Minden megváltozhat az Észak-Koreánál is elzártabb hegyi királyságban

Bhután elzárt országában egy ideje mindent a nemzeti boldogság mutatójával határoznak meg a GDP helyett. Ám a gazdaság élénkítését így sem tudják megkerülni.

Bhután a világ egyik legelzártabb országa, melyhez földrajzi elhelyezkedése mellett az is hozzájárul, hogy az ország egészen a 20. század második feléig tudatosan távol tartotta magát a nemzetközi eseményektől, sőt, a turizmus iparágába sem kapcsolódott be. A magyarázat erre az volt, hogy az alapvetően szegény ázsiai ország így próbálta megőrizni értékeit, részben érintetlen természeti kincseit, és az ott élőknek azt a mentalitását, melyek a nyugati típusú gondolkodásmóddal és a fogyasztással szemben a boldogságot helyezik előtérbe.

Az ország egyik legtöbbet fotózott látnivalója, a Tigrisfészek-templom
Fotó: robertharding via AFP/Lynn Gail/Lynn Gail

A bruttó nemzeti boldogság országa

Ez utóbbival függ össze a másik olyan vonatkozás, melyről Bhutánt a világban ismerik. Az alkotmányos királyság korábbi uralkodója ugyanis az 1970-es években elvetette az országok teljesítményének egyik alapvető mérőszámát, a bruttó nemzeti összterméket (GDP). Bhutánban a fejlődés kifejezésére a GDP helyett bevezették a bruttó nemzeti boldogságot (BNB).

Bhutánban ugyanis úgy gondolták, hogy a gazdasági növekedés mit sem ér, ha nincs összehangolva az emberek boldogságával, nem anyagi értelemben tekintett jólétével.

A BNM kormányzati filozófiává tétele Bhutánban egyelőre nem talált követőkre (bár azt hozzá kell tenni, hogy nem Bhután az első és egyetlen, ahol kritikát fogalmaztak meg a GDP mint mérőszám mindenhatóságáról). Most viszont úgy tűnik, Bhután elérkezett a bruttó nemzeti boldogság 2.0. kidolgozásához, mert az ország gazdasága nem a kívánt mértékben fejlődik.

Változtatnak a nemzeti boldogság koncepcióján?

Bhután nem adja fel BNB-t, de nagyobb hangsúlyt kell helyezni a gazdasági gyarapodásra – erről Bhután januárban hivatalba lépett miniszterelnöke, Tshering Tobgay beszélt a CNBC-nek adott interjújában. A második alkalommal kormányfővé választott Tobgay arra a kérdésre, hogy változtatnak-e a BNB-n, azt felelete, "igen és nem". Konkrétumok nélkül beszélt arról, hogy hozzányúlnak ahhoz, mert növelniük kell gazdasági teljesítményüket. De hozzátette, hogy "nem dobják ki", mivel továbbra is meggyőződésük, hogy meg lehet találni az egyensúlyt a gazdasági bővülés és az emberek érzelmi, intellektuális jóléte között.

A bhutáni kormányfő úgy látja: amióta néhány évtizede a világra való nyitás mellett döntöttek, azóta olyan fejlődést értek el a társadalmi folyamatokban, a fenntarthatóságban, a kulturális örökség védelmében, "amelyet korábban senki még csak elképzelni sem tudott" – fogalmazott. Tobgay szerint ugyanakkor Bhután változatlanul egy nagyon konzervatív ország, és minden új lépésüknél nagyon óvatosnak kell lenniük.

Bizonyos szempontból nézve, nem rontottunk el semmit. De azokat a sikereket, melyeket a társadalmi fejlődés területén értünk el, nem tudtuk elérni a gazdaságban, így azon a területen kudarcot vallottunk"

– foglalta össze a kormányfő.

Egyelőre nem talált magára a magashegyi királyság

A rendelkezésre álló adatok visszaigazolják a miniszterelnök helyzetértékelését. Bhutánban nagyjából 784 ezren élnek, minden nyolcadik ember a szegénységi küszöb alatt. A fiatalok 30 százalékának nincs munkája. 

2022 júliustól 2023 májusáig a teljes népesség 1,5 százaléka külföldre, elsősorban Ausztráliába ment dolgozni illetve szakképesítést igénylő munkakörökhöz tanulmányokat folytatni.

Ahogy az Origo megírta, Bhután nagyhatalom lenne a krioptovaluták bányászatában. Emellett új fővárost is építene, amivel részben a turisták igényeit szolgálná ki, de ugyanakkor a beutazó turizmus fellendítését továbbra is szigorú keretek között valósítaná meg, elkerülve a tömegturizmussal járó kedvezőtlen hatásokat.

Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy Bhután turizmusa jóval lassabban épül vissza a Covid-19-világjárvány után, mint a többi ázsiai országé. 2023-ban a nemzetközi turisták száma még csak a harmada volt a 2019-es szintnek.

A Paro repülőtér Bhutánban: a repülőtér 2236 méter magasan fekszik a Himalájában, 5000 méter magas hegycsúcsok koszorújában, és csak kevés pilóta rendelkezik leszállási engedéllyel oda

A miniszterelnök elismerte, hogy a turisták távol maradásában szerepet játszhat egy, a vendégektől szedett díj összege körüli káosz. Bhutánban ugyanis "fenntarthatósági hozzájárulási díjat" kell fizetni a turistáknak az ott tartózkodás minden napjára. Amióta 2022 szeptemberében az ország újranyitotta határait, háromszor módosították a díjat. Először 200 dollárnak megfelelő összegre (kb. 72 ezer forint) emelték a napidíjat, majd kétszer csökkentették. 

Most 100 dollár az összeg nagysága, de a miniszterelnök szerint a turisták 200 dollárt is fizetnének, ha újra az emelés mellett döntenek. 

Azt is mondta, egyik elsődleges céljuk a turisták számának növelése, ugyanakkor keretek között tartása. Szerintük ezzel nekik is minőségibb élményt tudnak nyújtani, szemben azzal, mintha tömegesen engednék be őket.