Örökre megváltozik az internet, ez mindenkire óriási hatással lesz

mesterséges intelligencia
Vágólapra másolva!
Miközben a világ egyre izgatottabban figyeli a kriptovaluták térnyerését, és olyan új fogalmakkal ismerkedik, mint az NFT-k vagy a metaverzum, egy egészen új internet is elkezdett formálódni a háttérben. Egyes innovátorok ugyanis úgy látják, hogy a jelenleg használt internet rendszerszinten szorul átalakításra. Ez pedig a fennálló pénzügyi rendszerre is jelentős hatással lehet. Utánajártunk, mi is az alapja a Web 3.0, vagyis az új internet ötletének.
Vágólapra másolva!

Egy középpontok nélküli gazdaság felé

A Web 3.0 nem csupán a hétköznapi internetezést változtathatja meg, hanem a pénzügyi rendszerre is alapvető hatással lehet. A blokklánc technológia ugyanis lehetővé teszi a decentralizált pénzügyi rendszer (Decentralized Finance, DeFi) kialakítását.

A DeFi mindazon pénzügyi eszközök gyűjtőfogalma, melyek nyilvános blokkláncokra épülnek.

Ezek az eszközök lehetővé teszik a legkülönbözőbb pénzügyi tranzakciókat az átutalástól a hitelezésig, közvetítő intézmények (például bankok) nélkül. Ilyen nyilvános blokklánc például a Bitcoin, az Ethereum vagy a Solana.

Ez elsőre igencsak különösnek tűnhet, de az ötlet támogatói azt hangsúlyozzák, hogy ezzel számos, a jelenlegi pénzügyi rendszerben meglévő probléma egyszerűen, gyorsan és hatékonyan kiküszöbölhető. Ilyen probléma például a gyakran igen nehézkes bankok közti nemzetközi átutalás, vagy például azon országok lakosainak hozzáférése a pénzügyi rendszerhez, ahol nagyon fejletlen a hagyományos bankrendszer.

A Web 3.0 a pénzügyi rendszert is teljesen átformálhatja Forrás: shutterstock.com

A pénzügyi műveleteket tehát nem valamilyen központi szereplő hagyja jóvá és bonyolítja le, hanem egy automatizmus, egy úgynevezett okosszerződés. A műveletek paramétereit a blokkláncon tárolják, vagyis azok megmásíthatatlanok és világosan rögzítettek.

A „kőbe vésett" kódok pedig nemcsak a közbülső szereplők kiiktatását teszik lehetővé a folyamatból, de azt is kizárják, hogy bármelyik fél megmásítsa a szerződésben foglaltakat.

Ilyen okosszerződéseket használnak már videójáték-fejlesztők (Ubisoft) a játékokon belüli transzferekhez, de például a holland ING bank is meglátta benne a lehetőséget. Mi több, még a svéd kormány is tesztelni kezdte a technológiát a földtulajdonok bejegyzéseinek kezeléséhez.

Forradalmi újítás vagy hatalmas átverés?

Miközben a Web 3.0. hívei meggyőződéssel hiszik, hogy épp formálódik körülöttünk egy új, sokkal szabadabb internet és pénzügyi-gazdasági rendszer, vannak olyanok is, akik inkább kritikusak a jelenséggel kapcsolatban.

Ennek részben az az oka, hogy a híreket elsősorban az elképesztő vagyonokért gazdát cserélő nem helyettesíthető tokenek (NFT-k), a kriptovalutákkal összefüggő pénzügyi spekulációk és elképesztő árfolyam-ingadozások, vagy az arról szóló hírek dominálják, hogy melyik nagyvállalat kezdett el újabb digitális ruhát árulni a metaverzumban. Nem meglepő tehát, hogy

a Web 3.0 kritikusai szerint itt egyszerűen csak egy hatalmas buborékról van szó, amit azok a befektetők fújnak fel, akik igyekeznek meggazdagodni egy új technológiai lehetőségből.

