A repülési szégyen miatt is csökkent a svéd légi közlekedés forgalma

5. Bromma Airport, Stockholm, Svédország - 5,91 pont

Miközben az európai légiközlekedési piac növekedése kitart, Svédországban tavaly csökkent az abban részt vevők száma. Emögött ott áll a "repülési szégyennek" nevezett jelenség is, de a BBC beszámolójából kiderül, hogy több más tényező is közrejátszott abban.

Svédországban 2019-ben 4 százalékkal kevesebb utast regisztráltak a repülőtereken, mint a megelőző évben. Az ország 10 légikikötőjében összesen valamivel több mint 40 millió ember fordult meg, ami kevesebb a 2018-as év 42 millió utasánál. Az utasforgalom csökkenése meglehetősen ritka, szinte egyedülálló az elmúlt néhány évre visszatekintve az európai országok viszonylatában. Az is kiderült, hogy a beföldi utasforgalom az általánosnál is nagyobb mértékben, 9 százalékkal esett vissza tavaly a svédeknél.

Illusztráció Forrás: AFP/Johan Nilsson

A csökkenés mögött álló egyik fontos oknak többen a "repülési szégyen" jelenségét vélik látni. A "Flygskam" Svédországból indult útjára 2017-ben, egy svéd előadóművész révén, aki lemondott a repülés jelentette kényelemről és gyorsaságról, mivel a polgári légiközlekedés a klímát leginkább szennyező iparágak közé tartozik (a globállis emisszió 2-3 százalékáért felel a repülés). A jelenség azóta nemzetközileg is ismertté vált, és sokan kötelezték el magukat amellett, hogy nem ülnek repülőre a klíma védelme miatt, inkább a hosszabb vonatos utazásokat választják belföldön és külföldi látogatásaik alkalmával is.

A svéd repülőterek üzemeltetését végző Swedavia szóvivője szerint ugyanakkor több más ok is ott van az utasszám csökkenése mögött. A Swedaviánál úgy látják,

közre játszott abban a svéd légiközlekedési adó, a gyengülés jeleit mutató svéd gazdaság és a svéd korona értékének csökkenése, és természetesen a klímaváltozásról szóló, felerősödő viták.

A Citigoup elemzői már tavaly szeptemberben arról adtak ki jelentést, hogy a globális széndioxid-kibocsátás miatti fokozott fogyasztói tudatosság már érezteti hatását Svédországban, de az egész világra tekintve is megkérdőjelezheti az iparág növekedési kilátásait. Jelenleg több tízezerre tehető azok száma, akik csatlakozva a felhíváshoz, vállalták, hogy 2020-ban nem ülnek repülőgépre.

A légiközlekedésben részt vevők száma korábban akkor csökkent, amikor sokkoló, hatásaikat tekintve az egész világra kiterjedő események következtek be hirtelen, vagy zajlottak le rövid idő alatt. Ilyen a 9/11 néven ismert terrortámadás-sorozat 2001-ben, vagy a 2008-as, meglehetősen gyorsan bekövetkező globális pénzügyi összeomlás.

Illusztráció Forrás: AFP/NurPhoto/Nicolas Economou

Európában ugyanakkor továbbra is nő a légiközlekedés volumene.

Az EU adatai szerint, 2018-ban 1,1 milliárd utas utazott repülőgépeken, ami számottevő növekedés a 2017-es 1 milliiárdhoz képest.

Az Egyesült Királyságban például 2018-ban 272 millió utas repült, 2017-ben 264 millió.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint a jelenlegi tendenciák alapján, a nemzetközi utasszám 2037-re megduplázódhat, elérve a 8,2 milliárd utast. Az ázsiai nagyvárosok generálta légiforgalom növekedése felül fogja múlni az európai növekedés mértékét.