Alapjogokért Központ: A tagállamok maradék szuverenitását is elvenné Brüsszel

Kovács István és Kovács Attila az Alapjogokért Központ sajtótájékoztatóján

Az Európai Bizottság demokrácia-csomagja, valamint egyéb más jogalkotási kezdeményezések is azt célozzák, hogy Brüsszel elvehesse a tagállamok maradék szuverenitását, és a választók akaratát semmibe véve Brüsszelből diktálhassák, milyen politikát kell megvalósítaniuk az országoknak - mondta az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója kedden Budapesten, sajtótájékoztatón, melyen Kovács Attila Európai Uniós kutatási igazgatóval közösen értékelte a brüsszeli kezdeményezéseket.

Lopakodó föderalizmus

Kovács István közölte: Brüsszel arra törekszik, hogy a jogállamiság fogalmát a demokrácia fogalma váltsa majd fel a következő időszakban, erre pedig azért lesz szükség, mert a jogállamiság egy jogi kategória, a demokrácia viszont egy filozófiai-politikai kategória, amelynek esetében nincs szükség jogi alátámasztásra.

Habár demokrácia-felfogásból is többféle létezik, de Brüsszel csak azt fogadja el, amelyben ő diktálja felülről a cselekvési lehetőségeket, ugyanis minden politikailag releváns területen Brüsszel akarja megmondani, mi demokratikus és mi nem, azaz "igyekszik rátenni a kezét" mindenre, ami most még a tagállami szuverenitás része"

- mondta a stratégiai igazgató.

Kovács István ennek kapcsán kifejtette, hogy a demokrácia-csomagon belüli és azon kívüli, de ebben a körbe srorolható jogalkotási dossziék közös eredője az, hogy egy újfajta demokráciafelfogást erőltessenek rá a tagállamokra, amely a tagállami szuverenitást, sőt, a választói akaratot is elnyomó demokrácia-felfogást jelenti. Ez tulajdonképpen már az "európai egyesült államoknak" a megvalósulása - mondta a stratégiai igazgató. Kovács István ennek a folyamatnak történeti előzményeit áttekintve megfogalmazta: a föderalizmus, és a nemzetállamok párharca a kezdetektől jelen van az Európai Unió történetében, és a szerveződés folyamatosan a föderalizmus irányába tartott. Bár az egységes európai alkotmány elbukott, a lényegében a B-tervként helyére állított Lisszaboni Szerződés rendszerébe rengeteg konfliktus van kódolva, és rengeteg kérdést nyitva hagyott a tagállamok számára.

"A föderalizmus lopakodó előretörése hosszú évek alatt valósult meg, elsődlegesen úgy, hogy az Európai Bizottság az Európai Bírósággal karöltve mindig is élharcosa volt ennek a folyamatnak" - mondta Kovács István. Akár úgy, hogy maga az Európai Unió bírósága volt az, amelyik deklarálta az uniós jognak az elsődlegességét a nemzeti joggal szemben. Ezt viszont nem a tagállamok fogadták el, hanem az Európai Bíróság. Mindezt úgy tették, hogy ha volt egy terület, amelyik aktuálisan nem tartozott uniós hatáskör aktuálisan, akkor ráhúztak valamilyen uniós hatáskört - mondta Kovács István, aki ennek kapcsán példaként említette a versenypolitikai kérdésekkel összekapcsolt adópolitikát, melynek nemzeti kérdésébe erre hivatkozva Brüsszel szintén beleszólást kér magának. Említette a CEU elleni jogi eljárást, melyben annak ellenére zajlottak ezek az eljárások, hogy az oktatás kérdései kinyilvánítottan tagállami hatáskörbe tartoznak.

Kovács István úgy látja, hogy ugyanez valüsul most meg a magyar gyermekvédelmi törvény kapcsán.

A gyermekvédelmi törvényt is ezért támadja most az Európai Bizottság úgy, hogy nemrég az Európai Bíróság elé vitték az ügyet. De ez az eljárás számunkra, és minden külső szemlélő számára a gyermekeink védelméről szól, valamint politikai, ideológiai kérdésekről szól. Ám a Bizottság ezt megpróbálja elmaszkírozni egy jogi vitának"

- értékelte az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.

