Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Következő mérkőzések 
A bank létrehozása során egyházi és royalista konzervatív körökre támaszkodott, mert versenyre akart kelni a kor más nagybankjaival, mint a Hottinguer, a Neuflize és különösen a Rothschildok.
Az 1878 júniusában 25 millió frankos tőkével alapított Union Générale gyors növekedésnek indult,
fiókokat és képviseleteket nyitott Franciaországban és külföldön is. A bank tőkéjét 1879-ben 50 millió frankra, majd 1881-ben 100 millió frankra emelték. Az 1878-ban 500 frankos áron kibocsátott részvénye 1881 decemberének végén több mint 3.000 frankot ért.
1878 júliusától Bontoux lett az igazgatótanács elnöke, aki rövidesen más bankokat is alapított, például 1880-ban az Österreichische Länderbankot. Fontos küldetésének tekintette, hogy a francia tőkét Közép-Európába vonzza, amivel versenyre kelhet a Rothschildok erős pozíciójával szemben, akik a bécsi Credit Anstalt bankcsoportot vezették. Az új intézmény (az Österreichische Länderbank) megkapta a bécsi kormány támogatását, amely a bankjegynyomtatás kivételével a Banque de France kiváltságaival egyenértékű kiváltságokat biztosított számára.
Az 1870-es és 80-as évek során Bontoux elképesztő magabiztossággal fordult a Balkán felé, és ebben őt az osztrák kormány is támogatta,
abban bízva, hogy a balkáni vasúthálózatot a franciák támogatásával lehet majd kiépíteni. Az Oszmán Birodalom 1878-as vereségével Bécs igyekezett meghiúsítani Oroszországnak a térségben való hegemónia megteremtésére irányuló erőfeszítéseit. A balkáni területek feletti ellenőrzés megszerzésének kulcsa a vasúthálózat kiépítése volt, amihez viszont meg kellett szerezni a magyar parlament jóváhagyását és le kellett győzni az egyre erőteljesebb orosz befolyást is.
Bontoux 1881-ben meggyőzte a magyar parlamentet, hogy alapítsa meg a Banque Nationale Hongroise-t vagy az Ungarische Ländesbankot,
és támogassa a Balkán mélyére benyúló új vasútvonalakat. Bontoux mestertervét kiegészítve, ezt az új bankot a fő részvényesek, az Union Générale és a Länderbank irányították. Bontoux a befektetőknek gyors nyereséget ígért, amennyiben jelentős összeget áldoznak egy olyan vasúttársaság kiépítésébe, amely képes lesz átkelni a Balkánon, és összeköti Bécset Konstantinápollyal (a mai Isztambullal), és az Oszmán Birodalom legyőzése után piacokat nyithat a francia vállalatok számára.
Bontoux sikerét követően a Balkánon új befektetési lehetőségek iránti lelkesedés terjedt el. Franciaország második városában, Lyonban további új bankokat hoztak létre.
Az 1882-es bank-és tőzsdepánik szorosan összefügg a befektetési bank (banque des affaires), a Société de l'Union Générale (röviden: Union Générale) összeomlásával.
Az 1870-es évek végén, a fellendülés éveiben számos új ipari, építőipari, kereskedelmi és közlekedési vállalkozás árasztotta el a párizsi piacokat.
Bontoux új pénzügyi hálózatot szervezett, amivel a francia tőkét akarta Közép- és Dél-Európába irányítani, azzal a céllal, hogy meggyengítse a bécsi Rothschild-Credit Anstalt csoport pozícióját. Terveinek politikai felhangja is volt, amely a francia konzervatívokat, különösen a harmadik köztársaság sikerei miatt csalódott legitimista nemességet és papságot szólította meg.
A Banque de Lyon et de la Loire 1881 áprilisában 25 milliós tőkével megnyílt,
novemberben pedig újabb 25 milliós tőkeinjekciót kapott, és magas kamataival vonzotta a helyi betéteseket. A bank ipari vállalkozásokat is támogatott, köztük számos oroszországi vállalkozást. A spekulánsok hitelre vettek fel kölcsönöket, és egyik elszámolásról a másikra megújították határidős szerződéseiket, a folyamatosan emelkedő árak reményében. A bankok és az új közvetítők biztosították ehhez a forrásokat.
