Az energiaválság hatására egyre több európai polgár tart a magas energiaáraktól. Magyarországon, a rezsicsökkentési programnak köszönhetően, a válság sem a háztartási energiatarifákat, sem a lakosság félelemérzetét nem növelte. Luxemburg kivételével, valamennyi európai országban többségben vannak azok, akik szerint a lakossági rezsidíjakat államilag szabályozni kell - írja elemzésében a Századvég.

Azokban az európai országokban, ahol az állam nem védi a lakossági tarifákat hatósági védőhálóval, a megemelkedett piaci energiaárak begyűrűztek a háztartási rezsidíjakba. 

Európa-szerte jelentősen megemelkedtek a rezsiköltségek, Magyarországon az emberek védve vannak a sikeres kormányprogram eredményekéntForrás: MTI/Máthé Zoltán

A 2021-es évben a lakossági földgáz ára átlagosan több mint 50 százalékkal emelkedett az Európai Unióban, azonban az egyes országok között – az azokban működő eltérő szabályozási környezet alapján – jelentős különbségek voltak. Míg például a magyar tarifák – a rezsicsökkentésnek köszönhetően – nem változtak, a román lakossági gázárak növekedése meghaladta a 200 százalékot. A Századvég közvetlenül az energiaválság, valamint az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása előtt egy-egy európai szintű közvélemény-kutatás keretében felmérte a lakosság energiaárakkal kapcsolatos attitűdjét.

Az energiaválság alatt a magyarok attitűdje javult, míg az összeurópai attitűd romlott

Európát már az energiaválság kirobbanása előtti években is növekvő lakossági árkörnyezet jellemezte, ami negatívan befolyásolta a polgárok attitűdjét. A 2016-os European Social Survey alapján az európaiak 73 százaléka tartott attól, hogy sok embernek túl drága lehet (a válaszadó országában) az energia ára. A negatív attitűddel rendelkező válaszadók aránya Magyarországon szintén 73 százalék volt. Az energiaválság kirobbanásáig eltelt öt évben Európa egészét romló, Magyarországot javuló tendencia jellemezte: a Századvég 2021-es kutatása alapján az európai arány 78 százalékra nőtt, a magyar pedig 68 százalékra csökkent.

Az energiaválság hatására Európa országainak többségében jelentősen megemelkedtek a lakossági rezsidíjak és így a drága energiától való félelem is fokozódott. Azoknak az európaiaknak az aránya, akik tartanak a magas energiaáraktól 78 százalékról 83 százalékra emelkedett. Fél év alatt tehát ugyanakkora mértékben növekedett a félelem Európában, mint az azt megelőző öt esztendőben.

Forrás: Századvég

 Ezzel szemben Magyarországon a lakossági tarifák még az energiaválság hatására sem változtak, így az aggódó válaszadók aránya – a romló makrogazdasági környezet ellenére is – egy százalékkal csökkent. Mostanra hazánkban, a kedvező tendenciának köszönhetően, azoknak az aránya, akik tartanak a magas energiaáraktól a harmadik legalacsonyabb Európában: a 67 százalékos magyar átlagnál csak Luxemburg (58 százalék) és Dánia (63 százalék) ért el jobb eredményt.

Az államnak szabályoznia kell a lakossági energiaárakat

Az elmúlt tizenöt évben Európa energiapolitikáját a dereguláció jellemezte, és az országok többsége piacosította lakossági tarifaképzését. A tendencia elsősorban az Európai Bizottság iránymutatásainak köszönhető, amelyek az egységes energiapiac megteremtése érdekében az állami szabályok feloldására ösztönözték a tagállamokat. Azokat az országokat pedig, amelyek továbbra is hatósági eszközökkel védték a háztartásokat a piaci ármozgásoktól, a Bizottság büntette. Magyarország ellen például – a rezsicsökkentési program miatt – eljárás is indult, amit hazánk végül megnyert.

Az energiaválság egyértelműen rámutatott az állami tarifaszabályozás előnyeire, hiszen azokban az országokban, ahol a hatóságok védték a lakossági fogyasztókat, a hirtelen megemelkedő piaci árak lassabban, vagy egyáltalán nem jelentek meg a háztartási tarifákban. Az új helyzet fordulatot hozott a főáramú európai energiapolitikai gondolkodásban és az elmúlt fél évben számos ország vezetett be a rezsicsökkentéshez hasonló programokat. A Századvég februári kutatásának eredménye, hogy ezeknek a programoknak Európa-szerte jelentős társadalmi támogatottsága van.

Forrás: Századvég

 Európában átlagosan a véleménnyel rendelkező válaszadók csaknem háromnegyede szerint szükség van állami szabályozásra. A hatósági mechanizmusokat támogatók – Luxemburgot kivéve – valamennyi vizsgált országban többségben vannak, Luxemburgban pedig a kérdés megosztja az embereket: a válaszadók ugyanakkora arányban támogatták és utasították el az állami szabályozást. A hatósági árazás pozitív megítélése Magyarországon volt a legmagasabb: hazánkban a véleménnyel rendelkezők 86 százaléka támogatja az állami szabályozást.

Az Európa Projekt kutatásról

2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.

A 2022-es felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája a koronavírus-járvány, a klímaváltozás, az energiaellátás, valamint a családpolitika. A 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel január 3. és február 14. között.