Vagyis a kritikák szerint szó sincs itt valódi forradalmi újításról, a globális tőke egyszerűen csak új profitlehetőségeket keres.

A Cornell University tanára, James Grimmelmann például egy interjúban úgy fogalmazott, hogy bár a Web 3.0 azt ígéri, hogy megoldást kínál az internet minden jelenlegi problémájára, ez egyszerűen csak idealista ábránd, mivel a nagyvállalatok már rég leuralták a webet. Ez utóbbi érvet támasztja alá némileg, hogy a Google Cloud épp most tervez "egy seregnyi" fejlesztőt alkalmazni, hogy kiterjessze az üzletét a blokklánc technológia irányába.

Grimmelmann szerint az egész ötlet csak egy olyan vízió, ahová a befektetők most haszon reményében beönthetik a pénzt.

A vita pedig már a legmagasabb szintekre is eljutott.

Tavaly decemberben Jack Dorsey, a Twitter egykori vezetője és Elon Musk is posztolt a témában, mégpedig igencsak kritikusan. Musk azt emelte ki, hogy bár a Web 3.0 valósággá válhat évtizedek múlva, jelenleg sokkal inkább egy divatos marketing kifejezés, mintsem realitás. Musk egyébként ezt egy olyan videó kapcsán írta, melyen az látható, hogy Bill Gates-t 1995-ben, egy talk show-ban kinevetik, amikor felvázolja az internet koncepcióját.

Dorsey pedig azt vetette fel, hogy a Web 3.0 egyáltalán nem decentralizált, mivel alapvetően azon kockázati tőkebefektetők körül összpontosul, akik dollármilliárdokat fektetnek be a területen.

A Twitter egykori vezére vitába is bonyolódott az említett Andreesen Horowitz befektetési cég egyik alapítójával, Marc Andreessennel, amikor Elon Musk szarkasztikus kérdésére ("Hol van a web 3.0.? Nem találom.") válaszolva azt írta, hogy a Web 3.0 valahol az „a" és „z" között van – utalva arra, hogy az Andreessen Horowitz másik neve a16z.

Felhasználók nélküli vízió?

Ezek a vélemények nemcsak azt mutatják meg, hogy már a legnagyobb technológiai guruk is lázasan érdeklődnek a Web 3.0 iránt – még ha kritikusak is –, hanem arra is rávilágítanak, hogy a koncepció egyik legnagyobb problémája jelenleg az, hogy sokkal több benne a pénz, mint a felhasználó.

Miként a Cointelegraph elemzése rámutatott, a Web 3.0-val összefüggő fejlesztésekbe elképesztő mennyiségű (gyakran spekulatív, gyors profitra éhes) tőke áramlik, azonban ez hosszú távon nem lesz elég.

Egyre nagyobb szükség lenne ugyanis arra, hogy felhasználók széles köre számára egyszerűen használható fejlesztések álljanak rendelkezésre.

Vagyis, hogy a Web 3.0 ne csak egy nehezen érthető vízió legyen, hanem ténylegesen, a hétköznapokban is (biztonságosan és megfelelő szabályozások mellett) használható lehetőségek tárházává váljon.

Forradalmi újítás vagy csak jó marketing a Web 3.0? Forrás: shutterstock.com

Az, hogy a Web 3.0 végül csak egy sima befektetési buborék lesz-e, amely bármikor kipukkadhat, vagy a jövő egyik alapköve, az egyelőre nyitott kérdés. Nem kizárt, hogy egyes fejlesztések valóban jól használhatók lesznek (a Brave ma már az egyik leggyorsabb felhasználószám-növekedést produkáló böngésző az egész világon), míg mások elbuknak. Ugyanez igaz a kriptovalutákra, és minden, blokkláncokra épülő fejlesztésre is. Ami biztos, hogy van egy vízió, amely egyre népszerűbb, nemcsak a technológiai szektor "fanatikusai", hanem már az átlagemberek körében is. Hogy ez a vízió végül valósággá válik-e, és elhozza-e az ígért szabadságot, az akár már a következő években eldőlhet.