Ezen a kedvező piacon a francia kincstár 1881 júliusában egymilliárd frankkal szállt be az ígéretes üzletekbe, 3 százalékos kamat mellett.
A bankár sikerszériájának végállomását az ő tulajdonába került Banque de Lyon et de la Loire bukása jelentette.
A pénzintézet szinte halálos tempóban hajszolta a spekulatív befektetéseket, a tőkéjét pár hónap alatt sikerült megdupláznia. A befektetési boom 1882 januárig folytatódott sikerrel, ekkor azonban váratlanul az Osztrák-Magyar Monarchia megtagadta a Banque de Lyon et de la Loire-tól a Banque Maritime de Trieste létrehozásához szükséges koncessziót. Amikor a hír 1882. január 4-én eljutott a lyoni tőzsdére, kitört a pánik, a részvényeinek árfolyama 1.400 frankról 1.040 frankra, majd január 13-án 540 frankra esett vissza.
A spekulációs buborékhoz az is hozzájárult, hogy a Union Générale - anélkül, hogy ezt nyilvánossá tette volna - tömegesen visszavásárolta saját részvényeit.
A részvényeinek árfolyama erre reagálva összeomlott, különösen azért, mert ezzel egyidejűleg számos szabálytalanságra és csalásra is fény derült.
Napvilágot látott ugyanis a hír, miszerint a bank a kereslet növelése érdekében színlelt jegyzéseket hajtott végre. Mint kiderült, az 1881-ben állítólagosan összegyűjtött 50 millió frankból 26,6 millió frankot mégsem sikerült összegyűjteni.
Az Union Générale továbbá meghamisította az 1881. szeptemberi negyedéves beszámolóját, hogy hatalmas, 34 millió frankos fiktív nyereséget mutathasson ki.
A Bontoux-höz köthető vállalkozások is több milliárd frankos veszteséget szenvedtek el. A Pesti Hírlap 1882. évi IV. évfolyam 25. száma szerint: A tőzsde és a bankpánik Budapestre is begyűrűzött, mivel a bankárnak jelentős alapításai, és összeköttetései voltak Ausztriában és Magyarországon is.
A válság súlyosan érintett olyan bécsi és budapesti tőzsdei papírokat is, amelyek mögött a Rothschild-testvérek álltak.
A probléma magyar szemmel 1882-ben az volt, hogy a magyar állampapírok legfőbb piacát éppen Párizs jelentette, a válság ellenére a kamat azonban sohasem ment 6 százalék fölé.
1882. január 30-án végül a Union Générale leállította a kifizetéseit, februárban pedig csődöt jelentett, és Bontoux-t letartóztatták. A vád hitelcsalás, a társasági törvény megsértése és egyéb pénzügyi visszaélések. Márciusban a bankárt elítélték, öt év börtönbüntetést és 3.000 frank megfizetését rótták ki rá.
A börtöntől rettegve a "francia farkas" elmenekült, és Spanyolországban lelt menedékre, ahol
a következő hét év során a Guadalajara tartománybeli Hiendelaencina ezüstbányával 20.000.000 peseta hasznot tett zsebre.
1888-ban álnéven újabb vállalkozást alapított cinkostársaival, amelynek során szintén modern eljárásokat vezetett be (sűrített levegős mélyfúrás). Azonban ezek a próbálkozások is kudarcba fulladtak, ugyanis a termelési költségeket a spanyol mérnökök alábecsülték, a telepet pedig túlértékelték. Miután hírt kapott arról, hogy amnesztiában részesítették, hazatért Franciaországba, és ott élt haláláig.
Forrás: otpédia, Pesti Hírlap, „The Crash of 1882, counterparty risk and the bailout of the Paris Bourse" tanulmány, Bányászattörténeti Közlemények VIII. (4. évfolyam 2. szám), A Hon 1882. január 25-i száma
