Az Orion túlzás nélkül a magyar elektronikai ipar meghatározó gyára volt, legfontosabb terméke, a rádiója már a második világháború előtt nemzetközi hírnevet vívott ki magának. Később ez a cég fejlesztette ki, majd kezdte gyártani az első hazai televíziókat, és itt készült el az első magyar színes tévé is. A rendszerváltás után azonban nehéz helyzetbe került a vállalat, csődeljárás is indult ellene. A gyár, pontosabban a márkanév a kilencvenes évek óta már nem magyar tulajdonban van, de még létezik. Sőt, napjainkban rendkívül széles termékválasztékot forgalmaznak az Orion brand égisze alatt.

Az Orion a magyar elektronikai ipar egyik meghatározó vállalataként 1923-tól gyártott rádiócsöveket, 1925-től rádiókat, 1955-től pedig tévékészülékeket, majd a Kádár-korban tovább bővült a termékpaletta. Sok más magyar márkától eltérően, az Orion a szocializmus évtizedeit követően sem tűnt el a süllyesztőben, új tulajdonosi háttérrel azóta is folytatja a tevékenységét.

A kezdetek a Monarchia időszakáig nyúlnak vissza

Ha a cég történetének kezdeteit szeretnénk visszaidézni, akkor egészen az Osztrák-Magyar Monarchia késői időszakáig, a 20. század elejéig kell visszanyúlnunk. A vállalat elődjének ugyanis a Kremeneczky János által 1913-ban alapított Magyar Wolframlámpagyár tekinthető.

Kremeneczky János elég hosszú utat járt be, amíg eljutott odáig, hogy létrehozza élete fő művét, azt a céget, amelyből később az Orion kinőtte magát. 1850-ben, Odesszában született, majd tanult és dolgozott Németországban, később pedig Bécsbe került, és innen már csak egy ugrás volt Magyarország. Még fiatal mérnökként 1881-ben díjnyertes lett az általa kifejlesztett váltóáramú generátorral az Első Elektrotechnikai Kiállításon Párizsban.

1917-ben az Egyesült Izzó részesedést vásárolt a Magyar Wolframlámpagyárban. Kremeneczky 1924-ben új céget alapított Orion Villamossági Rt. néven, majd a két vállalatot - az Egyesült Izzó kivásárlásával - 1926-ban Magyar Wolframlámpa Kremeneczky János Rt. néven egyesítette. 1931-ben pedig az Egyesült Izzó az egész vállalatot felvásárolta.

A gyár két fő profilja a rádiógyártás, valamint az üveg- és vákuumtechnikai termékek (ampullák, termoszok) gyártása volt. Az Egyesült Izzó befektetésének köszönhetően a rádiógyártás hamar felfutott és jelentőssé vált az export.

A Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház műszaki osztálya a budapesti Október huszonharmadika (Schönherz Zoltán) utcában; a felvétel a megnyitáskor készült 1976-banForrás: Fortepan/Urbán Tamás

Nemzetközi hírű rádiógyártás

A második világháború előtt az Orion rádiók már nemzetközi hírnévre tettek szert. Annyira keresettek voltak, hogy 

1942-ben az egész világ rádióexportjának mintegy 25–30 százalékát az Orion bonyolította le, és a világ sok országában gyártottak a tőlük vásárolt licenc alapján ilyen készülékeket. 

A gyár Budapest ostromát kisebb veszteségekkel átvészelte, így a gyártás hamar újraindulhatott: alig egy hónappal a második háború befejezését követően ismét elkezdődhetett a rádiók összeszerelése. 1947-ben pedig már elérték a háború előtti termelési szintet.

Folyik a termelés az Orion Rádió és Villamossági Vállalat Budapest, Jászberényi út 29. szám alatti gyárában. A felvétel 1973-ban készültForrás: Fortepan/Urbán Tamás

Azután 1948 márciusában államosították a céget, és nevét Orion Rádió-, Villamossági- és Üvegipari Nemzeti Vállalatra módosították. Ebben az évben az Orion a holland Philips céggel karöltve kifejlesztette a "Népszuper" rádiókészüléket, közismertebb nevén a Néprádiót, amelynek első darabjai hamarosan az üzletekbe kerültek. 

