Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kommunista diktatúrának már valószínűleg a 2010-es évek közepe óta van online áruháza, amely 24 órás nyitvatartással és másnapra teljesített, ingyenes házhoz szállítással várja vásárlóit. Ahogy arról az Origo beszámolt, az elektronikus úton lebonyolított vásárlásokért itt is lehet bankkártyával fizetni.
A csavart azonban az jelentheti, hogy az online vásárlás után a termék átvételéhez esetleg fizikai üzlethelyiségbe kell a vevőnek befáradnia.
Tehát nem egyértelmű, hogy az Okryu oldal ismertetőjénél szereplő „at the store" kifejezés mire utal. Lehet fordítási hiba („a boltban", azaz fizikailag létező vásárlóhelyen), de lehet, hogy arra utal, az online vásárlást valóban egy üzletbe betérve kell intéznie a vásárlónak. Az első webáruház Észak-Koreában 2015-ben debütálhatott, és az előbb említett Okryu lehetett a neve, az egyik kormányzati ellenőrzési szerv felügyelte, és az oldalon ruházati termékeket, bútorokat, sőt, élelmiszert is lehetett rendelni. 2016-ban pedig a Manmulsang nevű portál már 3,2 millió látogatót regisztrálhatott, kevesebb mint egy év leforgása alatt.
2022-ben pedig megjelent és népszerűvé vált egy okostelefonos alkalmazás, amivel az emberek online vásárolhatnak a devizahiteles boltokban.
Egy ottani forrás szerint sokan használják az alkalmazást, mert még a Phenjanon kívül élők is egy héten belül megkaphatják a rendeléseiket. A "Foreign Currency Shop Service 2.0" okostelefonos e-kereskedelmi alkalmazás lehetővé teszi, hogy az emberek "valós időben, a nap 24 órájában vásároljanak árukat a kormány mobilfizetési programjának segítségével".
Úgy tűnik, az észak-koreai hatóságok érdekeltek abban, hogy az alkalmazás segítségével hatékonyabban gyűjtsék be a lakosság devizáját.
A valóságban a phenjani üzletek - a fővárosban található a legtöbb devizabolt és áruház - szinte kizárólag ezt használják. Az alkalmazás fő felhasználói a phenjani lakosok, bár a forrás szerint a donju-k (Észak-Korea gazdag vállalkozói osztálya) és néhány nagyvárosi káder szintén használja. A webáruházak inkább a fiatalok körében népszerűek, az idősebbek ugyanis már hozzászoktak ahhoz, hogy fizikai boltokban, illetve a kis számú piacon vásároljanak készpénzzel.
Mivel Észak-Korea (főleg a nukleáris fegyvereinek tesztelése, és az ezekkel való fenyegetőzése okán) az ellene irányuló megszorítások miatt egyre nehezebb helyzetbe kerül, és a nemzetközi bankok sem üzletelnek a rezsimmel, az ország vezetése más eszközökhöz folyamodik, hogy elérhesse illetve fenntarthassa pénzügyi forrásait. A megfelelő eszközt pedig a legnépszerűbb kriptovalutában, a bitcoinban vélték felfedezni, amit már 2017 óta minden bizonnyal lopnak is.
Észak-koreai hekkerek már 2017 decemberében betörtek a dél-koreai bitcoin tőzsdére, ahonnan forgalmának 17 százalékát lopták el, ennek következtében a tőzsde kénytelen volt csődeljárást kezdeményezni maga ellen. Az ennek kapcsán indított nyomozás során kiderült, hogy korábban is történtek észak-koreaiak által elkövetett bitcoin-lopások.
Ráadásul fény derült arra is, hogy az utóbbi fél évben pusztító WannaCry zsarolóvírus mögött is a kommunista rezsim állhat. A vírus szintén bitcoint követel váltságdíjként, hogy feloldja az általa elérhetetlenné tett eszközöket.
A latorállam hekkerei egyre ügyesebbek lettek, olyannyira, hogy - erről is beszámolt az Origo - 2022-ben már 1,7 milliárd dollárnyi kriptovalutát loptak el. Ezzel pedig majdnem megnégyszerezték a 2021-es (429 millió dolláros) korábbi kriptovaluta-lopási rekordjukat. Az így zsákmányolt pénz túlnyomó többségét az ország a nukleáris fegyvereinek fejlesztésére fordítja.
2018 októberében az országban - állítólag, mert nagy nyilvánosságot nem kapott az esemény - nemzetközi technológiai konferenciát szerveztek, amelyen
a fő témák a blockchain-technológia és a kriptovaluták voltak.
Információk szerint a Phenjani Tudomány- és Technológiai Egyetem rendszeresen küld felkéréseket neves külföldi szakértőknek, hogy azok blockchain-kurzusokat tartsanak az intézmény diákjainak. Van olyan oktató, aki el is fogadta a felkérést. Federico Tenga, egy elismert olaszországi bitcon-szakértő 2017-ben több kurzust tartott az egyetem diákjainak. Az oktató tapasztalatairól az Origo is beszámolt.
Az amerikai igazságügyi minisztérium eközben olyan információkhoz jutott hozzá, amelyek szerint bírósági dokumentumok állítják, hogy
Alejandro Cao De Benos spanyol állampolgár és Christopher Emms brit állampolgár összeesküvést szőtt az Észak-Koreával szembeni amerikai szankciók megsértésére, amikor közösen tervezték és szervezték meg a 2019-es phenjani blockchain- és kriptopénz- konferenciát.
A páros állítólag Virgil Griffith volt Ethereum-fejlesztővel dolgozott együtt, hogy útmutatást adjanak arról, hogyan használhatja az ország a blokklánc- és kriptopénz-technológiát pénzmosásra és a szankciók kijátszására. Később további kriptopénz- és blokklánc-szolgáltatásokat nyújtottak a szankciókkal sújtott latorállamnak, és igyekeztek segíteni nekik kriptopénz-infrastruktúra és -berendezések kiépítésében.
Források: DailyNK, NKNews, Cointelegraph, BBC