Kovács István és Kovács Attila az Alapjogokért Központ sajtótájékoztatóján Forrás: Origo

Kovács István ennek kapcsán kifejtette, hogy ennek a brüsszeli törekvésnek azonban megvannak a korlátai. Egy idő után egyre nehezebben tartható, és egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy valójában egy ideológiai programot valósítanak meg az uniós szervek. Ezért volt szükség erre a bizonyos jogállamisági eljárásra, vagy más néven kondicionáltatási eljárásra. Ez már nem egy száraz jogi eljárás, itt már nincsenek igazi jogi érvek, de még mindig úgy néz ki a dolog, mintha jogi eljárásról lenne szó - fejtette ki a stratégiai igazgató.

Bár az Európai Bizottság azt állítja, hogy az Unió pénzügyi érdekeit veszélyeztető dolgok területén fellép, ahol szankciókat is alkalmazhat, de közelebbről megnézve látni, hogy olyan területeken valósul meg ez a fellépés, amik tipikusan tagállami hatáskörökbe tartoznak.

A korrupció pedig egy ilyen univerzális kártya most a Bizottságnak a kezében - fogalmazott Kovács István. "Csendben mondom, hogy ha a korrupció baj, akkor van miről beszélni természetesen minden tagállamban, de egyetlen egy olyan kimutatást sem láttam még soha, sem a Bizottság tollából, sem még valamelyik Soros-féle NGO-nak a tollából sem, amelyik azt mondaná, hogy Magyarország a legkorruptabb európai uniós tagállam. Tehát, ha nem mi vagyunk a legutolsó helyen, akkor értelemszerű, hogy nem lehet kizárólag velünk szemben eljárást folytatni ebben az ügyben" - fejtette ki.

"Tehát a jogállamisági eljárás is kezd egyre nevetségesebbé válni. Persze nekünk ez nem nevetséges, mert a mi bőrünkre megy a játék. De jogi értelemben véve azért legalábbis megmosolyogtató, hogy az Európai Bizottság tulajdonképpen azt állítja, hogy a magyar egyetemisták ellopnák az Unió pénzét, amikor Erasmus-ösztöndíjat kapnak. Mert nincs más értelmezése a dolognak" - mondta Kovács István arra utalva, hogy a közösség visszatartja ezeket a magyar egyetemistáknak járó forrásokat, felhívva a figyelmet a helyzet abszurditására és ellentmondásosságára.

A helyzet ellenrmondásosságát értékelve Kovács István elmondta, hogy "egyre inkább érzik ezt Brüsszelben is, és ezért azt prognosztizáljuk mi, hogy az elkövetkezendő időszakban a jogállamiság fogalmát fokozatosan fel fogja váltani majd a demokrácia fogalma. Erről szól tulajdonképpen ez a demokrácia-csomag is, amelyikben sok különböző jogalkotási folyamatról beszélünk, sok különböző rendelettervezetről beszélünk. Azért kell felváltani a jogállamiság fogalmát, mert a jogállamiság egy jogi kategória. Nincs is, és nem is lehet egységes európai definícióját adni annak, ebben tagállamonként is jelentős eltérések vannak. Viszont ha demokráciáról beszélgetünk, akkor azzal szembesülünk, hogya demokrácia egy filozófiai, politikai kategória. Tehát ott már nem is kell próbálni jogi érvelésnek látszó dologgal alátámasztani a véleményüket. Ott egész egyszerűen arról szól a dolog, hogy mit gondolunk a demokráciáról" - mondta Kovács IStván.

Rengeteg fajta demokráciafelfogás létezik, de úgy néz ki, hogy Brüsszel azt az egyfajta demokráciát fogadja el, amelyikben ő felülről diktálja a tagállamoknak a politikai cselekvés tervét.

Legyen szó akár az Elasus programról, legyen szó akár a felsőoktatásról, akár az orvosi kamaráról, legyen szó akár választási szabályokról, médiára vonatkozó szabályokról, tehát minden egyes politikai elvárásokkal érintett területen Brüsszel magának szeretné a jogot, hogy a tagállamoknak megmondja, hogy mi az, ami szerinte jó és mi az, ami rossz. Lefordítva mi az, ami demokratikus és mi az, ami nem demokratikus" - foglalta össze a stratégiai igazgató.