1949-ben a magyar külkereskedelmet állami monopóliummá nyilvánították. A külkereskedelmi vállalat pedig az Orion jó hírnevét kihasználva más magyar gyárak – többek között a Tungsram és a Videoton - termékeit is a cég márkaneve alatt exportálta. A termékeken természetesen szerepelt az Orion akkoriban nemzetközi szinten már régóta jól ismert háromfejes emblémája is.

A képre kattintva galéria nyílik meg az Orion márkáról, azt követően pedig folytatódik történetének bemutatása:

A legendás Orion Pacsirta: a négy hangszórós készülék sok család kedvence volt a hatvanas évekbenFotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

1951-ben a vállalat korábbi telephelyéről átköltözött a Jászberényi út 29/b-be Kőbányára. Ebben az évben 116 ezer darab készüléket, és 40 ezer rádió-alkatrészgarnitúrát gyártottak, a foglalkoztatottak száma 1564 fő volt. A gyár fennállása során egyébként 1954-ben hagyta el a legtöbb - 257 ezer darab - rádiókészülék a gyártósort.

Megkezdődik a televíziók gyártása

Az ötvenes évek derekán következett az újabb nagy váltás a társaság életében, ekkor ugyanis az ország vezetése a közhangulat javítása érdekében úgy döntött, hogy elindítja Magyarországon a tévéadást.  Az Orion gyár kapta feladatul a hazai televíziós készülékek gyártásának megindítását. Rohamos fejlesztőmunka eredményeként, 1955-ben megszületett az első fekete-fehér televízió, az Orion AT501, amely egy két csatornás, 43 centiméter képátlójú készülék volt.

Az év végén az új kőbányai gyáregységben megkezdték a sorozatgyártást. Az alkatrészek többségét importálni kellett, mert a magyar ipar még nem volt felkészülve a gyártásra, ám 1957-ben már elkezdődött a tévék exportja is, az első készülékeket Lengyelországba szállították. 

Emellett továbbra is hangsúlyos maradt a rádiógyártás a cég tevékenységében, amely 1958-ban a brüsszeli világkiállításon az Orion AR 306-os típusú készülékével aranyérmet nyert.

Az Orion AT 501 televízió készülék 1959-benForrás: Fortepan / Szent-tamási Mihály

A magyarországi rádiógyártás történetében kimagasló eredménynek számít, hogy a vállalat 286 különböző típusból közel 3 millió készüléket gyártott le. A társaság 37 országba exportálta termékeit, többek között Belgiumba, Svédországba, Iránba, Egyiptomba, Törökországba, Peruba és Ecuadorba.

Elkészült az egymilliomodik tévékészülék

A rádiók mellett természetesen folytatódott a tévék fejlesztése is, aminek eredményeként 1959-ben elkészült az első "nagy" képernyős, 53 centiméter képátlójú készülék, az AT505 Duna. A következő évben összesen 60 ezer fekete-fehér televíziót gyártottak. 

1963-ban a híradástechnikai termékek előállítását átszervezték Magyarországon, ennek következtében megszűnt a rádiógyártás az Orionnál, helyébe a mikrohullámú berendezések léptek. Két évvel később a televíziógyártás beszüntetése is napirendre került, de szerencsére győzött a józan ész, és elkezdődött a tranzisztoros készülékek készítése: piacra került az AT848 Super Nova.

Különleges esemény volt, amikor 1968-ban elkészült az egymilliomodik Orion televízió, majd korát és technikáját meghazudtoló dizájnnal jött ki 1971-ben az AT-551 Venus televízió.

Érdekesség, hogy az Orion fekete-fehér tévéinek utolsó generációjának tagjai hegységek neveit kapták: Mecsek, Tátra, Mátra, Andok. A szakemberek szerint a Kárpátok volt a sorozat csúcsgépe, amely távirányítós és nagy képernyős lett fekete-fehér létére.

