A kormányzat és a jegybank összehangolt munkája hatalmas eredményeket hozott

Budapesti Értéktőzsde 2016 április 5-én

A tőzsdeképes cégeket bemutató idei BÉT50-kiadvány megjelenése alkalmából rendezett konferencián Virág Barnabás, a jegybank alelnöke, Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója és Szabó Levente, az MBH vezérigazgató-helyettese is optimistán nyilatkozott a magyar gazdaság előtt álló fordulatról. A Világgazdaság beszámolt a konferencián tett felszólalásokról.

Az idén csatlakozó 50 céggel a BÉT50-közösség immár 400 tagot számlál, ami számottevő gazdasági erőt képvisel. A mai napon, azaz csütörtökön nyolcadjára jelent meg friss BÉT50-kiadványunk, amely a tőzsdeképes cégek klubjának új tagjait mutatja be – nyitotta meg a megjelenés alkalmából rendezett konferenciát Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója.

A 2023-as kiadványba kerülő ötvenek 2022-ben összesen 595 milliárd forint árbevételt és 74 milliárd EBITDA-t értek el.

Az ágazati összetétel pedig úgy alakult, hogy 17 gyártással, 12 kereskedelemmel, 5-5 IT-vel és építőiparral, 3 pedig energetikával foglalkozik.

Virág Barnabás: Sok a spiritusz a magyar gazdaságban

Nagyon sok spiritusz van a magyar gazdaságban, a jegybank elemzése szerint nem csupán 400, hanem legalább 1100 olyan cég van idehaza, amelyben nagy tartalékok vannak még – ezt már Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke mondta előadásában.

Virág Barnabás szerint

a hazai makrogazdaságot érintően ugyancsak jó hír, hogy bár tavaly évtizedek óta nem látott inflációs hullám söpört végig a világon, év végétől már csökkenő pályára állt az áremelkedések üteme, ami a következő két hónapban Magyarországon is 10 százalék alá mérséklődik.

A hosszú kötvényhozamok a globálisan meghatározó piacokon viszont még mindig rendkívül magas szinten ragadtak, húzós ára van a pénznek. Ennek az infláción kívül további oka a világgazdaság töredezése is. Az arab és távol-keleti gazdaságok elkezdték a kitárazást a fejlett kötvénypiacokról, miközben a nyugati államok lendületesen költekeznek, például fegyverkezésre.

A magas hosszú hozamokkal párhuzamosan visszatértek a reálkamatok is a fejlett gazdaságokba, aminek jelentős tőkeelszívó hatása van a feltörekvő országokból, és ami ellen Magyarországon is védekezni kell annak ellenére is, hogy a munkaerőpiac stabil maradt.

Virág Barnabás az MNB alelnöke (korábbi felvétel) Fotó: Polyák Attila - Origo

A jegybankok már csak ezért is mindenképpen el akarják kerülni a 70-es évek hibáját, amikor túl hamar győzelmet hirdettek az inflációval szembeni harcban, és később extra nehézséget okozott a makacs vendég elűzése.

Magyarországon a kormányzat és a jegybank összehangolt munkája nyomán hatalmas eredményeket sikerült elérni ebben az évben, néhány hónapon belül 10 százalék alá esik az áremelkedés üteme, és visszatérünk a régiós mezőnybe. Az utóbbi hónapok havi inflációs adatai egyébként már illeszkednek a térségi trendekbe. A küzdelmet azonban jövőre is folytatni kell egészen az infláció feletti totális győzelemig.

A versenyképességhez ugyanakkor az is elkerülhetetlen, hogy a cégek és az egész magyar gazdaság gyorsan adaptálódjanak az állandó változásokhoz, hiszen senki sem tudja jelenleg, mi lesz 5-6 év múlva, ám az biztos, hogy folyamatos marad a változások sora. A jegybank nem aggódik, mivel – mint elhangzott – számos nagy jövőt ígérő cég tevékenykedik az országban.

Végh Richárd: Sikeres évet zárhat a BÉT

A jegybank alelnökétől ismét Végh Richárd vette át a szót, aki előadásában kiemelte, az ismert nehézségek dacára nagyon pozitív évet zárhat a BÉT.

A BUX index ősszel új csúcsra emelkedett. Mind a blue chipek, mind egy lépcsőfokkal lejjebb, a BUX kosarában szintén szereplő közepes méretű tőzsdei cégek is állták a sarat, sőt jellemzően növelték profitjukat.

A BÉT vezetése és munkatársai azonban nem dőlhetnek hátra, s hogy ez mennyire így van, azt igazolja az idei BÉT50 megjelenése is, mivel az abban bemutatott társaságok lehetnek a következő tőzsdére lépők.

A börze pedig várja a cégeket, számos program, mint például a Mentor és az ELITE Program, illetve egy komplett infrastruktúra áll a rendelkezésükre, ám ami a legfontosabb, 89 000 milliárd forintra nőtt a hazai háztartások pénzügyi vagyona, amely a sikeres tőzsdei befektetéseket is kutatja, keresi.

Képünk illusztráció Fotó: Szabó Gábor - Origo

Szabó Levente: Jövőre jön a hitelezési fordulat

Arról pedig, hogy miként alakult idén a magyar cégek forrásbevonása, már Szabó Levente, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese beszélt, aki kiemelte, a kkv-k hitelfelvételében 2023 eddig eltelt részében a kamattámogatott konstrukciók és a forgóeszközhitelek domináltak.

A magas forintkamatok mellett pedig a külpiacokon értékesítő közép- és nagyvállalatok esetében nőtt a devizahitelek szerepe.

A hitelfelvételi kedvre ugyanakkor szignifikánsan hatott, hogy a gazdasági ágazatok közül idén lejtőre került az építőipar, mivel csökkentek a megrendelései. Hasonló cipőben jár az ingatlanpiac is, de ha mérséklődnek a kamatok, ebben a szegmensben gyorsan irányt válthat a trend, persze ezt inkább csak 2025-től várják.

Zsugorodott a kereskedelem árbevétele is, bár már jövőre ledolgozhatja idei veszteségét. A turizmus főként a pandémiás korlátozások alól kiszabadult külföldi turisták miatt idén már nőni tudott.

A járműipar szinten maradt, ami jövőre is jellemző maradhat. Az agrárium pedig idén stagnált, jövőre viszont már felfelé vezethet az útja.

A bankok már alig várják a hitelezés felpörgését, jövő év második felében pozitív hitelezési fordulatra számítanak, aminek elébe is mennek majd kedvezőbb feltételekkel"

– vélte Szabó Levente.

A hitelezésen túl a magyar cégvilágban megindult forrásbevonás diverzifikációja is, a jegybank kötvényprogramjának is köszönhetően, de a részvénypiac fejlődése és a kockázati tőke erősödő szerepe is szembeötlő.