Kovács István kifejtette: Brüsszel törekvései abba az irányba mutatnak, hogy hamarosan akár a választói akaratot is semmibe tudják venni, és majd egy brüsszeli testület szentesítse a választások eredményét. Ez Európa történetében példátlan lenne - fogalmazott. "Ebből is látszik az, hogy az egyetlen demokrácia felfogása, amit Brüsszelben elfogadnak, az az elnyomó demokrácia, amelyikben ők nem a választók pártján állnak, hanem ők mondják meg a választóknak, hogy mi az akaratuk, hiszen ők jobban tudják. Ez az elitista gondolkodás, amelyik megmérgezi Brüsszelt jelen pillanatban. Ez az, ami miatt nem tud megfelelő választ találni az Európai Unió azokra a kihívásokra, amelyek életbevágóan fontosak lennének. Ez az, ami miatt a háború pártján áll jelen pillanatban a békével szemben. Erről szólnak jelenleg a vitáink, és ha egy kicsit kitágítom a kört, akkor arról is, hogy mindenkit, aki a gyerekek pártján áll, azt antidemokratikusnak bélyegzik, mindenki, aki a szólásszabadság pártján áll, azt antidemokratikusnak bélyegzik, és tudnám folytatni a sort" - mondta Kovács István.

A nemzeti szuverenitás elleni kezdeményezések

Hat jogszabályról, kezdeményezésről beszélünk, melyek abba az irányba mutatnak, hogy Brüsszel föderalista módon, felülről gyakoroljon befolyást a nemzeti szuverenitás kérdéseire - mondta Kovács Attila, a Központ Európai Uniós kutatási igazgatója. Három jogszabály van a demokráciacsomagban, három azon kívül, és nem lehet nem észrevenni azt, hogy ezek együtt egy összehangolt támadást jelentenek - fogalmazott.

Korábban a koronavírus-válság kapcsán már lehetett látni, hogy az egyes válsághelyzeteket a Bizottság nem arra használja fel, hogy a válságot megoldja, hanem hogy a válság időszaka alatt olyan föderális elképzeléseket juttasson érvényre, ami a tagállamokat hátrányosan érinti.

Most az orosz-ukrán konfliktus kapcsán nem a probléma megoldására koncentrálnak az európai politikai vezetők. Nem béketárgyalásokat kezdeményeznek, nem az elhibázott szankciós politika felülvizsgálatáról van szó Brüsszelben. Hanem amikor elvonja az európai közfigyelmet a sajnálatos módon a szomszédunkban túlló háború, addig ők demokrácia-csomaggal vannak elfoglalva" - fejtette ki Kovács Attila, aki ezt követően szólt az említett főbb jogszabályi kezdeményezésekről.

A politikai reklámok kapcsolatban elmondta, hogy azokat szolgáltatásként értelmezi az Európai Bizottság javaslata, és azt mondja, hogy a szolgáltatások szabad áramlásának az égisze alatt beleszólási joga van a reklámok közvetítéséve. A politikai reklám ugyanakkor a belpolitika kérdésének a része. Akkor, amikor a politikai reklámot szolgáltatásként értelmezve a Bizottság ebbe beleszól, gyakorlatilag a nemzeti hatáskörökbe szól bele, a nemzeti szuverenitást csorbítja - fejtette ki Kovács Attila. Ráadásul az európai baloldali korrupciós botránnyal egyidejűleg kerül előtérbe egy jogszabályi módosító javaslat, aminek értelmében harmadik országok is finanszírozhatnának politikai kampányokat, politikai reklámokat az Európai Unióban. Mindezt az az Európai Parlament tárgyalná, amelynek története legnagyobb, amelyet a története legnagyobb korrupciós botránya ráz meg éppen" - mondta a kutatási igazgató. "Milyen érdeket fognak képviselni ezt követően azok a politikai aktorok, akik ezekből a harmadik országból származó forrásokban részesülnek? Nem tudom, de abban egészen biztos vagyok, hogy nem az európai érdekeket fogják képviselni" - fogalmazott Kovács Attila, és hozzátette: amikor a hazai ellenzékre nézünk, akkor ezeket az idegen, külföldi érdekeket nagyon könnyen tetten is jelentjük.