Tévékészülék-kínálat a dombóvári Napsugár Áruházban 1972-benForrás: Fortepan / Erky-Nagy Tibor

Jönnek a színes tévék és a hifi-tornyok

Az 1970-es években a vállalat vásárolt a SEL cégtől egy, a színes televíziók előállítására alkalmas gyártósort. Ezen elindult az első hazai színes tévé, a Colorion gyártása, kezdetben kis szériában.  1972-ben a termelés 67,5 százalékát a vállalatnál a televíziók, 27 százalékát pedig a mikrohullámú berendezések adták.

A Coloriont később a Mór, majd 1987-ben a Nárcisz követte, amely már készenléti üzemmóddal és elalváskapcsolóval is rendelkezett. Ezt a modellt AudioTon néven Ausztriában is árulták, csak más színben. Jellemző volt a kor hangulatára, hogy sok honfitársunk meg is vásárolta kemény valutáért az itthon gyártott terméket, mert nyugatinak hitte. 

A vállalat termékpalettája az idők során tovább bővült, és 1981-ben bemutatták az első magyar fejlesztésű hifi-tornyot.

A "nagy" Orion torony a műszaki paramétereket tekintve nagyon jóra sikeredett (nem véletlen, hogy sokan még ma is használják), bár a külseje nem volt versenyképes a nyugati termékekkel. 1983-ban azonban megjelent a "kis" torony, amely már lényegesen piacképesebb dizájnt kapott.

A rendszerváltozás előtt két évvel, 1988-ban 4000 fő dolgozott az Orion-gyárban, a főbb termékcsoportok pedig a következők voltak: fekete-fehér és színes tv készülékek, hifi-tornyok és hangfalak, videómagnók, mikrohullámú állomások és perifériális számítástechnikai berendezések. 1990 első félévében 17 ezer fekete-fehér és 52 ezer darab színes televízió került le a gyártósorokról.

Csődeljárás után sikerült a talpra állás 

Ekkortól azonban más idők kezdődtek a cég történetében, amely a hetvenes évekre már jelentős gazdasági tényezővé vált, és ezt a pozícióját a következő évtizedben is megőrizte. Ám a rendszerváltozás időszaka a műszaki cikkek piacán is mindent megváltoztatott, itt is megjelent a nyugati készülékek hihetetlenül széles kínálata, ami egyre nehezebb helyzetbe hozta a hazai gyártókat.

A nagy múltú gyár székháza a X. kerületi Jászberényi út 29/b. szám alattForrás: MTI/Róka László

A sok sikert megélt céget különösen nehéz helyzetbe hozta a KGST-piac összeomlása ebben az időszakban, aminek következtében már 1991-ben csődeljárás indult ellene. Helyzetén a dél-koreai Samsunggal létrehozott vegyesvállalat sem segített. Az Oriont a hazai vállalatok sorában az elsők között magánosították a kilencvenes évek elején. 

A vergődő céget 1993-ban az orosz Jukosz olajóriás egyik érdekeltsége, a Juganszknyeftyegaz vásárolta meg az Állami Vagyonügynökségtől, majd 1997-ben többségi tulajdont szerzett benne a szingapúri Thakral-csoporthoz tartozó TPL Investments Pte Ltd., amely jelentős befektetéseket hajtott végre a vállalatnál.

A cég a Jászberényi úti üzemben ma is Orion márkanév alatt termel, főleg exportra. Az Orion Hungária Kft. honlapját böngészve hihetetlenül széles termékkínálattal találkozunk, hiszen a led és smart tévéktől, az audio- és videokészülékeken, valamint a háztartási, konyhai felszereléseken keresztül a világítástechnikai termékekig rengeteg mindent forgalmaznak a mai napig ezzel a márkanévvel. Csak nehogy megint úgy járjon az egyszeri utazó - mint nyolcvanas évekbeli társa -, hogy külföldről hozza haza ezeket a készülékeket, nem sejtvén, hogy azok itt, Magyarországon készülnek.

Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum, Lazarbibi.blog, Elektro-net és Radiomuseum.hu