollár ellenében, míg a régiós devizák szintén az iránykeresés időszakát élték a múlt héten.