Hétvégén kezdődik a nyári időszámítás

Idén március 30-ról március 31-re virradó éjjel állunk át a nyári időszámításra. Az eredeti elképzelések szerint mostanra már megszűnt volna az órák kötelező átállítása, csak közbeszólt a koronavírus-járvány.

Idén március 30-ról március 31-re, szombatról vasárnapra virradóan állunk át a nyári időszámításra. A váltás egész pontosan vasárnap hajnali 2 órakor történik, ekkor 3 órára kell átállítani az órákat. A váltás idén is érinti a tömegközlekedést, például a Volánbusz járatait. A változásokról a közlekedési vállalatok közleményt adnak ki, ezek alapján az Origón, valamint a társaságok honlapjain is érdemes ellenőrizni azt, milyen menetrendek alapján lehet igénybe venni szolgáltatásaikat az érintett időszakban. 

Érdemes ilyenkor nemcsak az átállítás hajnali időpontjára, hanem előtte-utána néhány órára is ellenőrizni a menetrendeket, csatlakozó járatokat. 

S nemcsak az óraátállítás miatt, hanem azért is, mert a húsvéti hétvégén a társaságok ünnepi menetrend szerint, jellemzően a szokott időpontoknál ritkábban illetve azoktól eltérően indítják járataikat.

Az óraátállítás és a húsvét miatt változnak a menetrendek a tömegközlekedésben, tájékozódjon előtte, ha abban az időszakban kell utaznia (illusztráció)
Fotó: Shutterstock/csikiphoto

Jó hírt jelent a húsvét azoknak, akiket megvisel az átállás

A nyári időszámításra való átállásnál szokás emlegetni, hogy "egy órával kevesebbet alszunk", s valóban, az egy óra kiesés sokaknál okozhat az ébredés után fáradtságérzést, csökkent koncentrációt, kedvetlenséget, vagy akár étvágyában történő változásokat. 

Neurológusok, alvásszakértők hosszú évtizedek óta foglalkoznak az óraátállítás biológiai hatásaival. G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke az Origónak egy korábbi rendezvényen elmondta, hogy nem pusztán közkeletű vélekedés, hanem tudományosan igazolt tény, hogy az óraátállítás megzavarja a szervezet cirkadián ritmusát, és az ebből következő hatásoknak az idős, beteg személyek, valamint a gyermekek vannak igazán kitéve. A zavar mindenkinél jelentkezik, de van, akinél alig érzékelhetően, míg másoknál intenzívebben.

Legalább 2-3 napra mindenkinek szüksége van a visszabillenéshez, de egyéntől függően 2-3 hétig is eltarthat, amíg a szervezet legyűri az átállítás hatásait.

Mindenkit megvisel a kieső egy óra alvásidő, de egyéni adottságokon múlik, milyen mértékben (illusztráció)
Fotó: Tero Vesalainen / Shutterstock/Copyright (c) 2019

Bár az óraátállítás megterheli a szervezetet, de komoly egészségügyi kockázatoktól emiatt senkinek nem kell tartania. Dr. Szakács Zoltán neurológus főorvos, alvásszakértő szerint az óraátállításoknál jelentkező plusz illetve mínusz egy óra összességében nem jelent az ember szervezete számára olyan kihívást, amivel ne tudna megküzdeni. A szakember szerint, bár érdemes arra készülni (például a szokottnál korábbi lefekvéssel, kevesebb esti táplálékbevitellel), túlságosan nem érdemes miatta aggódni. Idegrendszerünk általában véve hamar alkalmazkodik a helyzethez, és sokaknál már 1-2 nap után felveszi az "új ritmust."

Idén a nyári időszámításra való átállás húsvétra esik. 

S mivel húsvéthétfő az általános munkarendben dolgozóknak munkaszüneti nap, 

ezért az ünneplés mellett ezt a napot még pihenésre fordíthatják azok, akik nehezebben viselik az alvásidő megváltozását.

Spórolunk is, meg nem is az óraátállítással?

Az óraátállítás élettani hatásaira persze egyes munkakörök betöltőinél különösen figyelni kell, például a gépkezelői munkáknál. De az sem mindegy, hogy amennyiben a dolgozó munkát végez az óraátállítás időszakában (akár idén, a húsvéti hétvégén), hogyan számolják el a kieső óráját, összhangban a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseivel. Erre több munkáltatói gyakorlat létezik, a legelterjedtebb az, hogy a tavasszal kieső órát a dolgozó a téli időszámításra visszaváltáskor teljesíti.

A nyári-téli időszámítás váltakozása mellett széles körben ismert érveként szokták említeni annak gazdasági előnyeit, pontosabban az elért energia-megtakarítást. Ugyanakkor szakértők az utóbbi években többször jelezték: egyre kevésbé látni az évi kettő óraátállítást gazdaságilag előnyösnek, és az energia felhasználási adatok alapján fixen a nyári időszámítást kellene meghagyni. 

Sok energiát takarít meg az óraátállítás, de van olyan időszak, amikor nő a felhasználás (illusztráció)
Fotó: eggeegg / Shutterstock

Érdemes megemlíteni, hogy a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) rendszeresen elkészíti elemzését arról, hogyan érintette Magyarország energiafelhasználását az óraátállítás. Módszertani okokból egészen pontos számokat erről nehéz megadni, de például a 2021-es nyári váltáskor azt közölték viszonyításként, hogy 

egy Eger méretű város fogyasztását spórolja meg az ország éves szinten. 

Ugyanakkor a nyári óraátállításból származó megtakarítás az óraállítást követően csökkenő mértékben jelentkezik. A Mavir szerint az esti felhasználás mérséklődése mellett a reggeli órákban tavasszal némi növekedés is tapasztalható. Többen épp ez utóbbi körülmény miatt érvelnek amellett, hogy az emberi teljesítőképesség átmeneti zavara mellett a spórolás már nem is jelent akkora megtakarítást, ami miatt érdemes lenne megmaradni az állítgatásnál.

Meddig maradhat velünk az óraátállítás?

Sokan pártolják megtartását a nyári ellenében a télre kapott "plusz egy óra" miatt, sokan pedig legszívesebben azonnal megszabadulnának az óraátállítástól. Bárhogy is, idén várhatóan még velünk marad ősszel is, noha az elmúlt években többször terítékre került az eltörlése.

Az Európai Parlament 2019 márciusában ugyanis elfogadott egy erre vonatkozó határozatot. A tagállamok 2021-ig kaptak haladékot a döntésre, arra, hogy ha a törlés mellett foglalnak állást, csatlakoznak-e a nyári időszámításhoz, amely lépés ennek egyenes következménye lenne. A koronavírus-járvány miatt azonban a végrehajtásra haladékot kaptak a tagállamok.

Képünk illusztráció
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP/Rolf Vennenbernd

A kérdés ott tart, hogy az EU-ban eltörlik az óraátállítást, de azt nemzeti hatáskörbe utalják, hogy a tagállamok eldöntsék, 

a téli vagy nyári időszámítást véglegesítik-e.

A döntés meghozatalára 2025-ig van határideje a tagállamoknak, így Magyarországnak is.

Döntés egyelőre még nincs, így ha a következő hónapokban nem lesz gyökeres változás a jelenlegi helyzetben, október 29-én, vasárnap hajnalban visszaállunk a téli időszámításra.