A mesterséges intelligencia fékezheti meg Japánban az élelmiszer-pazarlást

Több millió tonna kerül a kukába

Az ázsiai szigetország fokozza a mesterséges intelligencia és más fejlett technológiák alkalmazását az élelmiszerpazarlás és a koronavírus-járvány költségeinek csökkentése érdekében, amivel egyúttal egy fenntarthatóbb gazdaság megteremtését is ösztönzi.

Az egy főre jutó élelmiszer-pazarlás Ázsiában a legmagasabb. A japán kormány adatai szerint, az ország évente mintegy 19 milliárd dollárt (5700 milliárd forint) költ a több mint 6 millió tonna élelmiszeripari hulladékának ártalmatlanítására. A világ harmadik legerősebb gazdaságának kormánya ezért olyan törvényt fogadott el, amely arra készteti a vállalatokat, hogy megoldást találjanak a problémára és 2030-ig a radikálisan csökkentsék az élelmiszer-pazarlást.

Az IDC Research adatai szerint Japán élen jár a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásában.

Az automatizálás és a robotok alkalmazásának legfőbb oka az elöregedő népesség miatt fellépő munkaerőhiány.

Ráadásul az ország feldolgozóipara állandó versenyben áll Kínával és Koreával, így egyre nagyobb szükség van új innovációs források keresésére.

Élelmiszerpazarlás (illusztráció) Forrás: AFP/Pedro Armestre

Az élelmiszeriparban több helyi kisbolt is megkezdte a mesterséges intelligencia használatát a készletek optimalizálására. Az eladási adatok és keresleti statisztikák függvényében a rendszer automtikusan végez ároptimalizálást és megbecsüli, hogy mennyi termék kerüljön a polcokra, az onigiri rizsgolyóktól a tojásos és tonhalas szendvicsekig. Így elkerülhető a túlrendelés vagy éppen a készletek kifogyása.

Onigiri (japán töltött rizslabda) Forrás: Shutterstock.com

Az élelmiszer-hulladék ártalmatlanítása az üzletek legnagyobb költségét adja a munkaerőköltségek után, ezért is fontos, hogy csökkentsék az élelmiszer-pazarlás mértékét.

Japán italgyártók, mint a Suntory Beverage & Food Ltd és a Fujitsu Ltd.-k egy olyan innovációval kísérletezik, amely a logisztikai kontrollt automatizálja, ezzel elkerülve az áruvisszaküldéssel járó többletköltségeket. A Suntory célja olyan szabványrendszer kidolgozása, amelyet az élelmiszer-gyártók és a szállító cégek közösen használhatnak.

A COVID-19 járvány közepette világszerte fellendült az online kereskedelem.

Ennek több oka is van. Egyrészt a korlátozások okoznak fennakadást a logisztikában, másrészt a fogyasztók is költségtudatosabbá váltak.

Tatsuya Sekito 2014-ben indította el a Kuradashi nevű e-kereskedelmi céget Tokióban, amely az eladatlan élelmiszerek árusítással foglalkozik, csökkentett áron.

Olyan közeli lejáratú vagy sérült csomagolású élelmiszereket kínál, amelyeket nehéz lenne eladni a szokásos terjesztési útvonalakon, noha még fogyasztásra alkalmasak.

Élelmiszer pazarlás: évente több millió tonna kerül a kukába Forrás: Foodnavigator.com

Az éttermek vagy boltok felgyűlt készleteit értékesítik tovább online, így csökkentve az élelmiszer-veszteséget, és az ügyfelek akár jótékonysági célokra is rendelhetnek a termékeikből.

Az NEC Corp japán IT cég új technológiai platformjának célja a valós idejű információmegosztás a gyártók, a kiskereskedők és a logisztika között. A fogyasztói igények alapján becslést végez és optimalizája az ellátási láncot.

A szakértők szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása az élelmiszer-pazarlás csökkentése mellett olyan üzleti kihívásokra is megoldást kínálhat mint a költségek minimalizálása, a munkaerőhiány kompenzálása és a megrendelések illetve a logisztika egyszerűsítése.