A következő gondolat, hogy Brüsszel szeretne abba is beleszólni, hogy mi számít reklámnak, mi tömegtájékoztatásnak, mi a valós hír és mi a fake news

- mondta.

Ezt természetesen Brüsszelben szeretnék eldönteni. Így ha valaki felhívja a figyelmet egy kampány keretében az illegális migráció veszélyeire, vagy ha valaki felhívja a figyelmet a gyermekvédelem fontosságára és a genderlobbi veszélyeire, akkor jönni fog Brüsszel, és azt mondja, hogy ez fake news, ezeket a politikai reklámokat be kell tiltani, ezek nem felelnek meg a Brüsszelből diktált "pártatlan" tájékoztatás követelményeinek

Kovács Attila egy következő jogszabálytervezet kapcsán is kifejtette azt, hogy az miért aggályos. Az újságírók védelmének álcája alatt ugyanis Brüsszel gyakorlatilag politikai aktorrá tenné a baloldali újságírókat ezzel a jogszabálytervezettel, akiket kivételezetten kezelnek. A baloldali újságíró szent és sérthetetlen. Ő szabadon politizálhat, szabadon és következmények nélkül mondhatja el a Facebook kategóriába tartozó véleményét a politikai térben. Tehát a mögöttes szándék, és én minden jó iparnak azt javaslom, hogy ezt keresse a mögöttes motivációt. Ezzel a jogszabálytervezettel az, hogy a baloldali újságírót politikai aktorrá tegye. A kutatási igazgató ugyanígy aggályosnak tartja az európai tömegtájékoztatás szabadságáról, az európai médiahelyzetről szóló jogszabálytervezetet.

Ennek értelmében Brüsszel beleszólna egyes tagállamok médiapiaci helyzetébe, tulajdonviszonyaiba.

Felállítana egy föderális hatóságot afféle európai médiahatóságként, amely aztán megkapná a jogot, hogy beleszóljon a nemzeti média szabályozásba, beleszóljon a tulajdonviszonyokba, és gyakorlatilag napi szinten egyfajta brüsszeli pórázt tegyen a nemzeti média viszonyaira Brüsszelből. "Fontos elmondani, hogy itt is a tömegtájékoztatás szabadsága és a politikai reklámnál is gyakorlatilag cenzúráról beszélünk" - tette hozzá Kovács Attila.

Kovács Attila a további brüsszeli tervek kapcsán két további kezdeményezést említett. Az egyik a transznacionális lista, a másik pedig a csúcsjelölti rendszernek a kérdése. Az előbbi értelmében az európai választásokon nem a nemzeti képviselőkre szavazhatnának a választópolgárok, azaz a magyarok nem magyarokra szavaznának, és nem magyar politikai képviselőket küldenének ki a nemzeti érdekek védelmére és nemzeti érdekek képviseletére Brüsszelbe. A legelemibb, a legalapvetőbb demokratikus felhatalmazást szeretné csorbítani ez a javaslat azzal, hogy kivenné a magyar választópolgárok kezéből azt a jogot, hogy őket magyar választott képviselők képviseljék az európai fórumokon. A csúcsjelölti rendszer pedig azt jelenti, hogy az európai pártok, az európai pártcsaládok jelölnének egy csúcsjelöltet, aki majd az Európai Bizottság elnöke lenne sikeres megválasztás esetén. Ez egy régi próbálkozása a föderalista, döntően baloldali politikai erőknek Brüsszelben - fogalmazott Kovács Attila. A probléma csak az, hogy ez a jogosítvány ma a tagállami vezetők kezében van, a változtatás pedig az alapszerződés módosítását tenné szükségessé. Vagyis kivenné a tagállamok demokratikusan megválasztott vezetőinek kezéből a jogot, hogy Európa jövőjét, Európa személyi politikáját meghatározzák 2024-et követően.

Végezetül Kovács Attila szólt a digitális szolgáltatásoknak a kérdéséről, amely már elfogadott jogszabályként jogosítványokat adna a nagy amerikai internetes tartalomszolgáltatók kezébe.

Önjelölt cenzorok az internet világában mondanák meg, hogy mi az elfogadható tartalom"

- hívta fel a figyelmet

Kovács Attila jelezte: bár ezeknél a kezdeményezéseknél a tagállami vezetőknek is lesz egy-két szavuk, fennáll a veszélye annak, hogy Brüsszel a jövőben ezen kezdeményezések kapcsán újra zsarolja Magyarországot, például a neki járó források visszatartásával. "Ami most jogállamisági jelentés Brüsszelben, az néhány év múlva demokrácia-jelentés lesz Brüsszelben, és ezek a jelentések azért születnek, hogy nyomást helyezzenek a tagállamokra, zsarolási eszközt adjanak az uniós intézmények kezébe azért, hogy a Brüsszelnek nem tetsző politikát folytató tagállamokat, tagállami kormányokat, nemzeti érdekekért kiálló kormányokat sarokba szorítsák és nyomás alá helyezzék. Az irónia ebben az egészben az, hogy ezt demokrácia csomagnak hívják, de ez egy antidemokratikus csomag" - mondta.

A gyermekvédelmi törvény elleni akcióról

A sajtótájékoztatót újságírói kérdések követték. Ahogy az Origo arról beszámolt, Cseh Katalin momentumos képviselő az Európai Parlamentben az elvtársainak írt levélben a gyermekvédelmi törvény ellen lázít. Teszi ezt akkor, amikor Magyarországot példátlan pedofil botrányok rázzák meg. Az Origónak Kovács István értékelte a momentumos politikus tervezett akcióját. A stratégiai igazgató elmondta, ő is csak nem sokkal a sajtótájékoztatót megelőzően értesült a lázító akcióról, így első benyomásait tudja arról megosztani. Kovács István úgy vélte, hogy ezzel a momentumos politikus "két legyet ütne egy csapásra". Ugyanis egyszerre tud fellépni Magyarország érdekei, a magyar szuverenitás ellen, és ezzel egyidejűleg a genderideológia mellett is, azaz végső soron a gyerekek ellen.

Kovács István felhívta a figyelmet arra, hogy

a gyermekvédelmi törvény mostanra nemcsak kötelezettségszegési eljárás tárgya, hanem az Európai Unióban a létező összes fórumon, politikai eszközökkel is támadja azt az Európai Parlament, illetve az Európai Bizottság, és terítéken van a kondicionalitási eljárásban is.

A kutatási igazgató úgy vélte: mindez része annak a jól szervezett stratégiának, amelynek keretében lépésről lépésre kényszerítik rá a tagállamokat, hogy a köznevelésben, közoktatásban helyet adjanak a genderideológiának, a házasság intézményét megváltoztassák, és feltehetően előkészítsék a terepet az azonos neműek házasságának, majd utána számukra is megnyissák az örökbefogadás lehetőségét. A másik, hogy itt közvetlenül a magyar szuverenitásról van szó.

Ennek a kérdésnek az Alaptörvényig vezet az eredője, mely a gyermekeknek megkülönböztetett helyet biztosít, és a gyermekek jogait mindennel szemben védelmezi. Ennek eleget tenni a magyar államnak kötelessége.

Amikor a gyermekvédelmi törvényről beszélünk, illetve az az elleni fellépésről, akkor a kérdés az, hogy a magyar állam tudja-e teljesíteni az Alaptörvénynél fogva fennálló kötelezettségét, hogy mindenáron védje meg a magyar gyermekeket. A magyar baloldalnak pedig régóta az álláspontja, hogy a magyar államnak ne legyen semmilyen jogosítványa erre, hanem Brüsszelből mondhassanak meg mindent, emellett pedig kiemelt helyen biztosítsák a genderideológia terjedését Magyarországon. Szerintem Cseh Katalin úgy gondolta, hogy ő most két célnak tud egyszerre megfelelni: a magyar államiság lerontásának is, illetve a genderideológia propagálásának is" - értékelte Kovács István.