Kiűzik a magyar fuvarozókat Nyugat-Európából

2020.04.09. 08:01

Több ezer kis- és mikrovállalkozás megélhetése kerül veszélybe, amennyiben az uniós döntéshozók a nemrég minap elfogadott formában léptetik életbe a mobilitási csomagot – nyilatkozta a fuvarozói érdekképviselet a Magyar Nemzetnek.

 

Az Európai Unió tagállamai kedden elfogadták az uniós közúti szállítási ágazat reformját jelentő új szabályokat, amelyek a nemzetközi szállítást végző járművezetők kiküldetését, munkakörülményeit is meghatározzák. A járművezetők kiküldetésére, a fuvarozó saját országán kívül végzett szállítási műveletekre vonatkozó rendszer szabályai szerint hét napon belül legfeljebb három szállítási művelet, úgynevezett kabotázs végezhető.

IllusztrációForrás: AFP/Philippe Huguen

A rendszeres kabotázs megelőzése érdekében a javaslat négynapos várakozási időszakot vezet be, és csak ezt követően lehet ugyanazon ország területén belül ugyanazon járművel szállítást végezni. A szabályok előírják, hogy a nemzetközi szállításban részt vevő teherautóknak legalább nyolchetente egyszer vissza kell térniük a vállalat operatív központjába. A fenti szabályok az EU ipari és termelési központjától földrajzilag távoli országokból, például a Balkánról vagy a Baltikumból dolgozó fuvarozóknak jelentős versenyhátrányt jelentenek, mert ezzel többletidőt, üzemanyagot, munkaidőt emésztenek fel – foglalta össze Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozó Egyesülete (MKFE) megbízott főtitkár-helyettese.

IllusztrációForrás: MTI/Matusz Károly

A megbízott főtitkár-helyettese elmondta, hogy amennyiben nem történik érdemi változás három hónap alatt, akkor a jelen formájában lép életbe az az első mobilitási csomag, hozzátéve, hogy a magyar fuvarozók nemzetközi feladataik 35 százalékát veszíthetik el. Ez a veszteség az egész ágazat működését is veszélyezteti. Magyarországon, 2018 végén 76 ezer teherautó és nehéz-teherautó, valamint 17,6 ezer busz volt forgalomban, az ágazat 90 százalékában kis és közepes családi cégek működnek, 100-130 ezer munkavállalót foglalkoztatva.

A döntést megelőzően több éven keresztül tiltakoztak a hátrányosan érintett országok, idén februárban kilenc tagállam – Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Ciprus, Észtország, Málta, Lettország, Litvánia és Románia – közlekedéspolitikáért felelős vezetői levelet küldtek Brüsszelnek, amelyben jelezték, aggályosnak tartják a mobilitási csomagot, és összeegyeztethetetlen nevezték az EU éghajlatpolitikai célkitűzéseivel.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK