A legendás magyar cég, melynek a közhangulat javításához kellett televíziót gyártania

Orion, Orion Rádió és Villamossági Vállalat, Skála
Magyarország, Budapest XI. Október huszonharmadika (Schönherz Zoltán) utca, Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház, a felvétel a megnyitáskor készült. 1976
Vágólapra másolva!
Az Orion túlzás nélkül a magyar elektronikai ipar meghatározó gyára volt, legfontosabb terméke, a rádiója már a második világháború előtt nemzetközi hírnevet vívott ki magának. Később ez a cég fejlesztette ki, majd kezdte gyártani az első hazai televíziókat, és itt készült el az első magyar színes tévé is. A rendszerváltás után azonban nehéz helyzetbe került a vállalat, csődeljárás is indult ellene. A gyár, pontosabban a márkanév a kilencvenes évek óta már nem magyar tulajdonban van, de még létezik. Sőt, napjainkban rendkívül széles termékválasztékot forgalmaznak az Orion brand égisze alatt.
Vágólapra másolva!

Az Orion a magyar elektronikai ipar egyik meghatározó vállalataként 1923-tól gyártott rádiócsöveket, 1925-től rádiókat, 1955-től pedig tévékészülékeket, majd a Kádár-korban tovább bővült a termékpaletta. Sok más magyar márkától eltérően, az Orion a szocializmus évtizedeit követően sem tűnt el a süllyesztőben, új tulajdonosi háttérrel azóta is folytatja a tevékenységét.

A kezdetek a Monarchia időszakáig nyúlnak vissza

Ha a cég történetének kezdeteit szeretnénk visszaidézni, akkor egészen az Osztrák-Magyar Monarchia késői időszakáig, a 20. század elejéig kell visszanyúlnunk. A vállalat elődjének ugyanis a Kremeneczky János által 1913-ban alapított Magyar Wolframlámpagyár tekinthető.

Kremeneczky János elég hosszú utat járt be, amíg eljutott odáig, hogy létrehozza élete fő művét, azt a céget, amelyből később az Orion kinőtte magát. 1850-ben, Odesszában született, majd tanult és dolgozott Németországban, később pedig Bécsbe került, és innen már csak egy ugrás volt Magyarország. Még fiatal mérnökként 1881-ben díjnyertes lett az általa kifejlesztett váltóáramú generátorral az Első Elektrotechnikai Kiállításon Párizsban.

1917-ben az Egyesült Izzó részesedést vásárolt a Magyar Wolframlámpagyárban. Kremeneczky 1924-ben új céget alapított Orion Villamossági Rt. néven, majd a két vállalatot - az Egyesült Izzó kivásárlásával - 1926-ban Magyar Wolframlámpa Kremeneczky János Rt. néven egyesítette. 1931-ben pedig az Egyesült Izzó az egész vállalatot felvásárolta.

A gyár két fő profilja a rádiógyártás, valamint az üveg- és vákuumtechnikai termékek (ampullák, termoszok) gyártása volt. Az Egyesült Izzó befektetésének köszönhetően a rádiógyártás hamar felfutott és jelentőssé vált az export.

A Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház műszaki osztálya a budapesti Október huszonharmadika (Schönherz Zoltán) utcában; a felvétel a megnyitáskor készült 1976-ban Forrás: Fortepan/Urbán Tamás

Nemzetközi hírű rádiógyártás

A második világháború előtt az Orion rádiók már nemzetközi hírnévre tettek szert. Annyira keresettek voltak, hogy

1942-ben az egész világ rádióexportjának mintegy 25–30 százalékát az Orion bonyolította le, és a világ sok országában gyártottak a tőlük vásárolt licenc alapján ilyen készülékeket.

A gyár Budapest ostromát kisebb veszteségekkel átvészelte, így a gyártás hamar újraindulhatott: alig egy hónappal a második háború befejezését követően ismét elkezdődhetett a rádiók összeszerelése. 1947-ben pedig már elérték a háború előtti termelési szintet.

Folyik a termelés az Orion Rádió és Villamossági Vállalat Budapest, Jászberényi út 29. szám alatti gyárában. A felvétel 1973-ban készült Forrás: Fortepan/Urbán Tamás

Azután 1948 márciusában államosították a céget, és nevét Orion Rádió-, Villamossági- és Üvegipari Nemzeti Vállalatra módosították.

Ebben az évben az Orion a holland Philips céggel karöltve kifejlesztette a "Népszuper" rádiókészüléket, közismertebb nevén a Néprádiót, amelynek első darabjai hamarosan az üzletekbe kerültek.

1949-ben a magyar külkereskedelmet állami monopóliummá nyilvánították. A külkereskedelmi vállalat pedig az Orion jó hírnevét kihasználva más magyar gyárak – többek között a Tungsram és a Videoton - termékeit is a cég márkaneve alatt exportálta. A termékeken természetesen szerepelt az Orion akkoriban nemzetközi szinten már régóta jól ismert háromfejes emblémája is.

A képre kattintva galéria nyílik meg az Orion márkáról, azt követően pedig folytatódik történetének bemutatása:

P. Debrenti Piroska EGYÉB TÁRGY ÉPÜLET MŰSZAKI ESZKÖZ nyugdíjas régi tárgy SZEMÉLY szoba szoba belső TÁRGY televízió
Orion, Orion Rádió és Villamossági Vállalat, Jászberényi út
rádió öreg rádiómúzeum
retró szocializmus, televízió, tv, tévé nézés
retró szocializmus, televízió, tv, tévé nézés
rádió öreg rádiómúzeum
retró szocializmus, televízió, tv, tévé nézés
rádió öreg rádiómúzeum
Orion, Jászberényi út, székház
Orion, Orion Rádió és Villamossági Vállalat, logó
P. Debrenti Piroska EGYÉB TÁRGY ÉPÜLET MŰSZAKI ESZKÖZ nyugdíjas régi tárgy SZEMÉLY szoba szoba belső TÁRGY televízió
Orion, Orion Rádió és Villamossági Vállalat, Jászberényi út
rádió öreg rádiómúzeum
retró szocializmus, televízió, tv, tévé nézés
retró szocializmus, televízió, tv, tévé nézés
rádió öreg rádiómúzeum
retró szocializmus, televízió, tv, tévé nézés
rádió öreg rádiómúzeum
Orion, Jászberényi út, székház
Orion, Orion Rádió és Villamossági Vállalat, logó
P. Debrenti Piroska EGYÉB TÁRGY ÉPÜLET MŰSZAKI ESZKÖZ nyugdíjas régi tárgy SZEMÉLY szoba szoba belső TÁRGY televízió
Orion, Orion Rádió és Villamossági Vállalat, Jászberényi út
rádió öreg rádiómúzeum
retró szocializmus, televízió, tv, tévé nézés
retró szocializmus, televízió, tv, tévé nézés
rádió öreg rádiómúzeum
retró szocializmus, televízió, tv, tévé nézés
rádió öreg rádiómúzeum
Orion, Jászberényi út, székház
Orion, Orion Rádió és Villamossági Vállalat, logó

1951-ben a vállalat korábbi telephelyéről átköltözött a Jászberényi út 29/b-be Kőbányára. Ebben az évben 116 ezer darab készüléket, és 40 ezer rádió-alkatrészgarnitúrát gyártottak, a foglalkoztatottak száma 1564 fő volt. A gyár fennállása során egyébként 1954-ben hagyta el a legtöbb - 257 ezer darab - rádiókészülék a gyártósort.

Megkezdődik a televíziók gyártása

Az ötvenes évek derekán következett az újabb nagy váltás a társaság életében, ekkor ugyanis az ország vezetése a közhangulat javítása érdekében úgy döntött, hogy elindítja Magyarországon a tévéadást.

Az Orion gyár kapta feladatul a hazai televíziós készülékek gyártásának megindítását.

Rohamos fejlesztőmunka eredményeként, 1955-ben megszületett az első fekete-fehér televízió, az Orion AT501, amely egy két csatornás, 43 centiméter képátlójú készülék volt.

Az év végén az új kőbányai gyáregységben megkezdték a sorozatgyártást. Az alkatrészek többségét importálni kellett, mert a magyar ipar még nem volt felkészülve a gyártásra,

ám 1957-ben már elkezdődött a tévék exportja is, az első készülékeket Lengyelországba szállították.

Emellett továbbra is hangsúlyos maradt a rádiógyártás a cég tevékenységében, amely 1958-ban a brüsszeli világkiállításon az Orion AR 306-os típusú készülékével aranyérmet nyert.

Az Orion AT 501 televízió készülék 1959-ben Forrás: Fortepan / Szent-tamási Mihály

A magyarországi rádiógyártás történetében kimagasló eredménynek számít, hogy a vállalat 286 különböző típusból közel 3 millió készüléket gyártott le. A társaság 37 országba exportálta termékeit, többek között Belgiumba, Svédországba, Iránba, Egyiptomba, Törökországba, Peruba és Ecuadorba.

Elkészült az egymilliomodik tévékészülék

A rádiók mellett természetesen folytatódott a tévék fejlesztése is, aminek eredményeként 1959-ben elkészült az első "nagy" képernyős, 53 centiméter képátlójú készülék, az AT505 Duna. A következő évben összesen 60 ezer fekete-fehér televíziót gyártottak.

1963-ban a híradástechnikai termékek előállítását átszervezték Magyarországon, ennek következtében megszűnt a rádiógyártás az Orionnál, helyébe a mikrohullámú berendezések léptek.

