A külföldi lapokban olyan címek olvashatóak, hogy „elhasalt Szerbia, az IMF segítségére szorul". Valójában azonban semmiféle elhasalás jelei nem tapasztalhatók.

Igaz, a statisztikák szerint a gazdasági növekedés üteme lassult déli szomszédunkban, de még a pozitív tartományban van, és oda is várják elemzők az elkövetkezőkben is. Nincsenek elbocsátások, gyárbezárások, a dínár árfolyama is stabil – derül ki a vg.hu cikkéből. Az infláció ugyan kétszámjegyűre duzzadt, de az utóbbi időben a keresleti oldal korlátai miatt az árak is mintha csillapodnának, illetve növekedési ütemük csökken.  

Az IMF missziója csaknem két héten át vizsgálódott Szerbiában. A rendelkezésre álló információk szerint a fiskális és a monetáris politikát sem illették komolyabb kritikákkal. Sinisa Mali miniszterelnök-helyettes, aki egyben pénzügyminiszter is, sikeresnek értékelte a tárgyalásokat az IMF-delegációval. Egyben bejelentette, hogy döntés született egy jövőbeni készenléti megállapodásról, összesen 2,45 milliárd euró értékben, amely kétéves időszakra vonatkozik. 

A Nemzetközi Valutaalappal október 20-án megkezdett belgrádi megbeszéléseken a gazdasági és pénzügyi állapotok áttekintése zajlott le. A Jan Kees Martijn vezette küldöttség Ana Brnabic kormányfő szerint úgy értékelte, hogy „az ország állami szektora és gazdasága ugyan nem megingathatatlan, de nagyon ellenálló”.  

Az IMF figyelemmel kíséri lépéseinket, tanúsíthatja, hogy pénzügyeink jó irányban haladnak, ez pedig segítségünkre van a közvetlen külföldi beruházások idevonzásában, de abban is, hogy olcsóbb hitelekhez jussunk – mondta a kormányfő az állami televízióban. Hozzátette, hogy a várakozások szerint 3 százalék körüli lesz az idei gazdasági növekedés.   

A monetáris politikáról is állítólag elismerően szóltak a valutaalap képviselői. A Szerb Nemzeti Bank közleményben tudatta, hogy lezárult a 2021 júniusában aláírt, tanácsadói jellegű együttműködési program (Policy Coordination Instrument) kiértékelése. Az új, készenléti hitelszerződésre (Stand-by Arrangement) pedig azért van szükség, hogy a kormányzatnak a strukturális reformok végrehajtására irányuló törekvéseit a globális válság időszakában támogassa.  

 A közlemény szerint az elmúlt két hétben az IMF-küldöttség kedvezően értékelte a korábbi egyeztetéseken kirajzolt gazdaságpolitika végrehajtását. Megállapította, hogy Szerbia a mind nagyobb kihívások ellenére megőrizte makrogazdasági, pénzügyi és fiskális stabilitását, sikeresen megbirkózott a világjárványból eredő gondokkal. A jegybanki közlemény szerint a szerbiai devizatartalékok összege szeptemberben magasabb volt a januárinál, elérte 16,5 milliárd eurót. Bővült a foglalkoztatás, emelkedtek a bérek a magánszektorban. Az év első kilenc hónapjában a közvetlen külföldi beruházások értéke túlszárnyalta a múlt év azonos időszakában jegyzett szintet. 

Jorgovanka Tabakovic bankkormányzó elmondása szerint az IMF javaslata alapján a további makrogazdasági intézkedéseket úgy kell kombinálni, hogy azok a pénzromlás ütemének lassítását szolgálják. Az IMF azt közölte, hogy miután Belgrádban sikerült elérni, az igazgatótanácsa decemberben hagyhatja jóvá a 24 hónapos megállapodást. 

Szerbia a Világbank hitelére is számíthat. Mintegy 260 millió dollárról van szó, amellyel támogatnák a szerbiai költségvetést, fejlesztenék a tőkepiacot, és bizonyos környezetvédelmi célokat valósítanának meg. A Világbank szerbiai irodája tegnap közölte, hogy Szerbia gazdasági növekedése középtávon 3 százalék körüli lesz. Ugyanakkor azt is jelezték közleményükben, hogy több jelentős kockázati tényező van, amely a jövőben negatívan befolyásolhatja a pozitív mutatószámokat. Lazar Sestovic, a Világbank vezető makroközgazdásza szerint az infláció, a költségvetési hiány és az energiaellátás biztonsága jelenti a főbb kockázati tényezőket.