Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az 1980-as években, egészen az 1990-es évek közepéig, Malajzia jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül a sikeres miniszterelnök, Mahathir bin Mohamad vezetése alatt. 1997 júliusában azonban a délkelet-ázsiai valutákat spekulatív támadás érte, mely nagyon hamar a régió egészének válsághoz vezetett. A krízis kirobbanása egyértelműen Soros Györgyhöz és Quantum Fund nevű alapkezelőjéhez volt köthető.
Soros ugyanis - mint már korábban tette azt Európában a fonttal és a lírával - a thai bát és a maláj ringgit gyengülésére játszva shortolt, aminek következtében ezek a nemzeti valuták néhány hét alatt hihetetlenül gyorsan leértékelődtek.
E két valuta árfolyama mellett, az indonéz és a Fülöp-szigeteki valutáé is gyors zuhanásnak indult az amerikai dollárral szemben. A kormányok és a jegybankok erőteljes beavatkozásra szánták el magukat, és több milliárd dollárt költöttek a shortoló Sorostól a piacokra ömlő nemzeti valuták felvásárlására. Egyedül a malajziai jegybanknak 6 milliárd dollárjába került az, hogy megpróbáljon véget vetni a nemzeti pénz értékvesztésének.
A malajziai miniszterelnök - idézi fel a Fortune a politikussal készült interjúban - az év júliusában, 16 év kormányzás után először kivett szabadságát megszakítva tért vissza Kuala Lumpurba. Addigra a valuta elleni támadás miatt a maláj ringgit már 15 százalékot veszített értékéből. Mahathir bin Mohamad meg is nevezte Soros Györgyöt, aki egyértelműen felelős a rettenetes értékvesztésért, és az addig elért gazdasági eredmények veszélyeztetéséért.
Mahathir egyébként már korábban azt mondta: ellenzi azt, hogy ázsiai belügyekbe pénzügyi eszközökkel avatkozzanak be kívülről. A maláj kormányfő akkor megnevezte azt az okot is, ami Soros tette mögött állhat, és aminek következtében a nemzeti valutájuk mélyrepülésbe kezdett, komolyan rontva az ország gazdasági teljesítményén.
Két oka is lehetett annak, amiért a spekuláns senkit és semmit nem kímélve, saját érdekeit szem előtt tartva, támadást intézett a maláj pénz ellen. Mahathir bin Mohamad miniszterelnök szerint - írta az Irrawaddy burmai lap - Soros akciója országa ellen nem más, mint bosszú. Mégpedig azért, mert Malajzia támogatta Mianmar (Burma) felvételét a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségébe, az ASEAN-ba. Mianmarban akkoriban katonai junta volt hatalmon, melyet Soros Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata (akkor még korábbi nevén) az emberi jogok megsértésével vádolt. (Mianmar 1997 júliusában lett végül tagja az ASEAN-nak.)
Ám, mint a spekulánssal mindig is kritikus maláj politikus kifejtette, Soros nem pusztán Malajzián, hanem a régiós valuták elleni akciója révén, az egész szervezeten kívánt bosszút állni.
"Kétségtelen, hogy megtette" - fogalmazott akkor a maláj kormányfő Soros bosszúhadjáratára utalva. Ahogy az Origo megírta, Soros akkor a térség muszlim többségű országait tekinthette célpontnak.
A spekuláns pénzügyi machinációiban másik okként közrejátszott az is, hogy Soros és más külföldi spekulánsok, irigykedve figyelték a régió országainak - a délkelet-ázsiai "kistigriseknek" nevezett államok - ekkoriban zajló, szédületes gazdasági növekedését. Az 1980-as és 1990-es években a térség országai közül néhány akár évi kétszámjegyű növekedést is produkált. Ettől viszont jócskán elmaradt a nyugat-európai térség országainak és az USA-nak alig 1-2 százalékos gazdasági bővülése.
Soros ezért hasonlót tett, mint 1992-ben az angol fonttal.
Akkor nagyjából egymilliárd dollárt nyert az ügyön úgy, hogy a briteknek ennek sokszorosát okozta veszteségként, az akció társadalmi káraival együtt. A maláj ringgit viszont az 1997-es bedöntése után, a következő egy évben további zuhanást szenvedett el, és a Soros támadása előtti értékével összehasonlítva összesen 30 százalékot veszített.
Soros György és a hozzá hasonló spekulánsok
gátlástalan haszonélvezői
a helyzetnek, idézte akkor a brit Independent a maláj kormányfő szavait. Mégpedig azért, mert „szükségtelen és erkölcstelen" ügyletekben vesznek részt, egy ország gazdasági helyzetének romlására játszva, a nemzeti fizetőeszköz gyengítésének elősegítésével.
Malajziában 2018-ban tartottak újra választást, ennek eredményeként az ország kormányfője (2020 februárjáig) újra Mahathir bin Mohamad lett. Soros azonban - a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata révén - azt megelőzően is megpróbált beleavatkozni az ország belügyeibe. A South China Morning Post már 2016 őszén robbantotta a bombát:
kiszivárgott dokumentumok igazolják, hogy Soros György személyesen is érdeklődik a malajziai belügyek és politikai fejlemények iránt.
A napvilágra került, 2015 júniusában született feljegyzések azt mutatják: Soros a választói akarat befolyásolására kidolgozott programokkal akart, helyi szervezetein keresztül, közvetett módon beleavatkozni a választások kimenetelébe. Ezek részeként a hozzá köthető hálózat civil szervezeteit támogatta jelentős pénzekkel, a "szabad és tisztességes választások" jelszavával. Az állításokat arról, hogy más országok belügyeire próbálnak kívülről befolyást gyakorolni, Soros szervezete egy 2016. decemberi közleményében kísérelte meg - nem túl meggyőzően - cáfolni. Mindemellett pedig a civilek támogatása mögé bújó Soros György egyértelműen üzletember, hiába próbálja magát filantrópként beállítani - írta a V4NA nemzetközi hírügynökség témával foglalkozó összeállítása.
Ezek tükrében nem csoda, ha a malajziaiak Soros Györgyöt - finoman fogalmazva - nem kedvelik. 2017-ben az angol nyelvű malajziai lap, a New Straits Times arról számolt be, hogy az országban petíció indult Soros György terroristává nyilvánításáért, méghozzá egyenesen az amerikai Fehér Ház feltételrendszerei alapján.
Malajzia végül az 1997-es válság idején a térségből az egyetlen olyan ország volt, amely nem kért segítséget a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), és gazdasági nehézségeit saját megoldásokkal oldotta meg. Noha a maláj GDP az 1996-os, 8 százalékos növekedés után a válság két évében csökkent, azt követően rohamos növekedésnek indult, és mostanra az akkori érték több mint háromszorosára, évi 320 milliárd dollár közelébe bővült.