Két évvel később a televíziógyártás beszüntetése is napirendre került, de szerencsére győzött a józan ész, és elkezdődött a tranzisztoros készülékek készítése: piacra került az AT848 Super Nova.

Különleges esemény volt, amikor 1968-ban elkészült az egymilliomodik Orion televízió, majd korát és technikáját meghazudtoló dizájnnal jött ki 1971-ben az AT-551 Venus televízió.

Érdekesség, hogy az Orion fekete-fehér tévéinek utolsó generációjának tagjai hegységek neveit kapták: Mecsek, Tátra, Mátra, Andok. A szakemberek szerint a Kárpátok volt a sorozat csúcsgépe, amely távirányítós és nagy képernyős lett fekete-fehér létére.

Tévékészülék-kínálat a dombóvári Napsugár Áruházban 1972-ben Forrás: Fortepan / Erky-Nagy Tibor

Jönnek a színes tévék és a hifi-tornyok

Az 1970-es években a vállalat vásárolt a SEL cégtől egy, a színes televíziók előállítására alkalmas gyártósort.

Ezen elindult az első hazai színes tévé, a Colorion gyártása, kezdetben kis szériában.

1972-ben a termelés 67,5 százalékát a vállalatnál a televíziók, 27 százalékát pedig a mikrohullámú berendezések adták.

A Coloriont később a Mór, majd 1987-ben a Nárcisz követte, amely már készenléti üzemmóddal és elalváskapcsolóval is rendelkezett. Ezt a modellt AudioTon néven Ausztriában is árulták, csak más színben. Jellemző volt a kor hangulatára, hogy sok honfitársunk meg is vásárolta kemény valutáért az itthon gyártott terméket, mert nyugatinak hitte.

A vállalat termékpalettája az idők során tovább bővült, és 1981-ben bemutatták az első magyar fejlesztésű hifi-tornyot.

A "nagy" Orion torony a műszaki paramétereket tekintve nagyon jóra sikeredett (nem véletlen, hogy sokan még ma is használják), bár a külseje nem volt versenyképes a nyugati termékekkel. 1983-ban azonban megjelent a "kis" torony, amely már lényegesen piacképesebb dizájnt kapott.

A rendszerváltozás előtt két évvel, 1988-ban 4000 fő dolgozott az Orion-gyárban, a főbb termékcsoportok pedig a következők voltak: fekete-fehér és színes tv készülékek, hifi-tornyok és hangfalak, videómagnók, mikrohullámú állomások és perifériális számítástechnikai berendezések. 1990 első félévében 17 ezer fekete-fehér és 52 ezer darab színes televízió került le a gyártósorokról.

Csődeljárás után sikerült a talpra állás

Ekkortól azonban más idők kezdődtek a cég történetében, amely a hetvenes évekre már jelentős gazdasági tényezővé vált, és ezt a pozícióját a következő évtizedben is megőrizte. Ám a rendszerváltozás időszaka a műszaki cikkek piacán is mindent megváltoztatott, itt is megjelent a nyugati készülékek hihetetlenül széles kínálata, ami egyre nehezebb helyzetbe hozta a hazai gyártókat.

A nagy múltú gyár székháza a X. kerületi Jászberényi út 29/b. szám alatt Forrás: MTI/Róka László

A sok sikert megélt céget különösen nehéz helyzetbe hozta a KGST-piac összeomlása ebben az időszakban, aminek következtében már 1991-ben csődeljárás indult ellene. Helyzetén a dél-koreai Samsunggal létrehozott vegyesvállalat sem segített.

Az Oriont a hazai vállalatok sorában az elsők között magánosították a kilencvenes évek elején.

A vergődő céget 1993-ban az orosz Jukosz olajóriás egyik érdekeltsége, a Juganszknyeftyegaz vásárolta meg az Állami Vagyonügynökségtől, majd 1997-ben többségi tulajdont szerzett benne a szingapúri Thakral-csoporthoz tartozó TPL Investments Pte Ltd., amely jelentős befektetéseket hajtott végre a vállalatnál.

A cég a Jászberényi úti üzemben ma is Orion márkanév alatt termel, főleg exportra.

Az Orion Hungária Kft. honlapját böngészve hihetetlenül széles termékkínálattal találkozunk, hiszen a led és smart tévéktől, az audio- és videokészülékeken, valamint a háztartási, konyhai felszereléseken keresztül a világítástechnikai termékekig rengeteg mindent forgalmaznak a mai napig ezzel a márkanévvel. Csak nehogy megint úgy járjon az egyszeri utazó - mint nyolcvanas évekbeli társa -, hogy külföldről hozza haza ezeket a készülékeket, nem sejtvén, hogy azok itt, Magyarországon készülnek.

Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum, Lazarbibi.blog, Elektro-net és Radiomuseum.hu